Általában úgy tartjuk, a szülés a legtermészetesebb dolog a világon. Ám olykor azzal szembesülünk, a természet mégsem olyan tökéletes, mint gondoltuk. A mesterséges megtermékenyítésről sok vita volt és van a katolikus egyházon belül, de hogy áll a kérdéshez az orvostudomány? Skriba Eszter szülés-nőgyógyászt, meddőségi specialistát kérdeztük. A háromgyerekes édesanyával három hónapos kisbabája és hétéves kislánya társaságában beszélgettünk. A személyes szülés élmény, a nőgyógyászati-meddőségi praxison és csodákon keresztül számtalan kérdést érintettünk a hit és a tudomány szemszögéből.
(…)
Érdekes, hogy amíg a világ ezen felén küzdünk a népességfogyás ellen, a másik oldalon túlnépesedett a Föld. Több mint hétmilliárd ember él a bolygón. Sokan erre hivatkozva nem akarnak gyermeket vállalni. Ön mit gondol erről?
Az biztos, hogy nem mindenhol gondolkoznak azon, hogy mikor szüljenek. A világ szempontjából talán tényleg jogos a kérdés. Bár talán arrafelé többen is halnak meg. Másrészt ha a migrációs kérdést vesszük, akkor szerintem a cél az, hogy
a saját élőhelyünkön, nagyjából változatlan környezetben maradjunk.
Az ember szereti az állandóságot. Ösztönösen így érzi otthon magát. Én szeretném, ha harminc év múlva is hasonló környezet venne körül, ehhez pedig kell az, hogy itt megtartsuk a pozíciónkat. Ez nekem nagyon fontos. Amikor pedig a meddőségi kezelésen odajön hozzám egy pár, hogy segítséget kérjen, mindig csak egyénileg tudok gondolkodni arról az emberről, nem pedig populációs szinten. És ha a párt nézem, akkor igenis problémáról van szó, hiszen a szülés ösztönös, természetes folyamat.
De meddőségi specialistaként nap mint nap azzal találkozik, hogy az életadás mégsem minden esetben ilyen magától értetődő. A WHO adatai szerint világszinten a reproduktív korú emberek 11–15 százaléka küzd meddőséggel. Magyarországon pedig 33 ezer embert érint. Mik az okok?
Először is lehetnek primer, szervi okai, mint az ivarsejtek hiánya, a petevezeték-elzáródás. De ezek a ritkábbak.
A szerzett meddőség a leggyakoribb. Nem véletlen. Nézzük csak meg, hol tart a bolygónk.
Igen rosszul állunk. Környezetszennyezés, kemikáliák és az ezekből fakadó betegségek mindenhol: ételallergia, autoimmun betegségek és endokrin megbetegedések. Például nemrég hívta fel a figyelmem egy kollégám, hogy a Hashimoto-kór, azaz a pajzsmirigy-immunitás egynegyede amiatt alakul ki, hogy műanyagban tároljuk az élelmiszereinket. A hímivarsejtek romló minőségét is környezeti tényezők befolyásolják. Emellett ott van persze a civilizációs hatás is, amiről beszéltem. És megint csak az életkort tudom mondani, mert ez a legnagyobb probléma.
Mi az, ami megváltoztatható ezek közül?
Belátható időn belül a világ és a környezet nem, noha elég sok felhívás és projekt van már mindenhol a környezetvédelem mellett, és tény, hogy sokat számít az is, ha csak egy ember változtat személyes szinten. Ugyanakkor ha el is indul visszafelé ez a folyamat, akkor is több nemzedék, mire oda jutunk, hogy számbeli változás mutatkozna a terhességek számában. A változás inkább az immunbetegségek csökkenésében lenne tetten érhető. Amin egyénileg tudunk alakítani, az az életkor. Mi döntjük el, mikor kezdjük el a gyermekvállalást.
(…)