Bakonybélben csendes hétköznap van. A völgyben megül a köd, és csapdába ejti a kályhákban égő fa félreismerhetetlen szagát. A Szent Mauríciusz Monostorban készül az ebéd: karfiolkrémleves, párolt lencse, virsli és cékla. Beszélgetés közben minden hétköznapi téma hasonlóképp gazdagodik, ahogyan a nem igazán különlegesnek hangzó cékla készül: János testvér szójaszószt, római köményt, kevés rumot és sok gyömbért is tesz a mélyvörös szeletek mellé. Tovább olvasom „A református szerzetes”
A Szív cikkei
Írni vagy nem írni? Ez itt a kérdés…
Eddigi szülői és pedagógusi tapasztalataim alapján azt látom, az írás is olyan területe a nevelésnek és a tanításnak, ahol a gyerekekhez való viszonyunk egésze érezteti a hatását. Négygyermekes családapaként, középiskolai és főiskolai tanárként sokféle módon köszön rám az írás: az alkotás útjaként, nevelési kihívásként, feladatként, csiszolandó képességként, mint a hétköznapi kommunikáció minőségének egyfajta jelzője, a gyermek benső történéseinek „lecsapódása”, a szem mellett a lélek másik tükre… A következőkben az írás hat olyan kapcsolatát jellemzem röviden és a teljesség igénye nélkül, amelyek átgondolása hasznos lehet a ránk bízott gyerekek nevelése során. Tovább olvasom „Írni vagy nem írni? Ez itt a kérdés…”
Hogyan hív böjtölni az egyház?
A családi rituálék, évről évre visszatérő közös élmények biztos alapot adnak a felnövekvő gyereknek, és ez igaz a mindennapok apró szokásaira és a jeles napok készületet és befektetést igénylő megünneplésére is. Merjünk kialakítani saját hagyományainkat, és beemelni akár új elemeket is, hogy az ünnepünk azt fejezze ki, amit át szeretnénk élni, és tovább szeretnénk adni. Tovább olvasom „Hogyan hív böjtölni az egyház?”
Kerkai Jenő levelezőlapjai
A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Kerkai Jenő keresztútjáról szóló 2023. novemberi konferenciáján részt vett a „Kisatya” két idős rokona: Deák Ágnes és Judit. Elhoztak több fényképet, cikket és – ami a legértékesebb – Kerkai családjuknak írt levelezőlapjait, illetve számos történetet is megosztottak velem, amelyek gazdagítják a nagy magyar jezsuitáról alkotott képet, feltárva a szélesebb család történetét is. Tovább olvasom „Kerkai Jenő levelezőlapjai”
Írásra serkentő Isten
A Szentírás szövegéről azt tartjuk, hogy sugalmazott. De hogyan is működik a sugalmazás? Milyen az, amikor Isten írásra biztat valakit? Lehet-e tudni, mi játszódik le voltaképpen ilyenkor? És ki a sugalmazott szöveg valódi szerzője? Tovább olvasom „Írásra serkentő Isten”
Isten jósága és jóságának következményei
Nemeshegyi Péter SJ szellemi kiválósága, tartózkodó alkata és a lelkipásztori nehézségekbe-problémákba túlságosan belemerülni nem kívánó visszafogottsága bizonyos szempontból magányossá tette, de nemcsak egy szerzetesrend köteléke biztosított számára közösséget, hanem univerzalizmusa is, az a tény, hogy a szívébe valóban belefért minden ember. Tovább olvasom „Isten jósága és jóságának következményei”
Az ima útjain
Írásunk arra vállalkozik, hogy egy keresztény és egy buddhista lelkiségi szerző kontemplációra vonatkozó életművét összehasonlítsa – a párbeszéd jegyében. A széles körben ismert és közkedvelt Thomas Merton amerikai trappista szerzetes és Thich Nhat Hanh vietnámi zen mester meglátásait vetjük össze. A cikk fő témája, hogy a két vallás kontemplációs-meditációs gyakorlata hogyan illeszkedik bele a saját hagyományába, valamint hogy párhuzamba állíthatók-e. Ha pedig igen, akkor előmozdíthatja-e ez a két vallás közötti párbeszédet és kölcsönös tanulást. Tovább olvasom „Az ima útjain”
Kimondani a kimondhatatlant
„Hiszek Istenben, mindössze ennyit tudok mondani. Ez a hit sokkal inkább valamiféle láthatatlan jelenlét élményén alapul, mint azon a gondolaton, hogy mi az Isten. Ezt a jelenlétet hol erősebben, hol gyengébben érezzük. De Isten néma hangja mindig hallható, távollévő jelenléte mindig érezhető” – vallja a 2023 októberében irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett norvég Jon Josse. Tovább olvasom „Kimondani a kimondhatatlant”
Közösségi média: áldás vagy átok?
Korunk legmeghatározóbb technikai találmánya a közösségi média. Alig akad ember, aki ne élne a digitális technológiák nyújtotta sokféle lehetőséggel. Persze olyan jelenségről van szó, amely kétélű kardként működik: áldássá és átokká is válhat az ember kezében. Tovább olvasom „Közösségi média: áldás vagy átok?”
A keresztények a béke eszközei lehetnének
Neuhaus atya Dél-Afrikában született az apartheid idején, de élete nagy részét Izraelben élte le, és izraeli állampolgár. Éles szemű politikai megfigyelő, a Héber Egyetemen szerzett doktori címet politikatudományból. A jezsuitákhoz 1992-ben csatlakozott, és 2000- ben szentelték pappá. Biblikus tanulmányait Rómában végezte, és sok éven át tanított a Betlehemi Latin Katolikus Patriarchátus szemináriumában, valamint más izraeli és palesztinai tudományos intézményekben. 2023. október 11-én Jeruzsálemből adott interjút az America című jezsuita magazin johannesburgi tudósítójának. A cikket Szigeti-Cseke Zsuzsa fordította. Tovább olvasom „A keresztények a béke eszközei lehetnének”


















