Széljegyzetek életünk naplójában – Beszélgetés Egyedi Péter zenésszel

A budai kerthelyiségben, ahová leülünk, megállt az idő. Az Óriás zenekar énekes-dalszerzőjeként, a Rájátszás tagjaként és a Fishing On Orfű fesztivál egyik szervezőjeként tevékenykedő zenésszel helyekre, sikerre, zenészlétre vonatkozó sztereotípiákat bontogattunk.

(…)

Maradjunk még a személyes témáknál és élete helyszíneinél. Nemrég jelent meg a szólólemeze Mindenkinek megvan a maga története (MMAMT) címmel. Ezen szerepel egy régebbi dal, az Ez egy ilyen világ, amihez klip is készült: a nagymamájával szerepel benne egy vidéki házban. Ennek mi a története?

– A nagyszüleim békési házában készült a videó. Anyukám ott nőtt fel, és én is ott töltöttem a gyerekkorom nyarait a nővéremmel meg az unokatestvéreimmel. Nagyon szerettünk ott lenni. De az a világ a nagypapám halálával végleg megszűnt. A házat eladtuk. A mamám felköltözött Pestre. De még előtte, 2011 tavaszán ott töltöttem nála egy hetet. Elbúcsúztattuk a házat és azt a világot, ahol minden az ő két kezük munkáját tükrözte. Ekkor született ez a dal.

– Igaz, hogy ez az első olyan dala, ami valós élményből született?

– Inkább úgy mondanám, az egyik első igazán fontos dal. De mindenképp vízválasztó. Korábban szerzőként inkább háttérbe húzódtam, és mások valóságaiba, vagy csak vélt valóságokba burkolóztam. Azt gondoltam, mindenféleképpen képekben, hangulatokban kell mesélnem. Ahhoz képest ez brutálisan őszinte és egyszerű megnyilatkozás. Örülök, hogy rátaláltam arra, hogyan lehet ilyen végletekig lecsupaszított a megszólalásom.

– A MMAMT anyagát végig ez a lecsupaszítottság és megnyílás jellemzi. Hogy jutott el attól az első daltól és a korábbi zenei megnyilatkozásaitól idáig?

– Ahhoz, hogy ma azt érzem, boldog és elégedett vagyok magammal, feltétlen szükséges volt, hogy az elmúlt három évben újraértékeljek néhány dolgot, és átrágjam magamban, ki is vagyok én. Igazából ennek a folyamatnak az eredménye, lenyomata ez a szólólemez. Korábban szerzőként nem mertem ennyire kiadni, mi van bennem. Ennek főleg a zenekari forma volt az oka. Túlságosan azonosultam azzal, hogy én az Óriás zenekar Egyedi Petije vagyok. Sok visszatartás és átformálás működött emiatt, ami eltorzította azt a valóságot, amit megmutathattam volna, és amire igényem volt. Szerettem volna valami olyat, ami száz százalékig én vagyok, amit nem kell máshoz igazítanom, nem kell, hogy olyan legyen, mint a korábbi dalaim.

(…)

Fotó: Mándi Emese

A teljes interjú A Szív Jezsuita Magazin októberi számában olvasható