ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Interjú Berg Judit írónővel
Egy csokorra való történet Bódi Magdi „szív-ügyeiről”
Udvardy György érsek Bódi Magdi boldoggá avatásáról
Hogyan készüljünk fel az iskolakezdésre?
Altsach Gergely, a Budapesti Operettszínház művésze, a Szentjánosbogár közösség tagja
Munka, pihenés és szabadidő a paraszti világban
Az ellentétek országa
Fekete István műveinek újszerűségéről
Címlapon: Berg Judit írónő a távoli vidékek vonzásáról, kalandokról és Peruról
A jezsuita magazin legfrissebb lapszáma XIV. Leó pápa nyomába ered, és minél több oldalról igyekszik megvilágítani azt a közeget, amelyben az új pápa meghatározó tapasztalatait szerezte. A perui egyházat az alapítás históriájától az ágostonrendi és jezsuita missziókon át egészen a Robert Francis Prevost által igazgatott plébániákig mutatja be a Távlatok és a Lelkiség rovat. A magazinban szóba kerül az andoki állatvilág rejtélyekkel teli világa, a helyi ínyencfalatok titka és a perui irodalom és még egy limai nő egyetem is, továbbá szó esik a felszabadításteológiáról és egy sor ősi hiedelemről. A lapból kiderül, az új szentatya miért mindenekelőtt a szegények és az egyszerű emberek tanúja, s hogy Peru és Latin-Amerika legendái nem csupán múltbéli történetek: ezek a mesék és csodák a hit erejéről szólnak. Peru, a hegyek és a legendák földje ma is arra hív: merjünk hinni abban, hogy Isten közel van, és szeretetéből új világ születhet.
A tartalomból:
Szentképek, szobrok, festmények, imádságok és ájtatosságok idézik elénk alakját századok óta. De hogyan „figyeltek fel” rá égi pártfogójukként a keresztények, és milyen szerepe volt ebben a Jézus Társaságának?
Az életben számos döntést csak belső megérzésünkkel hozhatunk meg. Általában a nők nyitottabbak erre. József, Mária férje azonban példa az ilyen típusú férfigondolkodásra. Szinte minden fontos döntését egy álom alapján, belső ihletésre hozza meg.
Valószínűleg nem sokan tagjai a XX. század első felében Szent József alakjának tanulmányozására létrejött társaságoknak, és a „jozefológiai” folyóiratok sem kerülnek sokak kezébe. E sorok írója sem tartozik közéjük. Mégis mindannyiunk számára tanulságos lehet, ha némi figyelmet szentelünk ennek az elhelyezhetetlen és nehezen leírható férfinak.
Nyolcvanhét éves, és nemcsak a világ egyik legnevesebb szociálpszichológusa, több egyetem díszdoktora, akit az Amerikai Pszichológiai Társaság életműdíjjal jutalmazott, hanem fiatalok bálványa is. Figyelme az utóbbi időben egyre inkább a világ mai bajai felé fordult, és a kiváltó okok között az apaképnélküliséget jelölte meg.
Az idén négyszázötven éve született Pázmány Péterről elnevezett katolikus egyetem életében véget ér egy korszak. Az intézmény bölcsészkara a piliscsabai kampuszt hátrahagyva teljes egészében Budapestre, a józsefvárosi Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori ingatlanjaiba költözik. De mi volt a baj a vidéki helyszínnel és a Makovecz Imre által megálmodott épületekkel, s a koronavírus-helyzet miatt mennyiben kell újragondolni, hogyan is nézzen ki egy XXI. századi egyetem?
Egy éve működik a józsefvárosi Baross utcában a Fellegvár Napközi, ahol nyolc halmozottan sérült kisgyermek lelt második otthonra és elhivatott segítőkre. A magánintézményt a legsúlyosabb állapotú kisfiú, Táltos édesapja álmodta meg, és kizárólag adományokból, támogatásokból tartja fenn. Történetük A SZÍV jezsuita magazin év végi ünnepi számában olvasható. Segítsen ön is, hogy a járvánnyal súlyosbított telet átvészelhessék, és hogy jövőre se legyen gondjuk a mindennapokra! Tovább olvasom „KARÁCSONYI ADOMÁNYGYŰJTÉS A FELLEGVÁR NAPKÖZI JAVÁRA”
Hosszan várjuk a laboratóriumi elfoglaltsága miatt későbbre ígérkezett, mikrobiológus orvos Évát, de nem tétlenül: Antal körbevezet az újfehértói görögkatolikus birodalmon – a parókiakerten, a gyönyörűen felújított templomon át a bölcsőde és az óvoda mellett elhaladva az iskoláig. Amerre csak szolgált, épített, felújított, de őszinte szerénységgel hárítja dicséreteinket. „Van némi érzékem hozzá, és mindig megkaptam a kellő támogatást” – mondja, és mi már sejtjük, hogy apaként, parókusként is „másra fogja hárítani a felelősséget” mindenért, amire büszke lehet. Amire büszkék és amiért hálásak lehetnek a feleségével.
Tovább olvasom „„Éva mindig nagyon szerette, hogy pap vagyok””
A hazai sajtóban időről időre felröppen és rendszerint nagy felháborodást vált ki, hogy a katolikus egyház még mindig ellenzi a meddőségi kezelésként használt lombikeljárást (In vitro fertilization – IVF). Általában ugyanazok a gondolatok kerülnek elő el az erről szóló cikkekben, s az érintettek szinte bénultan fogadják őket. Bálint Bálint László, a Debreceni Egyetem kutatóorvosa szerint azonban nagyon nagy szükség lenne a tudomány és az egyház közti párbeszédre. Ennek egyik kis lépése a következő beszélgetés a tudós és Csépányi Gábor atya között, aki eredetileg maga is orvosi egyetemet végzett, és jelenleg az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa. Tovább olvasom „Isten szeretetéből”
Nem könnyű cikket írni szervezetünk középiskolásoknak szóló CHANGE projektjéről. Az ezzel a névvel szervezett foglalkozásoknak az a céljuk, hogy a menekültkérdés a menekültek személyének és konkrét problémáinak bemutatása által fejlesszék a diákok kritikus gondolkodását. De milyen sok gondolat, fogalom, érzelem rakódott e szavakra! Bevándorlás, gazdaság, politika, szociális munka, média, felebaráti szeretet, védekezés, európai értékek… Tovább olvasom „Arcok a számok mögött”
Régen tabu volt és sokunk számára ma is ismeretlen az örökbe fogadó szülők és gyermekeik története. Milyen kihívásokkal néz szembe, milyen segítséget kaphat és mivel gyarapszik az, aki rá mer lépni erre az útra? Gubcsi Judittal, két roma származású gyermek édesanyjával, a Romadopt Klub alapítójával és Váczi Jezsó Péter örökbefogadottal a nevelés és a származás kérdéseiről és tanulságairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Elfogadni a bizonytalanságot”
