Egy metálegyüttes frontembere, egyetemi oktató, tudományos kutató, múzeumigazgató és nem mellesleg háromgyermekes anyuka. Zenéről, a csongrádi életről, maximalizmusról és alázatról beszélgettünk vele, és megtudtuk azt is, hogyan vezetett az útja a rózsafüzér-társulat és a látomások témáján keresztül a vallási néprajz kutatásáig. Tovább olvasom „Szimfonikus metál, rózsafüzér, látomások”
A Szív cikkei
A mesztic Mindszenty
Január közepén váratlanul szabadon engedte a koncepciós perben évtizedekre elítélt Rolando Álvarez püspököt a nicaraguai kormányzat. A Vatikánba menekített főpap azóta is hallgat, ám a spanyol nyelvű sajtóban megjelent néhány kommentár, amelyek alapján a helyzet és a háttérben zajló szentszéki diplomácia voltaképp egész ismerősnek tűnhet. Tovább olvasom „A mesztic Mindszenty”
Lúzerség vagy szabadság?
Az alázat valósága több oldalról is megközelíthető, nem véletlen hát, hogy napjainkban sokak számára dilemmát okoz ez a keresztény hagyomány által hangsúlyozott tulajdonság. Érdemes megvizsgálnunk a témában a korai szerzetes atyák tanítását, amelyből a teljes belső szabadság útja rajzolódik ki előttünk, mely tartósan megmaradó békéhez és derűhöz vezet. Tovább olvasom „Lúzerség vagy szabadság?”
A kisegér és a kókonya
Lilu vasárnap már korahajnalban felébredt. A felhők rózsaszínben ragyogtak, a föld felett lebegett a hajnali köd. A kisegér megbűvölve nézte a varázslatos tájat, és nagy béke költözött a szívébe. Távoli harangszót hozott a szél, a hang szétterült a tájon, beleolvadt a ködös hajnalba, és az első napsugarakkal együtt hirdette, hogy nagy öröm köszöntött a világra. A kisegér hirtelen felpattant. Tovább olvasom „A kisegér és a kókonya”
A digitális technológiák Janus-arca – 2. rész
Amennyiben a közösségi hálót „emberhalászatra” használjuk, azaz tudatosan a megbocsátás és az empatikus gondolkodás terévé varázsoljuk, bennünk és a képernyő „túloldalán” lévőkben is elmélyül Isten minden értelmet meghaladó szeretetének pozitív tapasztalata. Tovább olvasom „A digitális technológiák Janus-arca – 2. rész”
Por és hamu
Sokat gondolkodtam azon, mennyire jellemző, hogy valaki vallási kontextus nélkül, a templomok falain kívül az alázatról beszéljen. Milyen gyakran fordul elő, hogy valakinél mondjuk hiányolják, tehát számonkérik rajta az alázatot, vagy esetleg azt mondják róla, hogy túltolja? Pedig a mindennapi élet bőven hoz olyan helyzeteket, amikor jó lenne alázatosnak lenni. Tovább olvasom „Por és hamu”
„Mintha egy másik világban járnánk”
Ikematsu-Papp Gabriella műfordító másfél évtizede él Japánban. E-mail-fordultával készült interjúnkban sok más mellett elmondja, hogyan kísérte pályafutását árnyékként Nemeshegyi Péter SJ, és természetesen arra is megkértük, segítsen eligazodni a japán írás útvesztőjében. Tovább olvasom „„Mintha egy másik világban járnánk””
A félelmet legyőző írástól a teremtésig
„Nem elég lemenni a magunk mélyébe” – állítja az alkotói folyamatról Barnás Ferenc. Az Aegon-díjas prózaíró az önvarázslásról, a jelenlét élményéről és a vallásról is megosztotta velünk gondolatait. Tovább olvasom „A félelmet legyőző írástól a teremtésig”
„Minél többször olvasod, annál ízesebb”
A Biblia nemcsak a „könyvek könyve”, hanem könyv a könyvek között: a világirodalom vitathatatlan klasszikusa. Ezért sem meglepő, hogy ismét és ismét új fordításokat hív életre. Minden fordító számára kihívást jelent a pontosság és az olvashatóság közötti egyensúly megteremtése és fenntartása. Tovább olvasom „„Minél többször olvasod, annál ízesebb””
A megörökítés gesztusa
Mitől érdekesek egy jezsuita szerzetes édesanyjának az 1980-as években írt visszaemlékezései? Id. Hofher Józsefné Krenn Borbála Amire még emlékszem címmel megjelent memoárját olvasva feltárulnak előttünk a XX. századi Budakeszi, sőt, részben Budapest és az egész az ország társadalmi viszonyai, megismerhetjük a korabeli oktatási helyzetet, a főváros-széli kiskereskedelem miliőjét, s a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelent szövegértékes forrásszöveg azok számára is, akiket a második világháború vagy az ’56-os forradalom tapasztalatai, a magyarországi németek 1946-os kitelepítése és az így szétszakított családok sorsa vagy az államszocializmus évtizedeinek életstratégiái érdekelnek. Tovább olvasom „A megörökítés gesztusa”


















