A Szentjánosbogár családos közösségének elkötelezett és aktív tagja Paszternákné Tóth Júlia, aki hittantanár, négygyermekes édesanya, szabad óráiban pedig kéziratokat szerkeszt. Legutóbb például Így szólt Jézus című új gyerekkönyvünkét. Tovább olvasom „Megélni azt, ami összeköt”
Végh Dániel cikkei
A kanadai tolerancia egyensúlya
Magyarországra való visszaköltözése előtt beszélgettünk Forrai Tamás jezsuitával. Hét évet töltött Kanadában, épp azt a néhány évet, amikor az észak-amerikai ország bevándorlási politikájának eredményeképp Torontóban többségbe kerültek a döntően ázsiai bevándorlók az európai gyökerekkel rendelkezőkkel szemben. Migráció, asszimiláció és integráció kérdéseit latolgatva kérdeztük Tamás atyát az „első nemzetként” emlegetett őslakosokról és természetesen a kanadai magyarok helyzetéről is. Tovább olvasom „A kanadai tolerancia egyensúlya”
„A jó iskola kapuja bejárat minden irányba”
Az ignáci pedagógia kortárs eszközeiről, jezsuita iskolák történetéről, hazai és nemzetközi oktatási tapasztalatairól és a következő évtizedek prioritásairól beszélgettünk Holczinger Ferenccel, a Jézus Társasága miskolci iskolaközpontjának vezetőjével, aki nemrég a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozatának kitüntetését vehette át. Tovább olvasom „„A jó iskola kapuja bejárat minden irányba””
Zsákutcában az autóipar?
Annak is feltűnhetett, akit egyáltalán nem érdekelnek az autók, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az újabb és újabb épülő akkumulátorgyárakról szóló hírek mellett egyre több az ismeretlen kínai autót kínáló hirdetés, s miközben a hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a látszólag egymásnak ellentmondó jelenségek hátterében? Tovább olvasom „Zsákutcában az autóipar?”
A Missio Rákócziana
Egy város, ahol szinte semmi nem emlékeztet a jezsuita múltra, avagy hogyan került a Jézus Társasága épp a református kollégiumáról híres Sárospatakra, és mire jutottak a páterek a protestantizmus fellegvárában? Tovább olvasom „A Missio Rákócziana”
Sokszínű kontinens, sokszínű egyház
Március elején járt Magyarországon a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola meghívására a legjelentősebb kortárs afrikai teológusok egyike. A Burkina Faso-i születésű jezsuitától első kézből kaphatunk válaszokat „az emberiség lelki tüdejével” kapcsolatos aktuális társadalmi és lelkipásztori kérdésekre. Nyíltan beszél Ferenc pápa reformjainak és Robert Sarah bíboros viszonylagos tradicionalizmusának afrikai megítéléséről is. Tovább olvasom „Sokszínű kontinens, sokszínű egyház”
A beteg lélek gyógyító intézete
Bár csak 1928-tól 1950-ig működhetett, és kizárólag férfiakat fogadott, több száz jezsuita novícius és csaknem ötvenezer lelkigyakorlatozó – köztük munkások, értelmiségiek, papok és politikusok – szerzett az egész ország erkölcsi épülésére kiható lelki élményeket az első magyarországi lelkigyakorlatos házban, a zugligeti Manrézában. Tovább olvasom „A beteg lélek gyógyító intézete”
„Az építészet lényege a problémamegoldás”
Új törvényi keretek, vitatott sorsú műemlékek, magasházak és a helyi közösségek által megakadályozni próbált óriásberuházások – igencsak intenzív időket él a hazai építészeti világ. Lehetséges néhány, a köz érdeklődését is felkeltő példán keresztül megérteni a túlfűtött sajtóhíreken alig-alig átszűrődő, árnyalt szakmai szempontokat? Tovább olvasom „„Az építészet lényege a problémamegoldás””
