Endó Súszaku – Nemeshegyi Péter SJ és Ikematsu-Papp Gabriella fordításában közreadott – Csodálatos bolond című regénye az 1950-es évek Japánjába kísér el egy fiktív Napóleon-leszármazottat. A főhőst az egyik japán szereplő e szavakkal jellemzi:
„Vannak olyan emberek, akik őszinte szívvel szeretnek másokat, és még akkor is bíznak bennük, ha becsapják, sőt elárulják őket. A mai világ bolondnak nézi őket. Ilyen volt Gaston. De ő nem egyszerű bolond volt. Hanem csodálatos bolond. Ez a Gaston csodálatos bolond, aki soha nem engedi majd, hogy az a picinyke fény, amely belőle árad, kialudjon.”