Elvallástalanodik a társadalom? Mi lesz a vége a vallások keveredésének? Az egyre atomizálódó társadalomban megmarad majd az egyház – s ha igen, hogyan? Az alábbiakban e három kérdésnek járok utána. Reményeim szerint az is bizonyítást nyer, hogy a Szent Ignác-i karizma hasznos javaslatokkal szolgálhat a mai társadalom és egyház számára. Az írás a Harvardon tanító Francis Clooney SJ amerikai vallásteológus gondolatainak felhasználásával készült. Continue reading „A vallásközi együttélés lehetőségei”
Patsch Ferenc SJ cikkei
Szemlélődő kiüresedés
Jálics Ferenc atya szemlélődő lelkigyakorlatainak negyedik napján a „kiüresedésről” van szó. Mit is jelent pontosabban ez a fogalom? Talán köldöknéző tétlenséget – mint némelyek feltételezik –, amely a keleti lelkiségek beszivárgását próbálja népszerűsíteni az egyházban, és a szinkretizmus zsákutcájába vezet? Vagy létezik a szemlélődő kiüresedésnek sokkal egyetemesebb vallási-spirituális jelentése is, amely nagyon is összeegyeztethető a katolicizmussal, sőt annak bizonyos értelemben lényegi eleme? Continue reading „Szemlélődő kiüresedés”
Egy európai és evangéliumi ember
Nagyon örülök, hogy A Szív magazin úgy ítélte meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéről szóló szám nem jelenhet meg egy Kuklay Antalról szóló cikk nélkül. Ha rajtam múlna, egy Magyarországról vagy akár Európáról szóló szám sem jelenhetne meg nélküle. Mert Tóni atya európai ember, a szó legigazabb, legszebb értelmében. Hosszú élete során – idén júniusban lesz kilencvenkét éves – bármelyik európai egyetemen taníthatott volna. Már csak a nyelvismeretei alapján is. Ehhez képest több mint egy emberöltőn keresztül (miután az 1956-os eseményekben való részvételéért kapott hosszú börtönbüntetése után szabadult) egy ezerháromszáz lelkes zempléni falunak volt a plébánosa. Talán ennek is köszönhető életének hihetetlen evangéliumi kisugárzása. Continue reading „Egy európai és evangéliumi ember”
Rombolva építeni?
Az argentin egyházfő megosztó. Az elmúlt hónapokban különösen, de valójában megválasztása óta folyamatosan heves reakciókat váltanak ki a megnyilvánulásai. Vannak, akik szerint Ferenc pápa változtatásai válságot okoznak, és ők a régi rendre áhítoznak. Mások úgy vélik, túl óvatos kézzel kormányoz, és radikálisabb reformokat szorgalmaznának. Körkérdésünkben arra keressük a választ, tényleg lerombolt-e valamit eddigi szolgálata során Ferenc pápa, hogy valami újnak adjon helyet. Continue reading „Rombolva építeni?”
A digitális technológiák Janus-arca – 2. rész
Amennyiben a közösségi hálót „emberhalászatra” használjuk, azaz tudatosan a megbocsátás és az empatikus gondolkodás terévé varázsoljuk, bennünk és a képernyő „túloldalán” lévőkben is elmélyül Isten minden értelmet meghaladó szeretetének pozitív tapasztalata. Continue reading „A digitális technológiák Janus-arca – 2. rész”
Közösségi média: áldás vagy átok?
Korunk legmeghatározóbb technikai találmánya a közösségi média. Alig akad ember, aki ne élne a digitális technológiák nyújtotta sokféle lehetőséggel. Persze olyan jelenségről van szó, amely kétélű kardként működik: áldássá és átokká is válhat az ember kezében. Continue reading „Közösségi média: áldás vagy átok?”
Egy „sikerült élet” margójára
2023. augusztus 6-án, Urunk színeváltozásának ünnepén, nyolcvankilenc éves korában elhunyt Mustó Péter jezsuita, sokak szeretett lelkivezetője, a szemlélődő lelkigyakorlatok egyik legnagyobb magyarországi apostola. Continue reading „Egy „sikerült élet” margójára”
Hová tart a technológia?
