A Szív cikkei

Horváth Árpád SJ

A Magyar Sion papja

Hazánk legnagyobb temploma az esztergomi bazilika, melynek élén augusztus 1-jétől az előadásai, könyvei és számos más tevékenysége nyomán országszerte ismert pap, nem utolsósorban lapunk szerkesztőségének tagja áll. Régi-új állomáshelyén beszélgettünk vele. Tovább olvasom „A Magyar Sion papja” →

Baán Izsák OSB

„Haragudjatok, de ne vétkezzetek!”

A harag üzenete, hogy nem kell elfogadnunk a rosszat, hogy tehetünk magunkért, amikor a szabadságunkat, az életünket fenyegeti valami vagy valaki. A szerzetes atyák szerint indulatunkat azért kaptuk Istentől, hogy a valódi jóért tudjunk küzdeni, és meg tudjuk magunkat védeni attól, ami örök sorsunkat veszélyezteti. Érdemes és fontos tehát megkeresni magunkban és megélni a haragot, de nem mindegy, hogyan. Tovább olvasom „„Haragudjatok, de ne vétkezzetek!”” →

Szabó Ferenc SJ

„Mindnyájan testvérek”

Assisi Szent Ferenc ünnepének előestéjén, október 3-án, a Poverello sírjánál írta alá új, Fratelli tutti kezdetű apostoli körlevelét a szentatya. A dokumentum összefoglalja az egyház társadalmi tanításának főbb pontjait, s felhívja a figyelmet a koronavírus-járvány miatt egyre sürgetőbb gyakorlati teendőkre. Tovább olvasom „„Mindnyájan testvérek”” →

Szigeti László, Szigeti-Cseke Zsuzsa

Az igazságra van szükségünk

Néhány héttel ezelőtt immár a harmadik könyve jelent meg a Jezsuita Kiadónál: ezúttal a pápaság történetén vezeti végig az olvasókat rendje egyháztörténészeinek doyenje, akit Péter apostol utódai mellett többek közt zsinatokról, a változó egyházról és történelemszemléletről kérdeztünk, de beszélt nekünk a múltat kutató gyanakvásról és együttérzésről is.  Tovább olvasom „Az igazságra van szükségünk” →

Végh Dániel

Kertészek és ökoszociális forradalmárok

Sokan Ferenc pápa öt évvel ezelőtt közzétett, Laudato si’ kezdetű enciklikájához kötik a teremtésvédelem témáinak megjelenését a katolikus közbeszédben. Pedig a teremtett világ tisztelete, a fenntartható gazdálkodás és a társadalmi felelősségvállalás motívumai a kezdetek óta jelen vannak a jezsuita hagyományban. Sőt, időről időre korszakos jelentőségű kísérletekben öltöttek nagyon is kézzelfogható formát.  Tovább olvasom „Kertészek és ökoszociális forradalmárok” →

Lukácsy György

Jézus kopogtat – de belülről

Meghökkentően nagyszerű életet kéne élnünk – mondja Ferenc pápa nyomán a volt váci megyés főpásztor, akit tavaly még tele templom, virágszőnyeg és harangszó fogadott, amerre csak járt, nyugalmazása után Nagymarosra költözve viszont most mindennap szembesül az egyház valódi állapotával. Annyit máris elárulhatunk: türelmetlen.

Tovább olvasom „Jézus kopogtat – de belülről” →

Balogh Fruzsina

Fenntartható bizalom

Sokat tanulhatunk abból, ahogyan gyermekeink ráfeledkeznek a természet hétköznapi csodáira, vagy épp az örömükből, amit például a pocsolyába ugrálás okoz nekik egy esős napon. De mi történik, ha őket is meglegyinti a veszteség szele, a Földért érzett aggodalom? Hogyan beszélhetünk velük környezeti kérdésekről, a saját felelősségünkről, és miként kezelhetjük mélyről jövő érzéseinket a mostani válságos idők láttán?  Tovább olvasom „Fenntartható bizalom” →

Patsch Ferenc SJ

Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?

Nagyvárosban élve is szinte mindennap találkoz(hat)unk a bibliai teremtéstörténetben előttünk járó két-, négy-, hat- vagy nyolclábú élőlényekkel. Az azonban nem feltétlenül tudatosul bennünk, hogy etikai vonatkozásai is vannak a velük való békés (vagy épp békétlen) egymás mellett élésünknek. Ezzel kapcsolatban is tanulságos szétnéznünk a nagy vallások tájékán. Tovább olvasom „Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?” →

Martos Levente Balázs

„Ujjaid műve az…”

„Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég…” – kezdi Vörösmarty idilli képpel Előszó című versét. Sokkal közvetlenebb értelemben én is elmondhatom, hogy gyönyörű, tiszta kék ég ragyog fölöttem, amikor elgondolkodom a címben jelzett szentírási témáról. Csak egy kicsit kell nyújtóztatnom a nyakam, hogy a szürke tűzfalak, szögletes udvarok határolt tereiből is a végtelenbe lássak. Tovább olvasom „„Ujjaid műve az…”” →