ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A szülő és gyerek közti indulatokról
December 6-án péntek délután, vendégünk Patsch Ferenc SJ és Nagy Bálint SJ
Interaktív családi evangéliumos könyv a Jezsuita Kiadótól
Beszélgetés Balla Gergely zenész-dalszövegíróval
Gondolatok a halál előjeleiről
Miért hoz ki belőlünk valami heves érzéseket? És mit kezdjünk velük?
Két ember, két világ
Miért nem Krisztus-szobor áll a Gellért-hegy tetején?
A tartalomból:
Közös élményekkel és sok nevetéssel gyógyítja a súlyosan beteg gyermekek lelkét a Bátor Tábor. Küldetésük 2001 óta változatlan: támogató közeget teremteni ahhoz, hogy a kis betegek a játékon és a közös élményeken keresztül éljenek meg minél többet a gyermekkor örömeiből.
Continue reading „„Visszakapni valamit az elveszett gyermekkorból””
A gyerekek világa varázslat. Életöröm. Spontaneitás. Mozgás. Kapcsolódás földhöz, vízhez, sárhoz, esőhöz, csigához, kutyához, macskához, Istenhez, önmagukhoz. A gyerekek világa hív minket, és kéri: ezeket a titkokat ne feledjük soha.
2023 októberében a Rómában tartandó püspöki szinóduson minden valószínűség szerint laikus nők és férfiak a püspökökkel egyenértékű szavazati joggal élhetnek majd. Ezzel mondhatni konkrét formát ölt a nők és általában véve a laikusok egyházi szerepének felértékelése.
„Legyél olyan gyengéd, hogy érintődhess, hogy valamit észrevegyél, tudj figyelni arra, ami a környezetedben és benned történik” – emlékszik vissza egy lelkigyakorlat során kapott útmutatásra Mustó Péter. Ez azonban számára nem csupán egyszeri feladat volt, hanem egész életét meghatározó hivatás. A jezsuita szerzetessel érintődésről, méltóságról és tapasztalatairól beszélgettünk. Az interjú A Szív magazin 2020. július–augusztusi számában jelent meg.
„Csak azokat a könyveket szeretem, amelyeknek oldalait átjárta az ég kékje.
Az a kék, amely a halál tűzpróbáját kiállta.
Ha a mondataim mosolyognak, akkor azért, mert kiszabadultak a sötétből.
Egész életemben küzdöttem a melankólia meggyőzőereje ellen. A mosolyom sokba, egy vagyonba kerül.”
(Christian Bobin)
