„a fiú tömörítő. / tetszik tudni, / az, aki a szemetet összenyomja / kis térfogatra. / tehát / költő, írom a kartonra / a foglalkozás rovatba.” Hegedűs Gyöngyi fordított bábel című versének utolsó sorai kínálják, hogy a fiúba beleolvassuk fiát, az egyik legkeresettebb hazai könnyűzenei formáció, a Platon Karataev együttes énekes-gitáros-szövegíróját, akinek a zenekar legutóbbi, Partért kiáltó című albumához írt dalszövegei verseskötetként is megjelentek. Az idei ősz egyik utolsó napos, nyárias délelőttjén ültünk le beszélgetni egy budapesti parkban – életről, dalokról, inspirációról. Continue reading „A mélység mindenkiben ott van”
Rovat: Címlapon
Kilépni a meghatározott mátrixból
Országosan elismert művész, a történelem első lovári nyelvű miséjének és Budapest százötven éves jubileumi nyitányának komponistája, Junior Prima és Artisjus-díjjal is kitüntették – noha a pályája épp csak elkezdődött. Oláh Patrik zeneszerzővel az idevezető útról, az alkotás kihívásairól, a terveiről és a sikerről beszélgettünk. Continue reading „Kilépni a meghatározott mátrixból”
Itt a Szívem!
Képzeljük el, hogy A Szív újságnak saját védőszentje, de legalábbis égi pártfogója lesz belátható időn belül. Ki lenne erre alkalmasabb, mint Bódi Mária Magdolna, akit hamarosan boldoggá avat az egyház? Hiszen ő „Itt a Szívem!” felkiáltással, nagy lelkesedéssel árulta a lapunkat. Rövid, de teljes életéről Szakács Péter atyával beszélgettünk, aki a Veszprémi Főegyházmegyében több munkája mellett Bódi Mária Magdolna, a vértanúság hírében elhunyt munkáslány boldoggá avatásának püspöki delegátusa volt, végigvitte az ügyet egészen az egyházmegyei szakasz lezárultáig, s könyvet is írt Magdi életéről Boldogok a tiszta szívűek címmel. Continue reading „Itt a Szívem!”
Sokszínű kontinens, sokszínű egyház
Március elején járt Magyarországon a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola meghívására a legjelentősebb kortárs afrikai teológusok egyike. A Burkina Faso-i születésű jezsuitától első kézből kaphatunk válaszokat „az emberiség lelki tüdejével” kapcsolatos aktuális társadalmi és lelkipásztori kérdésekre. Nyíltan beszél Ferenc pápa reformjainak és Robert Sarah bíboros viszonylagos tradicionalizmusának afrikai megítéléséről is. Continue reading „Sokszínű kontinens, sokszínű egyház”
Építsünk a jó szülő-gyerek kapcsolatra
Szülők jól ismert, újra meg újra ismétlődő tapasztalata, hogy épp csak megszokják gyermekük valamilyen viselkedését, életkori sajátosságát, máris következik egy újabb életszakasz, amikor az előző alapjain vagy épp romjain kell valami újnak épülnie, melynek megvalósulását segíteni nem mindig hálás feladat. Ezt olykor csak nehezíti, hogy a nevelési elvek és gyakorlatok is változnak, a meglévőket lebontjuk, előnyeik és hibáik helyett újakat alkotunk, és igyekszünk tanulni belőlük. Meg jó esetben a gyerekektől is. Continue reading „Építsünk a jó szülő-gyerek kapcsolatra”
Szimfonikus metál, rózsafüzér, látomások
Egy metálegyüttes frontembere, egyetemi oktató, tudományos kutató, múzeumigazgató és nem mellesleg háromgyermekes anyuka. Zenéről, a csongrádi életről, maximalizmusról és alázatról beszélgettünk vele, és megtudtuk azt is, hogyan vezetett az útja a rózsafüzér-társulat és a látomások témáján keresztül a vallási néprajz kutatásáig. Continue reading „Szimfonikus metál, rózsafüzér, látomások”
A félelmet legyőző írástól a teremtésig
„Nem elég lemenni a magunk mélyébe” – állítja az alkotói folyamatról Barnás Ferenc. Az Aegon-díjas prózaíró az önvarázslásról, a jelenlét élményéről és a vallásról is megosztotta velünk gondolatait. Continue reading „A félelmet legyőző írástól a teremtésig”
„Isten hozott a fedélzeten!”
Legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy képesek legyenek megszólítani a ma emberét, és vallják, mindenkinek azt kell beraknia a közösbe, amivel Isten egyházát tudja építeni. A két legfrissebb, idén szentelt főpásztort arról is megkérdeztük, a kilencvenkilenc vagy az egyetlen bárány után indulnak-e el. Continue reading „„Isten hozott a fedélzeten!””
