Rónay György

Csillag-játék

A középkorban, már igen korán, abban az időben, amikor a hívő nép is kezd már igényt tartani rá, hogy valamilyen módon részt vegyen legalább a nagy ünnepek liturgiájában, megszületnek, majd fokozatosan gazdagodva, színesedve önállósulnak, legvégül pedig még a templomból is kikerülnek, elébe, majd más alkalmas színjátszó térre a különféle „játékok”. Naivitások, passiók, moralitások, egyebek.

Tovább olvasom „Csillag-játék”

Bognár László, Somogyvári Fanni, Suri Szilvia

Az önkéntesség ára

Aki a kezdetekkor a közösséghez akart tartozni, annak „kétkezi munkával járó” önkéntes szolgálatot kellett végeznie. Három évtizeddel később viszont önkénteskoordinátorok fogadják a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz jelentkező embereket, mert ma már komoly felkészültségre van szükség, hogy mindenkinek a számára megfelelő feladatot adják.

Tovább olvasom „Az önkéntesség ára”

Major Szabolcs

„Tegyük jobb hellyé a világot, mint amilyennek kaptuk”

Hogy válik egy kiskamaszból felelősségteljes nevelő? Milyen egyedi spiritualitást nyújt a fiata­loknak a cserkészet? Hogy kerülheti el a kiégést az, aki önkéntes munkával tölti szinte minden szabad percét? Egy sokat látott cserkésszel – s nem mellékesen a Mustármag munkacsoport alapítójával – kerestük a választ ezekre a kérdésekre.

Tovább olvasom „„Tegyük jobb hellyé a világot, mint amilyennek kaptuk””

Király Eszter

Egymás szegényei

Szent Ferenc Kisnővérei csaknem harminc éve érkeztek a Borsod megyei Arló kisközségbe, hogy osztozzanak a helybéliek, döntően az arlói cigánysorok lakóinak életében. Átlagos szomszédok – és mégsem azok: közösségi házukban tanulásra, játékra, fejlődésre teremtenek lehetőséget azoknak, akiknek lehetőségből van a legkevesebb.

Tovább olvasom „Egymás szegényei”

Csanádi-Bognár Szilvia

A tekintetek mestere

A torzításig túlzó, lelkesült, misztikus, mondhatni renitens festészet El Greco munkássága. Illeszkedik, és mégis ne­hezen illeszthető korának festészetébe, ezért megítélése is végletek között mo­zog: hol őrült különcnek, hol a művei­vel századokat megelőlegező zseninek tartották, vagy hogy e két szélsőséges vélemény helyett tudós magyarázatot adjanak látásmódja egyediségére, stí­lusát szembetegséggel magyarázták, mintha a művek egy testi eltérés tü­netei lennének.

Tovább olvasom „A tekintetek mestere”