Aki ismeri a Holddalanap világzenei együttes első lemezét, vagy járt már a koncertjeiken, az tudja, hogy elsöprő erejű muzsikájuk és gyönyörű spirituális szövegeik szinte felkapják az embert, mint forgószél a leveleket: erős érzelmeket, vágyat, olthatatlan istenvágyat ébresztenek bennünk újra és újra. Ez történik velünk nemrég kiadott második lemezük, a Tánc a Mindenséggel hallgatásakor is.
Gulyás Anna énekes-dalszerző-szövegíró versei mind arról tanúskodnak, hogy életünk nem más, mint tánc a Mindenséggel – azaz összhang. És e táncnak része mindaz, ami történik velünk: az Istenhez vezető út első lépései, melyek talán még csak az istenvágy megszületésének vágyát jelzik; az egymásra találás öröme és egymás elvesztésének bánata, küzdelmeink, melyek népmesehőseink küzdelmeihez hasonlatosak, és melyeket ugyanúgy nem szabad feladnunk, amint azt a sikeres legkisebb királyfi sem teszi; álmaink, melyek hagyományosan Istennel való találkozásaink egyik formáját jelentik, és így kijelölhetik személyes utunk személyre szabott céljait. Része e táncnak az (élet)út, amely egyszersmind belső út is, s ha kitartók vagyunk, elvezet minket a szívbéli elengedés és önátadás képességére – ezekről szól a CD, melynek zenei ívén végül elérkezünk a Célhoz, az Égi Városba, az isteni jelenlét időtlenségébe.
E zenébe zárt vallomásnak ez a felfelé vezető, Istenre tekintő íve, de van egy másik, nem kevésbé fontos iránya és keresése, ez pedig az ember felé igyekvés, légyen bármely kultúra gyermeke. Erős vágy fogalmazódik meg a lemezen az emberek és népek közti szeretetre, megértésre, békére, kimondatlanul is Isten országának megvalósulására köztünk. Így a lemezt egy békeima zárja, mely a kifejezett gondolattal összhangban nemcsak magyarul, hanem angolul, lovári nyelven és arabul is elhangzik; a dalban közreműködő énekesek a roma előadó Balogh Guszti, a magyar és marokkói származású, magyar, török és marokkói zenét játszó Guessous Majda Mária, valamint Sena Dagadu ghánai és magyar származású énekesnő.
Mivel a dalok szövege hangsúlyos, a lemezen az énekhangnak is nagy szerepe van, mely elsősorban Gulyás Anna hangját jelenti, ugyanakkor kiegészíti és a szövegek mélységét tovább mélyíti a hegedű, a koboz, a citera, a nagybőgő népzenei hangzása, és a baglama, mely a Földközi-tenger partvidékén elterjedt húros hangszer. A ritmust és szenvedélyt az ütőhangszerek és a basszusgitár erősítik, továbbá színes érzelmek kavalkádját jelenítik meg a fuvolák, a furulya, a töröksíp, a szaxofon és a cselló, valamint az oud, mely a muszlim világ pengetőse és a ney, amely török fúvós hangszer.
A CD ugyanakkor találkozás Csontváryval, Hamvas Bélával, József Attilával, Lin-csi apáttal, a IX. századi buddhista szerzetessel is – akikről tudjuk, hogy szenvedélyesen éltek és szenvedélyesen kerestek, s akiknek a hatása közvetlenül érződik a dalokon, és útjelzőként szolgálhatnak számunkra is. De találkozás a zenészekkel is, akiknek őszinte játéka szíven üti a hallgatót, s végül találkozás a zenében mindazokkal, akik kimondottan vagy kimondatlanul keresik Isten útjait. És pontosan ez akar lenni a CD: Találkozás.
Az együttes következő koncertje:
HolddalaNap – Felfele Énekek Kertje
Szeptember 15., Párbeszéd Háza
>> részletek
Kapcsolódó írásunk
A zenében szólított meg a Jóisten
Égig érő dalokról, útkeresésről és az alámerülő alkotóról Gulyás Anna hangszerelésében