ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A víz szerepe a kereszténységben és a néphagyományban
Hagyományos ünnepi ételek határon innen és túl
"Csináld azt, amit szeretsz, és akkor egy napot sem kell dolgoznod"
Beszélgetés Gyenes Csaba atyával
Márciusban megjelent interjúnkkal emlékezünk a rákbetegségben elhunyt Bodor György atyára
Interjú Losonczi Dávid kötöttfogású birkózóval
Szentjánosbogár, édesanya, hittantanár és szerkesztő: Paszternákné Tóth Júlia
A Konklávé című film megmozgatja az agyat, de a szívet is?
Címlapon: találkozás Gyenes Csaba atyával, aki hatvanszoros véradó, Guinness-rekorder palacsintasütő, és huszonöt éve pap.
A tartalomból:
Idén májusban tizenkettedik alkalommal rendezték meg az Öt Templom Fesztivált Győr-Újváros Kossuth utcájában, ahol öt felekezet temploma áll hatszáz méteren belül. Tovább olvasom „Hatszáz méteren belül”
Vajon mi vezetett oda, hogy 1849 után kevesebb, mint húsz évvel ismét Habsburg királyt választottunk? Minek köszönhető a megbékélés, és mik volt az okai az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttének? Hogyan kezdődött gazdaságunk fejlődése, és mi volt az a hiba, amelyet ismét elkövettünk, és ami törvényszerűen a Monarchia széthullásához vezetett 1920-ban? A történelem nem véletlen események sorozata, mindig okot és okozatot kell keresni, és akkor érthetővé válnak a tények mögötti összefüggések. Tovább olvasom „Kiegyezünk a kiegyezéssel?”
Amikor otthon vagyunk, szinte nem is érzékeljük, mennyire bensőségesen ismerős minden körülöttünk, viszont ez teljesen egyértelművé válik, ha elutazunk vagy elköltözünk. Hirtelen minden más lesz, és időbe kerül, amíg újra kialakul az otthonosság érzése. Tovább olvasom „Ismétlés az otthonosság anyja”
Marc hadmérnökként dolgozik a Holland Királyi Haditengerészet egyik hajóján. Felel mechanikájának működéséért, figyelemmel kíséri karbantartását, koordinálja a sürgősségi javításokat, és parancsokat ad optimális működésének elősegítésére. Katona, aki életét tette fel hazája védelmére, és harmincéves korára már teljesen megszokta a kétlakiság nehézségeit. Most bepillanthatunk nem mindennapi mindennapjaiba. Tovább olvasom „Hol érzi otthon magát egy tengerész?”
Budapestről egyórás autóút után érkezünk Zebegénybe, Lakatos László hangszerkészítő házához. A kapuhoz hallatszik a kert végében csörgedező patak. A mester kedvesen fogad, nyírfalével ízesített forrásvízzel kínál, és közben mesélni kezd: természetről, fákról, hangokról. Tovább olvasom „Aki a fa nyelvén hallgat…”
A mi történetünket vajon ki meséli? A tiédet vagy az enyémet. És ugyan mi köze lehet egy életre kelt fatuskó meséjéhez? Hát, ami azt illeti… Tovább olvasom „Pinocchio örömhíre”
Sokan nem gondolunk bele, vagy nem is tudjuk, hogy mindennapi életünket mennyire áthatják bizonyos lelki mintázatok. Márpedig döntéseink során a szabad akarat helyett nemegyszer ezek diktálnak. Az egyik leggyakoribb az áldozat és az agresszor dinamikája, amelyről Verena Kast ír Búcsú az áldozatszereptől című könyvében. Tovább olvasom „Alkalmazkodás, szorongás, agresszió”
Borzongva nézhetjük bizonyos kis népekről szóló filmekben, hogy a szereplők leölnek egy áldozati állatot, majd imát mondanak, és közösen elfogyasztják a húst. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi értelme van az ilyen jellegű áldozatbemutatásnak. Mi a szerepe az ő kultúrájukban, ugyanakkor hogyan szólhat hozzánk is? Tovább olvasom „Életet az életért”
Keresztények Keleten és Nyugaton nagyon régóta köszöntik egymást így a húsvéti időben: „Krisztus feltámadt!”, a válasz pedig: „Valóban feltámadt!” A kérdés csak az, mit is érthetünk azon, hogy valóban… Tovább olvasom „Amíg el nem tölt benneteket a mennyei erő”
Ha nem vagyunk képesek áldozatot hozni, szeretni sem tudunk – vallja Laczkó Zsuzsanna, a Jézus Szíve Társasága elöljárója. E szerzetesközösséget A Szív újságot is elindító Bíró Ferenc jezsuita alapította. Tovább olvasom „A szeretet magasabb foka”
Michels Antal atya éveken át szolgált Kárpátalján, jelenleg a főváros egyik legzűrösebb környékén, Józsefvárosban plébános. Lelkigondozói végzettséget is szerzett, heti rendszerességgel tart „önismereti tréninget” – nagy sikerrel. A fiatalok pályaválasztási nehézségeiről, munkáról és hivatásról, a kérdezés fontosságáról, önismeretről kérdeztük. Tovább olvasom „„Hol lakol?””
Mit is jelent kultúránkban a gyerekekért való felelősség? Van, aki szerint a biztos anyagi háttéren nyugszik a dolog, van, aki szerint a következetes nevelésen. Megint mások a szilárd fegyelmet emlegetik, vagy épp a szülő állandó, intenzív jelenlétét a gyerek mellett. Talán részben éppen az okozza a szülőség nyugati válságát – ha lehet így mondani –, hogy nincs konszenzus abban, mit is kell megtennie egy szülőnek ahhoz, hogy jó szülőnek tartsák – illetve mi kell ahhoz, hogy tényleg az legyen. Mik az alapkövetelmények? Mivel teszek tényleg jót?
Az érzelmeknek rendkívül fontos szerepe van az életünkben. Már születésünkkor rendelkezünk az alapérzelmekkel, ilyenek például az öröm, a félelem, a szomorúság, az undor, a düh és a meglepetés. Viszont azt, hogy ezeket hogyan éljük meg, és hogyan mutatjuk ki, azt már a család és a kulturális környezet erőteljesen befolyásolja. Tudjuk-e irányítani az érzelmeinket, felelősek vagyunk-e értük? Dr. Deák Anita pszichológussal, egyetemi adjunktussal beszélgettünk.
Olyan könnyű mások véleményét ismételgetni! Gyermekkorunk óta ezt erősítették bennünk:ezért dicsértek az óvó nénik, ezért adtak jó jegyet az iskolában, s ma is ez a siker,az előrehaladás titka a legtöbb munkahelyen– hát csoda, ha erre szocializálódtunk? Ráadásul attól tartok, a másoknak megfelelni akarás (konformizmus) ideje nem járt le azállam párti ideológia bukásával. A gondolkodásra manapság különösen is nehéz időkjárnak… Hogy e kritikus témát megpendítsem, a német filozófus, Martin Heidegger(1889–1976) kínálkozik segítségül. Tovább olvasom „Mit jelent gondolkodni?”