ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A Szív friss márciusi számával együtt érkezett tavaszi előfizetési akciónk
Gyakorlati alapelvek kamasz-lelkigyakorlatokhoz
Hatéves a piaristák Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsa
Beszélgetés Guld Ádám médiakutatóval
Legény- és leányélet a régi falun
Szexualitás a kamaszkorban, boldogság a párkapcsolatban
Villáminterjú Leiner Laurával
Interjú Hegedűs Bori énekessel
Címlapon: Római találkozás a szentévben Szentmártoni Mihály jezsuitával
A tartalomból:
Egyszerű és bonyolult, kimondható és kimondhatatlan. Mit jelent, hogy Jézus értünk halt meg? Mit jelent, hogy Jézus értem is meghalt? Tovább olvasom „Isten tervének része volt”
Rabszolgaként mélyen megszeretni a fogvatartóidat – ez nem valami archaikus Stockholm-szindróma, hanem márciusi szentünk történetének zanzája, ezerötszáz évvel ezelőttről. Tovább olvasom „Szentem, márciusra — Szent Patrik „
Mostanában valahogy hálás vagyok az álmatlan éjszakáimért. Felébredek, és szuszogok. Arra figyelek, ahogy lélegzem, meg ahogy belakja a csend a szobámat. Tovább olvasom „Elmúlik éjjel és nappal”
„Magam adom” – énekli a háttérben baseball-sapkában egy tíz évvel ezelőtti felvételen a Quimby slágerét, miközben ezeket a sorokat írom. Valaha a legviccesebb magyar zenésznek láttam. Ma már a tudományokban és vallásfilozófiákban elmélyedt nagy tudású közéleti emberként, televíziós személyiségként és pszichológusként is sokan ismerik Varga Liviust. „Minden kellett, ahhoz, hogy itt legyek, – mondja – nem csinálnék máshogy semmit.” És ahogy hallgatom, érzem, tényleg nagyon magát adja. Tovább olvasom „„Semmiről nem maradtam le” – Interú Varga Liviusszal”
(…) Mára egész tudománya és technikája lett a time-managementnek, vagyis az idő ügyes kezelési fogásainak, a rendezett és szervezett „élésnek”. Csakhogy ettől mégsem érezzük feltétlenül jól magunkat. Okosan szervezettek, hatékonyak és feladatorientáltak vagyunk, kiaknázzuk a percek lehetőségeit, mesteri módszereink vannak. Olykor azonban mégis elönt minket az a furcsa hangulat, amelytől inkább robotnak, olajozottan forgó gépezetnek – s nem a valóságot megélő lénynek találjuk magunkat. Hol itt a gond? Mi lehet a probléma? Tovább olvasom „Mérhető és mérhetetlen”