Egy későbbi századból visszatekintve korunkat valószínűleg úgy fogják nyilvántartani, mint a generatív mesterséges intelligencia megszületésének időszakát. Vajon azoknak lesz igazuk, akik osztatlan lelkesedéssel üdvözlik a változásokat, vagy inkább azoknak, akik világvégét idéző (disztópikus) előrejelzéseket tesznek? Ilyen széles skálán mozgó vélemények között nehéz eligazodni.
A rózsafüzér dicsérete
Az alábbiakban személyes tapasztalatok alapján arról szeretnék vallani, hogy az imaélet változik, hogy a rózsafüzér éltető forrás, és hogy papként a hívek gyakran több lelki ajándékkal halmoznak el minket, mint amennyit mi valaha is képesek volnánk adni nekik. Azzal a reménnyel írok, hogy valamiképpen kiérződik gondolataimból, milyen jó dolog is imádkozni.
„Vallásközi találkozás”
Folytatjuk Ferenc pápa világvallásokhoz fűződő viszonyának elemzését. Mint már utaltunk rá, a vallásközi párbeszéd terén az elmúlt fél évszázadban jelentős szemléletbeli átalakulás történt.
„Társadalmi barátság”
Jelen írás nagy vonalakban áttekinti, Ferenc pápa hogyan viszonyul a világvallásokhoz, és milyen módon lép párbeszédre a képviselőikkel. Mint látni fogjuk, hozzáállása a „társadalmi barátság” és a „vallásközi találkozás” kulcsfogalmaival írható le. A téma egyúttal arra is jó alkalmul szolgál, hogy röviden mérlegre tegyük a pápa immár közel egy évtizedes pontifikátusának egészét is.
Az út hosszú, megértőnek kell lenni
Máshol is leírtam már: számomra hosszú út vezetett férfiasságom kibontakoztatásáig. Hatéves voltam, amikor apám autóbalesetben meghalt, így nők között, apa nélkül nőttem fel. Nem véletlen, hogy évtizedeken keresztül tudattalanul is olyan szerepmodelleket kerestem, akiktől meg lehetett tanulni, mit jelent férfinak lenni. Nagy ajándék, hogy találtam néhány embert (köztük papokat is), akik tudtak segíteni a férfiidentitás kialakításának rögös útján. Ám ezt a folyamatot sohasem lehet lezárni: az „ötödik iksz” után is nagy hatással van rám, ha hiteles férfipéldákkal találkozom. Akár a művészetben, akár az irodalomban, akár a váló életben.
A világ a pandémia után
Ebben a cikkben reménytelen feladatra vállalkozom: rövid helyzetértékelés után megkísérlem előre jelezni a világ Covid–19 utáni állapotát. A dolog a lehetetlennel határos, hiszen a jövő egyik legfőbb jellegzetessége, hogy elvileg beláthatatlan. Minden jóslatom tehát e bizonytalanság figyelembevételével kezelendő: a dolgok másként is alakulhatnak. Continue reading „A világ a pandémia után”
Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?
Nagyvárosban élve is szinte mindennap találkoz(hat)unk a bibliai teremtéstörténetben előttünk járó két-, négy-, hat- vagy nyolclábú élőlényekkel. Az azonban nem feltétlenül tudatosul bennünk, hogy etikai vonatkozásai is vannak a velük való békés (vagy épp békétlen) egymás mellett élésünknek. Ezzel kapcsolatban is tanulságos szétnéznünk a nagy vallások tájékán. Continue reading „Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?”
