A Szív cikkei

Tornya Erika RSCJ

Itt a Szívem!

Képzeljük el, hogy A Szív újságnak saját védőszentje, de legalábbis égi pártfogója lesz belátha­tó időn belül. Ki lenne erre alkalmasabb, mint Bódi Mária Magdolna, akit hamarosan boldoggá avat az egyház? Hiszen ő „Itt a Szívem!” felkiáltással, nagy lelkesedéssel árulta a lapunkat. Rövid, de teljes életéről Szakács Péter atyával beszélgettünk, aki a Veszprémi Főegyházme­gyében több munkája mellett Bódi Mária Magdolna, a vértanúság hírében elhunyt munkáslány boldoggá avatásának püspöki delegátusa volt, végigvitte az ügyet egészen az egyházmegyei szakasz lezárultáig, s könyvet is írt Magdi életéről Boldogok a tiszta szívűek címmel. Tovább olvasom „Itt a Szívem!” →

Bíró Viktória Teréz

Rejtett kincseink otthona

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye olyan helyeket, történeteket rejt, amelyek igen hamar az ember szívéhez tudnak nőni. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya tagjai és munkatársai közül többen is innen származnak, közülük Alakszainé dr. Oláh Annamária ügyvezetővel, Nevelős Gábor jezsuita atyával és Érsok Gáborral, a Jézus Szíve-templom koordinátorával beszélgettünk a borsodi élet örömeiről, csodáiról és nehézségeiről. Tovább olvasom „Rejtett kincseink otthona” →

Patsch Ferenc SJ

Egy európai és evangéliumi ember

Nagyon örülök, hogy A Szív magazin úgy ítélte meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéről szóló szám nem jelenhet meg egy Kuklay Antalról szóló cikk nélkül. Ha rajtam múlna, egy Magyarországról vagy akár Európáról szóló szám sem jelenhetne meg nélküle. Mert Tóni atya európai ember, a szó legigazabb, legszebb értelmében. Hosszú élete során – idén júniusban lesz kilencvenkét éves – bármelyik európai egyetemen taníthatott volna. Már csak a nyelvismeretei alapján is. Ehhez képest több mint egy emberöltőn keresztül (miután az 1956-os eseményekben való részvételéért kapott hosszú börtönbüntetése után szabadult) egy ezerháromszáz lelkes zempléni falunak volt a plébánosa. Talán ennek is köszönhető életének hihetetlen evangéliumi kisugárzása. Tovább olvasom „Egy európai és evangéliumi ember” →

Görföl Tibor

Letelepedett vándorlók

2020-ban szerzett először cigány/roma/vándorló gyökerekkel rendelkező ember teológiai doktorátust Nagy-Britanniában. A fiatal férfi neve Steve Horne: anglikán lelkész, hat gyermek apja. Rendszeresen tart előadásokat egyetemeken és parókiákon arról, amit doktori értekezésében a vándorlók teológiájának nevez. Nem pusztán elméleti érdeklődéssel fordul a cigányság felé, hiszen apja révén maga is e közösség tagja. Tovább olvasom „Letelepedett vándorlók” →

Janka György, Nagy Luca

Oktat, nevel – és növel

1. Tősgyökeres miskolci, de még inkább diósgyőri vagy. Számodra mit jelent ez a mondás: „Sorsod Borsod”?

Az, hogy Miskolcon születtem, alapkötődést jelent. Soha nem akartam úgy igazán elköltözni innen – bár pályakezdőként felmerült, hogy elkalandozzunk a Dunántúlra. Ez azonban csak romantikus fellángolásnak bizonyult, valójában természetes létterületem Miskolc. Számomra Diósgyőr és Miskolc egyet jelent, s bár erősebb a diósgyőri kötődésem, amióta a Jezsuban dolgozom, ez jelentősen tágult, s mondhatom, hogy az egész várost átöleli. Tovább olvasom „Oktat, nevel – és növel” →

Tornya Erika RSCJ

Érintsd meg!

Ha a Jézus Szíve-tiszteletre gondolunk, valószínűleg a nagymamáink imakönyvében lapuló, megfakult szentképek jutnak eszünkbe, melynek egyik oldalára egy pirosan lángoló szívű Jézust nyomtattak, a másik oldalán pedig felajánló ima olvasható. Vagy a templomok nyitott mellkasú szobra, esetleg a vasárnapi hirdetések, melyek az első péntekre hívják fel a figyelmet. Milyen összefüggésben lehet ez a személyiségünk központjával és a szeretettel? Tovább olvasom „Érintsd meg!” →

Tornya Erika RSCJ

Floridából a cigánysorra

Arló nem az a hely, ahová kész tervekkel érdemes érkezni. Jelen kell lenni, figyelni, hogyan alakulnak a dolgok a saját természetük szerint. A jezsuiták arlói jelenlétéből ezúttal nem a „projektet”, hanem a helyi Jelenlét programot vezető fiatal házaspárt, Velkey Robit és Kozár Beát szerettük volna bemutatni. Az eredeti tervek azonban gyorsan füstbe mentek, és kevesebb, mint fél nap alatt találkozások egész sorát élhettük át. Tovább olvasom „Floridából a cigánysorra” →

Körösvölgyi Zoltán

Modernista templom – egy kis faluban?

„Amit befogadunk, annak módja szerint fogadjuk be, akik vagyunk.”
(Mustó Péter: Ami megtart)

Van egy kis falu Borsodban, a Bükk lábánál, amelynek méltatlanul kevéssé ismert, kiemelkedő építészeti értéket képviselő modernista temploma az egyik elsőként épült meg az államszoci­alizmus időszakában, közelmúltbéli rekonstrukciója pedig a 2023-as Média Építészeti Díja után lapzártánkkal egyidőben a legrangosabb nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának díját is elnyerte. Ami a franciáknak és a nemzetközi építészet­történetnek Le Corbusier ronchamp-i Magasságos Miasszonyunk-kápolnája, az nekünk Csaba László cserépváraljai Munkás Szent József-temploma – még ha a kettő léptéke, nemzetközi ismertsége nem mérhető is össze. Tovább olvasom „Modernista templom – egy kis faluban?” →

Török Csaba

A szeretet végső paradoxona

A szeretet örök feszültség: annak reménye, hogy valóságosan, létigaz módon találkozom a másikkal, ugyanakkor annak tudása, hogy ez a közösség illékony és esendő. Aki szeret, olykor ráébred annak fájdalmára, hogy nem tud igazán szeretni. Figyelme, bármennyire nem szeretné, folyton önmaga felé vándorol el, s ilyenkor nem látja már a másikat. Minden jósága, akármennyire is a másik felé szeretné irányozni, visszahajlik önmagára. A szeretet tökéletlen, s mint ilyen, végtelenül véges. Tovább olvasom „A szeretet végső paradoxona” →

Végh Dániel

Sokszínű kontinens, sokszínű egyház

Március elején járt Magyarországon a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola meghívására a legjelentősebb kortárs afrikai teológusok egyike. A Burkina Faso-i születésű jezsuitától első kézből kaphatunk válaszokat „az emberiség lelki tüdejével” kapcsolatos aktuális társadalmi és lelkipásztori kérdésekre. Nyíltan beszél Ferenc pápa reformjainak és Robert Sarah bíboros viszonylagos tradicionalizmusának afrikai megítéléséről is. Tovább olvasom „Sokszínű kontinens, sokszínű egyház” →