„Talán túlzás azt állítani, hogy az alázat tabu a mai ember számára, de valamiért mégsem része a mindennapi beszédünknek, sem személyes, sem közéleti szinten. Mintha kerülnénk ezt a témát” – töpreng el a lapszám alapgondolatát kifejtő írásában Horváth Árpád SJ főszerkesztő. Lúzerség vagy szabadság? Az alázat kortárs olvasatát biblikus oldalról Baán Izsák OSB világítja meg, Szent Ignác-i felfogását Kajtor Domonkos SJ mutatja be, lelkipásztori gyakorlatát pedig a Jezsuita Nyolcas rovat, illetve Bodor György zugligeti plébánossal készített interjúnk járja körül. Hogyan lehet szülőként szolgálni? Miként forduljunk teremtett világunk felé? – keresik az alázat lehetséges útjait Otthon és Értjük egymást? rovataink. Tovább olvasom „Szelíd és alázatos”
Jezsuita Kiadó cikkei
„Mintha egy másik világban járnánk”
Ikematsu-Papp Gabriella műfordító másfél évtizede él Japánban. E-mail-fordultával készült interjúnkban sok más mellett elmondja, hogyan kísérte pályafutását árnyékként Nemeshegyi Péter SJ, és természetesen arra is megkértük, segítsen eligazodni a japán írás útvesztőjében. Tovább olvasom „„Mintha egy másik világban járnánk””
A félelmet legyőző írástól a teremtésig
„Nem elég lemenni a magunk mélyébe” – állítja az alkotói folyamatról Barnás Ferenc. Az Aegon-díjas prózaíró az önvarázslásról, a jelenlét élményéről és a vallásról is megosztotta velünk gondolatait. Tovább olvasom „A félelmet legyőző írástól a teremtésig”
„Minél többször olvasod, annál ízesebb”
A Biblia nemcsak a „könyvek könyve”, hanem könyv a könyvek között: a világirodalom vitathatatlan klasszikusa. Ezért sem meglepő, hogy ismét és ismét új fordításokat hív életre. Minden fordító számára kihívást jelent a pontosság és az olvashatóság közötti egyensúly megteremtése és fenntartása. Tovább olvasom „„Minél többször olvasod, annál ízesebb””
A megörökítés gesztusa
Mitől érdekesek egy jezsuita szerzetes édesanyjának az 1980-as években írt visszaemlékezései? Id. Hofher Józsefné Krenn Borbála Amire még emlékszem címmel megjelent memoárját olvasva feltárulnak előttünk a XX. századi Budakeszi, sőt, részben Budapest és az egész az ország társadalmi viszonyai, megismerhetjük a korabeli oktatási helyzetet, a főváros-széli kiskereskedelem miliőjét, s a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelent szövegértékes forrásszöveg azok számára is, akiket a második világháború vagy az ’56-os forradalom tapasztalatai, a magyarországi németek 1946-os kitelepítése és az így szétszakított családok sorsa vagy az államszocializmus évtizedeinek életstratégiái érdekelnek. Tovább olvasom „A megörökítés gesztusa”