A kilences busz prófétája
2021-ben jelent meg az első lemeze, két év elteltével már alig lehet jegyet kapni a koncertjeire. Schwarcz Ádámmal kerestük a párhuzamokat közte és színpadi perszónája, Beton.Hofi közt. Szóba kerültek zenei előképek, vallási élmények, jellemformáló események és a prófétálás is. Continue reading „A kilences busz prófétája”
„Mindig a Jóisten írja a legjobb forgatókönyvet”
A magyar fővárosban él családjával, műfordító, mintegy hat évig vezette a budapesti Lengyel Intézetet. Megbízatása augusztus végén zárult le. Magyar–lengyel kapcsolatokról, kultúráról, értékekről beszélgettünk. Arról, ami összeköt.
Continue reading „„Mindig a Jóisten írja a legjobb forgatókönyvet””
„A prédikáció nem rólam szól”
Mélyinterjú Bellovics Gábor jezsuita atyával, a budapesti Jézus Szíve-templom segédlelkészével szentbeszédről, lelki kísérésről, egyházi zenéről. Arról, mi ad életet, és hogyan válik felnőtté egy pap.
Vedd le a sarudat!
„Legyél olyan gyengéd, hogy érintődhess, hogy valamit észrevegyél, tudj figyelni arra, ami a környezetedben és benned történik” – emlékszik vissza egy lelkigyakorlat során kapott útmutatásra Mustó Péter. Ez azonban számára nem csupán egyszeri feladat volt, hanem egész életét meghatározó hivatás. A jezsuita szerzetessel érintődésről, méltóságról és tapasztalatairól beszélgettünk. Az interjú A Szív magazin 2020. július–augusztusi számában jelent meg.
„Aki zenél, az nem magányos”
Üstökösök világítanak a Jézus Szíve jezsuita templom zenei életének történetében. Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő valaha a Musica Sacra kórusban énekelt, Dinyés Dániel zeneszerző pedig hat éven át volt a templom kántora. A házaspár varázslatos, több száz rózsától illatozó angolkertben fogadott minket, ami − mint eddigi pályájuk – odaadó munkájuk eredménye.
A mosoly nem kerül semmibe
A D.O.C. borbár egyik asztalánál ücsörögve, a pincérekkel beszélgetve vár bennünket. Minden belépőnek hatalmas mosollyal, hangosan köszön. Ahogy bemutatkozunk, azonnal kávéval kínál, pedig nem fizető vendégként érkeztünk. Érződik, hogy született vendéglátós. Milyen mentalitást hozott magával Olaszországból? Mi segített neki beilleszkedni egy idegen országban? Milyen emlékeket őriz a jezsuitákról? Ezekről is beszélgettünk a sikeres étterem-tulajdonossal és egykori televíziós műsorvezetővel.
„Erősségem a reziliencia”
Molnár-Bánffy Katával, a Képmás Kiadó és a Salt Communications kommunikációs ügynökség vezetőjével lapkiadásról, erős nőkről, a vállalkozói hozzáállásról, az arisztokrácia hozományáról, Szent Márton köpenyéről és nem utolsósorban Ferenc pápáról beszélgettünk.
„A hála fiatalon tartja az ember szívét”
Néhány hete kapta meg vezetői kinevezését, előzőleg ökonómus volt, vagyis a rendtartomány pénzügyeit felügyelte. Lapunk alapgondolatához kapcsolódva főleg a fiatalokról kérdeztük, de az interjút olvasva mélyebben is megismerhetjük Attila atyát.
Bízzuk magunkat Istenre
Teológus, tanár, fordító, a Vigilia folyóirat főszerkesztője. Férj és négy gyermek édesapja. Hit és kultúra szerves kapcsolatáról, az Istenről való beszéd mai útjairól, a belső élettel, illetve az intézménnyel való viszonyáról és a könnyen irritálóvá váló Jézusról beszélgettünk.
Egymás szegényei
Szent Ferenc Kisnővérei csaknem harminc éve érkeztek a Borsod megyei Arló kisközségbe, hogy osztozzanak a helybéliek, döntően az arlói cigánysorok lakóinak életében. Átlagos szomszédok – és mégsem azok: közösségi házukban tanulásra, játékra, fejlődésre teremtenek lehetőséget azoknak, akiknek lehetőségből van a legkevesebb.
„Ha a Jóisten hív, alkalmassá is tesz”
Almásy Tamás atyának, a Budapest-Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia kormányzójának különleges küldetése is van: a mozgássérültek lelki gondozásának referense immáron hetedik éve. Súlyos balesetéből felépülve lépett a papi pályára, és most egy igen aktív közösség vezetője, folyamatosan építkezik, szépíti, gazdagítja környezetét. Kitartása, szívóssága mellett egyszerű, mély hitről tesz tanúságot.
„A vallás nem választható le egy nép kultúrájáról”
Az internetes tartalomfogyasztás mostanra mindenkit érint valamilyen formában, abba azonban kevesebben látnak bele, mennyi munka rejlik egy-egy ilyen anyag előállítása mögött. Magyarósi Csabát tévézésről, újságírásról, videózásról, internetes divathullámokról kérdeztük. Azt is kifejti, miért látja nagyon veszélyesnek a hagyományos sajtó leépülését, és miért látogat el templomokba, ahol csak lehet.
Continue reading „„A vallás nem választható le egy nép kultúrájáról””