ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Címlapon
Beton.Hofi katarzisról, teljességről és hiphopról
A tartalomból
A városok teológiája
Szent Margit szigete
Közbringa-keringő a pesti flaszteren
„A főváros leglátogatottabb temploma”
Budapest a filmvásznon
Folytatjuk Ferenc pápa világvallásokhoz fűződő viszonyának elemzését. Mint már utaltunk rá, a vallásközi párbeszéd terén az elmúlt fél évszázadban jelentős szemléletbeli átalakulás történt.
Az alábbi beszélgetés Tibor atya 2020. augusztus 29-én bekövetkezett halála előtt fél évvel készült. Egyikünk sem gondolta, hogy ez lesz az utolsó interjúja.
A jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztői nemrég Rómában találkoztak, hogy megvitassák küldetésük kilátásait a gyorsan változó kulturális környezetben. A főszerkesztőket Ferenc pápa is fogadta, aki megosztotta velük meglátásait a jezsuita újságírói hivatásról.
Jelen írás nagy vonalakban áttekinti, Ferenc pápa hogyan viszonyul a világvallásokhoz, és milyen módon lép párbeszédre a képviselőikkel. Mint látni fogjuk, hozzáállása a „társadalmi barátság” és a „vallásközi találkozás” kulcsfogalmaival írható le. A téma egyúttal arra is jó alkalmul szolgál, hogy röviden mérlegre tegyük a pápa immár közel egy évtizedes pontifikátusának egészét is.
A Jézus Társasága európai kulturális folyóiratainak főszerkesztői hosszabb kényszerszünet után tartották meg éves találkozójukat 2022 májusában Rómában. Programjuk első pontjaként Ferenc pápával találkoztak. A kötetlen beszélgetés szerkesztett változatát közöljük az alábbiakban.
Mi rejtezik talán legtöbbször elmondott imádságunk jól ismert szavai mögött? Mit jelentenek kijelentései Jézus édesanyjáról? Mit gondol róluk, vagyis Szűz Máriáról Ferenc pápa? Az alábbiakban két részlet olvasható a Jezsuita Kiadó 2020-ban megjelent kötetéből, melyben Marco Pozza beszélget a szentatyával a katolikusok egyik legfontosabb imájáról, az üdvözlégyről. Bővebben „Így imádkozik Ferenc pápa a Szűzanyához”
A közelmúltban a katolikus gondolkodás több olyan óriása is elhunyt, akinek munkássága vitathatatlanul átalakította a látásmódunkat. Távozott közülünk Robert Spaemann, a filozófus, Ernst-Wolfgang Böckenförde, a jogtudós, Lamin Sanneh, a globális kereszténység szakértője, Hans Küng, a nonkonformista dogmatikus és Johann Baptist Metz, az új politikai teológia atyja. Ki fog emlékezni rájuk? Meddig érvényesül a hatásuk? És mi lesz a munkásságukkal? Elenyészik, mint a tovatűnő hullám?
A Loyolai Szent Ignác tiszteletére meghirdetett ünnepi emlékév keretében jelent meg a rendalapító életét és örökségét családok számára élményszerűen és számos ötlettel feldolgozó könyv, mely a lelkiségi irodalomban hiánypótló műfajt alapoz meg hazánkban. A szerzővel, aki az íráshoz néprajzkutatóként és nyolcgyermekes anyukaként szerzett tapasztalataiból is merített és a kötet illusztrátorával beszélgettünk.
Az egyház jövőjéről gondolkodva mindig bizakodó voltam. Úgy gondolkodtam erről, némiképpen leegyszerűsítve a tapasztalt jelenségek értékelését, hogy nincs is krízis az egyházban. A tapasztalható válság ugyanis csak a nyugati kultúra válsága, miközben az egyház virágzik a déli féltekén, Afrikában, Dél-Amerikában vagy a Távol-Keleten. Ebben a hiszemben vettem kezembe a közelmúltban két könyvet, melyek az egyház lehetséges jövőjével foglalkoznak. Kizökkentettek nyugalmamból.
