Gyöngyössy Orsolya

Pihen a falu

A munka a magyar parasztember életének legfőbb szervezőelve és rendtartó ereje volt. Világszemlélete, gondolkodása a földhöz és a földművelő munkákhoz kötötte: jobbágya volt a földnek és szolgája azoknak a munkáknak, melyeket a termelés éppen megkövetelt. A hagyományos paraszti társadalom pihenéséről, „szabadidő”-fogalmáról Szabó László néprajzkutató állítja, hogy vizsgálata „mesterséges problémafelvetés […] ölbe tett kéz nincs”. Megállapítása általában véve helytálló, mégis némi árnyalásra szorul. Tovább olvasom „Pihen a falu”

Jancsó Árpád SJ

India közelebbről

Sokan az ellentétek országának mondják, egyszerre utalva India fejlődő gazdaságára és katasztrofális társadalmi problémáira. Mások képzeletében a szegénység szimbólumai, a nyomortelepek jelennek meg. Ismét mások egzotikus turistacélpontként tekintenek rá, mint az elefántok, a Tádzs Mahal vagy a jóga hazájára. Tovább olvasom „India közelebbről”

Szokol Réka

Jezsuiták vakáción, avagy néha a páterek is pihentek

Vajon mire gondol a kedves olvasó, ha a „jezsuita villa” kifejezést hallja? Egy szerzetesrend nevéhez nehezen asszociálható ez a többnyire nagyvilági és nagypolgári életstílusra utaló épülettípus, pedig a fogalom igenis létezett, és használatos volt a XX. század első felében – igaz, elsősorban maguk a jezsuiták értették és alkalmazták a mindennapi beszédben. Természetesen nem kell fényűző, pompás palotákra gondolni, többnyire egyszerű, de kényelmes házakról volt szó, ahol a rendtagok kipihenhették a munka vagy a tanulás fáradalmait. Tovább olvasom „Jezsuiták vakáción, avagy néha a páterek is pihentek”