Szabálytalan mesék szerzője
1. Egy kis Fejér megyei településen, Ráckeresztúron beszélgetünk.
Tizennyolc éves a lányom, kétéves volt, amikor ideköltöztünk a fővárosból. Szerettük volna, hogy legyen külön gyerekszoba, meg kert és jó levegő, és itt találtunk a pénztárcánkhoz és hozzánk illő házat. A vidéki életet jól ismertem, hiszen a nem túl távoli Előszálláson nőttem föl, és az évek során megérkeztem a keresztúri létbe is. A különös név egyébként a Kereszt Urára utal, mivelhogy a templomunk titulusa a Szent Kereszt felmagasztalása. Tovább olvasom „Szabálytalan mesék szerzője”
A mesztic Mindszenty
Január közepén váratlanul szabadon engedte a koncepciós perben évtizedekre elítélt Rolando Álvarez püspököt a nicaraguai kormányzat. A Vatikánba menekített főpap azóta is hallgat, ám a spanyol nyelvű sajtóban megjelent néhány kommentár, amelyek alapján a helyzet és a háttérben zajló szentszéki diplomácia voltaképp egész ismerősnek tűnhet. Tovább olvasom „A mesztic Mindszenty”
„Mintha egy másik világban járnánk”
Ikematsu-Papp Gabriella műfordító másfél évtizede él Japánban. E-mail-fordultával készült interjúnkban sok más mellett elmondja, hogyan kísérte pályafutását árnyékként Nemeshegyi Péter SJ, és természetesen arra is megkértük, segítsen eligazodni a japán írás útvesztőjében. Tovább olvasom „„Mintha egy másik világban járnánk””
Oxford az Alpokalján
Látványos körmenetekkel és rézfúvós zenei aláfestéssel segítették a rekatolizáció ügyét, s a templomuk és a gimnázium mellett patikát, de úttörő módon még árvaházat is nyitottak a jezsuiták Kőszegen az 1700-as években. Igyekezhettek is a lakosság kedvében járni, hiszen csak évtizedes ellenállás és némi karhatalmi fenyegetés után engedte betelepülni a derék pátereket a városba a büszke és akkoriban színtisztán protestáns polgárság. Tovább olvasom „Oxford az Alpokalján”
„Isten hozott a fedélzeten!”
Legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy képesek legyenek megszólítani a ma emberét, és vallják, mindenkinek azt kell beraknia a közösbe, amivel Isten egyházát tudja építeni. A két legfrissebb, idén szentelt főpásztort arról is megkérdeztük, a kilencvenkilenc vagy az egyetlen bárány után indulnak-e el. Tovább olvasom „„Isten hozott a fedélzeten!””
Kortárs, spanyol, jezsuita, festő
A Jezsuita Kiadó két könyvének borítóképét is Alejandro Labajos SJ festette. Kettős hivatásáról, inspirációkról, a művészet spiritualitásáról és az alkotásról mint imaformáról beszélgettünk vele.
„A főváros leglátogatottabb temploma”
A Jézus Szíve Jezsuita Templom történetét jó néhányan megírták már. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ezúttal az „őstörténet”, azaz az első ötven év kevésbé ismert összefüggéseire szeretnénk rávilágítani. S hogy mi az archívumokból előásott – némileg meglepő – tanulság? Nos, az, hogy ötven év csipkerózsika-álom, valamint a rendszerváltozás óta eltelt harminc év után a templom mintha újraélné első fénykorát.
A vicemisszió
Történelmi szükségszerűség vagy puszta véletlen, hogy a XVI. században, majd Trianon után is a lengyel rendtartomány alá tartoztak az erdélyi jezsuiták? A kolozsvári jelenlét történetéből kiderül.
„Tanárokra mindig szükség lesz”
Miközben a kivitelezés hajrájában, a július végi szikrázó napsütésben bejártuk a zuglói Szent István Zeneház pincétől a padlásig megújult és kibővült épületét, Makovecz Pál igazgató azt fejtegette, hogy mire a mostani diákjaik lediplomáznak, az oktatásügy területe felett is biztosan kiderül az ég. Mesébe illő, happy enddel végződő történet következik egy kivételes iskoláról. Tovább olvasom „„Tanárokra mindig szükség lesz””
„Nem a megoldás adja a biztonságot, hanem az együttlétben való haladás”
Három hetet töltött május során Loyolában Nagy Bálint SJ, a jezsuita rend 71. prokurátori, azaz küldöttgyűlésén. A Társaságot érintő nemzetközi tapasztalatai mellett hivatásgondozóként elért eredményeiről és arról is kérdeztük, írja-e már következő sikerkönyvét.
Tovább olvasom „„Nem a megoldás adja a biztonságot, hanem az együttlétben való haladás””
Vízivárosi Szent Ignác
Az egykori jezsuita intézmények hazai katolikus egyházunk központjában is kiemelt szerepet játszanak: a régi esztergomi rendházból lett a prímási palota, a vízivárosi plébániatemplom pedig a bazilika építése idején ideiglenes székesegyházként funkcionált.
Jó pásztor
Véletlen, vagy szándékos, hogy jó pásztor vasárnapjára időzítette országlátogatását Ferenc pápa? Gondolataival, spontán szavaival, és még annál is emberibb cselekedeteivel – és igen, mulasztásaival együtt is – nagy példát mutatott abból, milyen az igazi jó pásztor. Reflexió Tovább olvasom „Jó pásztor”