Horváth Árpád SJ

Apám vállán

Apámmal sokat tudtunk csendben lenni. Nem akart megnevelni, sohasem éreztem, hogy ki akarná vasalni a lelkem, vagy másmilyenné szeretne változtatni, mint amilyen vagyok. Azt hiszem, szeretett úgy, ahogy vagyok, és persze ahogyan tudott. Többnyire csendesen. Ahogy mellette lehettem, annyi volt az ő nevelése. Continue reading „Apám vállán”

Szigeti László

Építsünk a jó szülő-gyerek kapcsolatra

Szülők jól ismert, újra meg újra ismétlődő tapasztalata, hogy épp csak megszokják gyermekük valamilyen viselkedését, életkori sajátosságát, máris következik egy újabb életszakasz, amikor az előző alapjain vagy épp romjain kell valami újnak épülnie, melynek megvalósulását segíteni nem mindig hálás feladat. Ezt olykor csak nehezíti, hogy a nevelési elvek és gyakorlatok is változnak, a meglévőket lebontjuk, előnyeik és hibáik helyett  újakat alkotunk, és igyekszünk tanulni belőlük. Meg jó esetben a gyerekektől is. Continue reading „Építsünk a jó szülő-gyerek kapcsolatra”

Dyekiss Virág

Hogyan hív böjtölni az egyház?

A családi rituálék, évről évre visszatérő közös élmények biztos alapot adnak a felnövekvő gyereknek, és ez igaz a mindennapok apró szokásaira és a jeles napok készületet és befektetést igénylő megünneplésére is. Merjünk kialakítani saját hagyományainkat, és beemelni akár új elemeket is, hogy az ünnepünk azt fejezze ki, amit át szeretnénk élni, és tovább szeretnénk adni. Continue reading „Hogyan hív böjtölni az egyház?”

Balogh Fruzsina

Fény és árnyék

Last Christmas – üvölti a plázák hangszórója, villódzó fények mindenütt, zsúfoltság, vendégségek, ovis-iskolai próbák, ünnepség, loholós bevásárlás, kötelező körök. Hol lakik a valódi ünnepi meghittség? Continue reading „Fény és árnyék”

Jenei Gyöngyvér

„Van két tyúkunk”

1. A Szív magazinba való írás mellett milyen állandó tevé­kenységeid vannak?

Van két gyerekem, és „másodállásban” van munkám is, ami a Kapcsolódó Nevelés Egyesülethez kötődik. Ennek egyik alapítója és néhány éve a vezetője is vagyok, főként közösségszervezés és az oktatóképzés vezetése a felada­tom. Ezen kívül sokat dolgozom szülőkkel is, most is van két olyan csoportom, amiben hat héten keresztül elkezd­jük elsajátítani a kapcsolódó nevelés eszközeit. Nagyon hiszek abban, hogy ezekben a csoportokban fontos a sze­mélyesség, mert a saját sikertörténeteinken és elbukása­inkon keresztül tudunk a leginkább találkozni egymással. Continue reading „„Van két tyúkunk””

Szigeti László

Bízzuk magunkat Istenre

Teológus, tanár, fordító, a Vigilia folyóirat főszerkesztője. Férj és négy gyermek édesapja. Hit és kultúra szerves kapcsolatáról, az Istenről való beszéd mai útjairól, a belső élettel, illetve az intéz­ménnyel való viszonyáról és a könnyen irritálóvá váló Jézusról beszélgettünk.

Continue reading „Bízzuk magunkat Istenre”

Balogh Fruzsina

Aktivált múltunk

Szülőnek lenni annyi, mint továbbadni az örökségünket. Tudjuk nem látni, de nem tudjuk nem megélni. A magunk és az őseink múltja dolgozik, erőforrásokkal lát el, támaszt, teremt, szívet fájdít, dühít, szembesít, helyet kér. Gyerekeinkkel való kapcsolatunkban, szavainkban, tetteinkben. Velünk van.

Continue reading „Aktivált múltunk”

Végh Dániel

„Szállj el, kismadár!”

Hogyan óvja, védi, segíti – és el tudja-e engedni a vidéki családi fészek egy kistestvérből felnőtt férfivé cseperedett, de mégsem önálló Down-szindrómást? Hogyan változtatja meg egy fogyatékkal élő ember a közvetlen környezetét? Csapás vagy esély egy súlyos betegség? Fogadják szeretettel Jacsó Isti és családja történetét!

Continue reading „„Szállj el, kismadár!””

Forrai Katalin, Végh Dániel

Írásban beszélni

Nyáron a Nők Lapja mutatta be Pataki Pankát, és nyolc részben közölte írásait, ősszel a közszolgálati televízió készített róla félórás műsort. A huszonöt éves autista lány nem tud beszélni, de édesanyja, Klára több-kevesebb segítségével szenvedélyesen ír.

Continue reading „Írásban beszélni”