ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A címlapon
Joanna Urbańska műfordító, a Lengyel Intézet korábbi vezetője
A tartalomból
Szent II. János Pál öröksége
Erdő Péter bíboros személyes emlékei a lengyel pápáról
MotorkerékPálosok
Jezsuiták Lengyelországról, lengyelek Magyarországról
A Quo vadistól a Kispolskiig
Tárt karokkal várnak ránk… címmel 2016-ban jelent meg Kiss Péter Nemeshegyi Péter atyával készített életútinterjú-kötete. A könyvből terjedelmi okokból kimaradt Pepi bácsi néhány gondolata, ezekből szerkesztettük az alábbi „posztumusz beszélgetést”.
Bővebben „„Mindenki használja ki, amit az Úristentől kapott””
Tavaly augusztus óta a jezsuiták látják el a belső-józsefvárosi Krisztus Király plébánia szolgálatát. Így a közeli Jézus Szíve-templommal együtt a Pesti-Belső Espereskerület mindkét krisztológiai címet viselő temploma a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya gondozására van bízva. Mindkét címünnep, bár biblikus alapokon nyugszik, és ókori-középkori teológiai és lelkiségi hagyományokhoz is kötődik, liturgiai szempontból kifejezetten újkori, sőt legújabb kori fejlődés eredménye.
„»A nép, amely sötétségben ült, nagy fényt látott, s akik a halál országában és árnyékában ültek: fény virradt rájuk«. Ekkor kezdte Jézus hirdetni és mondani: »Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa«” (Mt 4,16–17).
Vízkereszt ünnepe a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Ilyenkor sokan leszedjük a karácsonyfákat, a csillogó díszek visszakerülnek a dobozba, a gyertyák fénye ellobban.
A templom előtti kis téren álldogálok már vagy fél órája. Egy üzenetet kaptam. Csak annyi állt a fecnin, hogy kettőkor indulnak, és hajnali fél ötkor lennének nálam. Azt sem tudom, kik ők, honnan jönnek pontosan, miért ez a képtelen időpont, és miért nem használnak mobilt.
Ha Szent Ignác-i szemüvegen keresztül szeretnénk ránézni karácsony szent ünnepére, első közelítésben azt látjuk, mintha a Lelkigyakorlatok sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne a megváltásra. Egy egész hetet tölt a lelkigyakorlatozó Krisztus szenvedésében részesülve. De Jézus születése is igen hangsúlyos, a megtestesülés, az inkarnáció, az inkarnációs teológia a Szent Ignác-i lelkiség alapvető nézőpontja. Mit is jelent ez?
A középkorban, már igen korán, abban az időben, amikor a hívő nép is kezd már igényt tartani rá, hogy valamilyen módon részt vegyen legalább a nagy ünnepek liturgiájában, megszületnek, majd fokozatosan gazdagodva, színesedve önállósulnak, legvégül pedig még a templomból is kikerülnek, elébe, majd más alkalmas színjátszó térre a különféle „játékok”. Naivitások, passiók, moralitások, egyebek.
Hosszabb-rövidebb megszakításokat leszámítva időszámításunk óta lakott a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre, ma az M0-s körgyűrű ölelésében, már-már hegyi környezetben megbúvó, Török Bálintról elnevezett tizenötezres városka területe.
Aki a kezdetekkor a közösséghez akart tartozni, annak „kétkezi munkával járó” önkéntes szolgálatot kellett végeznie. Három évtizeddel később viszont önkénteskoordinátorok fogadják a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz jelentkező embereket, mert ma már komoly felkészültségre van szükség, hogy mindenkinek a számára megfelelő feladatot adják.
Hogy válik egy kiskamaszból felelősségteljes nevelő? Milyen egyedi spiritualitást nyújt a fiataloknak a cserkészet? Hogy kerülheti el a kiégést az, aki önkéntes munkával tölti szinte minden szabad percét? Egy sokat látott cserkésszel – s nem mellékesen a Mustármag munkacsoport alapítójával – kerestük a választ ezekre a kérdésekre.
Bővebben „„Tegyük jobb hellyé a világot, mint amilyennek kaptuk””