A másik arca – Emmanuel Levinas az emberi kapcsolatokról
Az alábbiakban a XX. századi nyugati filozófiai gondolkodás egyik legjelentősebb alakja, Emmanuel Levinas (1906–1995) munkásságából adunk ízelítőt. Tekintettel terjedelmes életművére egyetlen opust választottunk vezérfonalul, a magyarul is kiadott Totalité et Infini, azaz Teljesség és Végtelen című munkáját (1961), amely bizonyos értelemben Levinas gondolatainak foglalata. A művet a filozófiai közvélemény a nyugati szellemtörténet legfontosabb alkotásai között tartja számon. Continue reading „A másik arca – Emmanuel Levinas az emberi kapcsolatokról”
A gyógyulás és megújulás felé – Patsch Ferenc SJ előszava a magyar kiadáshoz
Lectori Salutem!
Ez a kötet rettenetes témát dolgoz fel. Ki ne hallott volna a keresztény egyházakat világszerte megrázó, hatalmas médiavisszhangot és érthető felháborodást kiváltó botránysorozatról, a papok és lelkészek által gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekről? Az itt megjelent tanulmányok a katolikus egyháznak e szörnyűségekre adott átfogó válaszát tükrözik. Annak a konferenciának az anyagát adjuk közre immár magyar nyelven is, amelyet e témában 2012. február 6. és 9. között rendeztek a római Pápai Gergely Egyetemen. Continue reading „A gyógyulás és megújulás felé – Patsch Ferenc SJ előszava a magyar kiadáshoz”
Egy sötét vonzalom – Tudnivalók a pedofília megítéléséről, kórképéről és terápiájáról
Az utóbbi években a világ közvéleménye megtanulhatott egy szót, amelyet korábban jobbára csak szakemberek használtak. Katolikusok számára különösen is fájdalmas, hogy a sajtó híradásai nyomán magára az egyházra is rettenetes árnyék vetült: a pedofília bűnének árnya. Az óriási sajtóvisszhangra és a nyomában fellángolt indulatokra tekintve is jól felfogott érdekünk, hogy kitérjünk a témára. A körültekintőbb tájékoztatás céljából most – jórészt Anna Oliverio Ferraris olasz pszichológus nyomán – igyekszem megvilágítani a jelenséget, különös tekintettel annak megítélésére, valamint a tudnivalókra az elkövetőkkel és az áldozatokkal kapcsolatban.
Az ENSZ Titkárságának adatai szerint minden évben mintegy százmillió gyermek válik szexuális visszaélés áldozatává (egyes becslések szerint az európai népességből minden ötödik ember valamilyen formában érintett!). Ezen elképesztő számadatok megítélése azonban nem mindenki számára egyértelmű… Continue reading „Egy sötét vonzalom – Tudnivalók a pedofília megítéléséről, kórképéről és terápiájáról”
Egy hajóban
Divatos lett arról beszélni, hogy a Covid-19-epidémia után a világ nem marad ugyanolyan, mint amilyen előtte volt. Hogy pontosan mi is változik, azzal kapcsolatban persze nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni. Ma azonban már kicsit messzebbre látunk, mint az elején. Az alábbiakban – a tények és Alessandro Barbero olasz történész éles szemű belátásai alapján – közösen elgondolkodhatunk arról, mit is volna érdemes átmenteni, megtanulni a járvány során átélt tapasztalatokból. Continue reading „Egy hajóban”
Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?
A címben feltett kérdésre sokan sokféleképpen válaszolnának – még a keresztények körében is. Mit fogalmazhatunk meg a boldogságkeresésről a józan ész fényénél, és mit mond róla a spirituális hagyomány? De azon túl, hogy mit állítunk róla, érdemes azzal is szembenéznünk, hogy a valóságban mit jelent az ember boldogságra törekvése. Continue reading „Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?”
Van-e jobb a demokráciánál?
A múlt század kilencvenes éveinek elején egy fiatal politikai filozófus, Francis Fukuyama azzal a tézissel állt elő, hogy a berlini fal leomlásával „véget ért” a történelem: a nyugati típusú liberális demokrácia győzelmével az emberiség politikatörténete legfejlettebb korszakába érkezett. De hol tartunk most? Tekintsük át a merész tétel hatástörténetét a megfogalmazása óta eltelt több mint negyed évszázad tükrében – különös tekintettel a közelmúlt politikai eseményeire. Continue reading „Van-e jobb a demokráciánál?”