A Szív cikkei

Thorday Attila

Testünk a Szentlélek temploma

A teremtett világba helyezett minket Teremtőnk, testünket-lelkünket egyaránt, hogy szüntelenül hozzá kapcsolódva bontakoztassuk ki tőle kapott erőnket. Végső célunk, hogy olyan testben éljünk, melyet száz százalékban a Lélek itat át. Jó esetben efelé tartunk, ezt mindjobban közelítjük életünk felelősségteljes tettei által, majd földi halálunk után nyerhetjük el Krisztus érdeméből. Teológiai megfontolások testről és lélekről. Részlet a Szív magazin július-augusztusi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „Testünk a Szentlélek temploma” →

Horváth Árpád SJ

A lélekről szól az is, ahogy megéljük a testet

A testképünkkel sok minden nincs rendben. A testiség nem csak a hívő ember számára problémás. Attól tartok, az sincs rendjén, ha valakinek látszólag éppen semmi gondja-baja a testben való létével. Nem lehet normális, ha nem jelent feladatot vagy legalábbis kihívást, ahogy a testet, a sokféle érzést, a hullámzó gondolatokat, a vágyakat, az álmokat, az emlékeket, a hitet, az akarat erejét, az egész önképünket és ezeket az embert alkotó és mozgató erőket valahogy mind együtt megéljük. Tovább olvasom „A lélekről szól az is, ahogy megéljük a testet” →

Major Szabolcs

„Óriási károkat okozunk az élővilágnak”

Finoman szólva sem tömegjelenség, hogy vannak emberek, akik feladják anyagi stabilitást jelentő állásukat, lemondanak arról, hogy tető legyen a fejük fölött, és életüket bolygónk megóvásának szentelik. A Tisza-tónál tevékenykedő Párdy Bence közéjük tartozik. Ellátogattunk hozzá, hogy megtudjuk, miért vágott bele természetes vizeink megtisztításába, hogyan teremti meg az ehhez szükséges feltételeket, és mi ad neki erőt, hogy folytassa e látszólag soha véget nem érő munkát.

Tovább olvasom „„Óriási károkat okozunk az élővilágnak”” →

Janka György

Művész, pap: hitvalló

Hétköznapok a szovjet diktatúrában, az okmányokban Vaszillá változtatott keresztnévvel; Romzsa Tódor vértanú püspök emlékezete, pravoszlávvá átalakított görögkatolikus templo­mok; kivándorlás Magyarországra, majd 52 évesen papszentelés a soknemzetiségű szülőföldön. Nyolcvanéves nagyapám, Puskás László festőművész és görögkatolikus pap fordulatos élete hű keresztmetszete a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsának. Részlet a Szív magazin júniusi számában megjelent cikkből.

Tovább olvasom „Művész, pap: hitvalló” →