Szigeti László

Fehérek közt egy afrikait

Gazdasági bevándorlók, szélsőséges indulatok, alantas közbeszéd, emberek mint a politikai haszonszerzés eszközei, magukra hagyott rétegek, szavakkal és tettleg bántalmazott, némán szenvedő gyerekek. Nem, most nem Magyarországról van szó, bár az Európai Unió egyik államáról, illetve most már nem is az, de akkor még az volt. Akkor, a hatvanas–nyolcvanas években, amikor A bőrömben című 2018-as angol film játszódik. Continue reading „Fehérek közt egy afrikait”

Horváth Árpád SJ

Különböző alakításaink

Vannak mosolygós arcok és vannak szomorú tekintetek. Arckifejezésünk hordozhat derűt, reményt, csilloghat a szemünkben pajkosság, bizalom, vonzódás, ám sokszor a fájdalmat, a csalódást, a megfáradtságot sem tudjuk elrejteni. Vajon mosollyal vagy morcossággal találkozunk a legtöbbet napjaink során? A válasz rólunk is sokat elmond.

Continue reading „Különböző alakításaink”

Tábori Kálmán

Amivel találkozik a lelkem

„Az úton van otthon” – mondják róla a munkatársai. Merényi Zita, itthon a Magyar Kurír fotósaként színesíti az egyházi sajtó tudósításait. A Sant’ Edigio Közösség elkötelezett tagjaként és magánemberként pedig a világ különböző pontjain keresi az önkéntes segítségnyújtás lehetőségét. Fotói derűt, reményt és elfogadást, árnyékból a fény felé forduló emberarcokat örökítenek meg. Continue reading „Amivel találkozik a lelkem”

Radványi Benedek

Önfegyelem nélkül nem megy

Mára két bentlakásos fiúgimnázium maradt hazánkban: a pannonhalmi bencés és az esztergomi ferences. Utóbbinak az igazgatójával, Szánthó Gellért testnevelő tanárral beszélgettünk, aki állítja: a büntetések hatékonyságához pozitív élményeket kell nyújtani. A „Frankában” egy éve bekövetkezett változásokról is szót ejtettünk – úgy is, mint az iskola két öregdiákja. Continue reading „Önfegyelem nélkül nem megy”