Elliot Aronson amerikai pszichológus magyar nyelven több mint három évtizede megjelent és sokak által kötelező egyetemi tankönyvként megismert társadalom-lélektani összefoglaló alapműve óta fogalmilag is tudjuk, hogy az ember „társas lény”. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy nem mindegyikünknek van igénye intenzív kapcsolódásra. Hogyan viszonyul e kérdéshez a téralakítás, az építészet, a dizájn napjaink gyorsuló mértékben urbanizálódó világában? Tovább olvasom „Együtt élni vagy elvonulni?”
A Szív cikkei
Kilépni a meghatározott mátrixból
Országosan elismert művész, a történelem első lovári nyelvű miséjének és Budapest százötven éves jubileumi nyitányának komponistája, Junior Prima és Artisjus-díjjal is kitüntették – noha a pályája épp csak elkezdődött. Oláh Patrik zeneszerzővel az idevezető útról, az alkotás kihívásairól, a terveiről és a sikerről beszélgettünk. Tovább olvasom „Kilépni a meghatározott mátrixból”
Viharvert cédrusok árnyékában
Csendes elmélyülésnek indult, sok ezer kilométeres, emberi tragédiák és kultúrák sorát érintő testi, lelki utazássá alakult. Tovább olvasom „Viharvert cédrusok árnyékában”
A kakofóniától a harmónia felé
Egyre több kultúrával kerülünk kapcsolatba a globális média, a világháló segítségével, de személyes kapcsolatokra is egyre nagyobb tér nyílik. Az egyház nagy történelmi utat tesz meg a különböző kultúrákkal való találkozások kapcsán, az uniformizálástól az inkulturáción át az interkulturalitás felé. Hogyan élhetik meg a szerzetesrendek tagjai a kultúrák kapcsolódását? Tovább olvasom „A kakofóniától a harmónia felé”
A kanadai tolerancia egyensúlya
Magyarországra való visszaköltözése előtt beszélgettünk Forrai Tamás jezsuitával. Hét évet töltött Kanadában, épp azt a néhány évet, amikor az észak-amerikai ország bevándorlási politikájának eredményeképp Torontóban többségbe kerültek a döntően ázsiai bevándorlók az európai gyökerekkel rendelkezőkkel szemben. Migráció, asszimiláció és integráció kérdéseit latolgatva kérdeztük Tamás atyát az „első nemzetként” emlegetett őslakosokról és természetesen a kanadai magyarok helyzetéről is. Tovább olvasom „A kanadai tolerancia egyensúlya”
A vallásközi együttélés lehetőségei
Elvallástalanodik a társadalom? Mi lesz a vége a vallások keveredésének? Az egyre atomizálódó társadalomban megmarad majd az egyház – s ha igen, hogyan? Az alábbiakban e három kérdésnek járok utána. Reményeim szerint az is bizonyítást nyer, hogy a Szent Ignác-i karizma hasznos javaslatokkal szolgálhat a mai társadalom és egyház számára. Az írás a Harvardon tanító Francis Clooney SJ amerikai vallásteológus gondolatainak felhasználásával készült. Tovább olvasom „A vallásközi együttélés lehetőségei”
Isten is keresi a boldogságunkat
Beszélgetés Fazekas Ferenc szabadkai püspökkel a szolgálat súlyáról, a sokszínű Szabadkai Egyházmegyéről, a délvidéki népcsoportok közötti viszonyokról, elvándorlásról és papi pályafutásának fénypontjairól. Tovább olvasom „Isten is keresi a boldogságunkat”
Gyertek, kövessük őt!
A „hivatások kultúrája”, avagy a „hivatásbarát kultúra”, ahogy egyházi körökben magyarul elterjedt, II. János Pál pápa egyik kedvelt kifejezése volt (eredetiben: „la cultura vocazionale”). Közös légkört és látásmódot jelent, mégpedig azt, hogy saját életünket és mások életét is az élő Isten közelségében, a hozzá visszatérő kapcsolódásban és az ő hívására adott válaszban értelmezzük. Jézus lelkülete ez, aki maga így él, és aki meghívott bennünket, hogy vele együtt, az ő társaként járjuk az élet útját. Tovább olvasom „Gyertek, kövessük őt!”
Apám vállán
Apámmal sokat tudtunk csendben lenni. Nem akart megnevelni, sohasem éreztem, hogy ki akarná vasalni a lelkem, vagy másmilyenné szeretne változtatni, mint amilyen vagyok. Azt hiszem, szeretett úgy, ahogy vagyok, és persze ahogyan tudott. Többnyire csendesen. Ahogy mellette lehettem, annyi volt az ő nevelése. Tovább olvasom „Apám vállán”
Példaképek vagy bálványok?
Sztárok, ünnepelt színházi, film- és sportcsillagok, körülrajongott művészek és közszereplők, hírességek – mindennapi jelenlétükhöz, a közbeszédet és sok esetben a véleményünket meghatározó szerepükhöz jó ideje hozzászokhattunk. De mi a helyzet a közösségi médiumok egyre gyorsuló és burjánzó terjedésével a virtuális világban megjelent valós, esetleg virtuálisan generált személyiségű influenszerekkel? Tovább olvasom „Példaképek vagy bálványok?”