Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én emlékezik meg az egyház Szűz Mária „elszenderüléséről”, és ekkor ünneplik a katolikusok a Szűzanya mennybevételét. Vagyis azt, hogy Jézus édesanyjának nemcsak a lelke, hanem a teste is az örökkévalóságba jutott, mégpedig azonnal a földi élete végén. Tovább olvasom „Kegyelemmel teljes”
Téma: teológia
Letelepedett vándorlók
2020-ban szerzett először cigány/roma/vándorló gyökerekkel rendelkező ember teológiai doktorátust Nagy-Britanniában. A fiatal férfi neve Steve Horne: anglikán lelkész, hat gyermek apja. Rendszeresen tart előadásokat egyetemeken és parókiákon arról, amit doktori értekezésében a vándorlók teológiájának nevez. Nem pusztán elméleti érdeklődéssel fordul a cigányság felé, hiszen apja révén maga is e közösség tagja. Tovább olvasom „Letelepedett vándorlók”
A szeretet végső paradoxona
A szeretet örök feszültség: annak reménye, hogy valóságosan, létigaz módon találkozom a másikkal, ugyanakkor annak tudása, hogy ez a közösség illékony és esendő. Aki szeret, olykor ráébred annak fájdalmára, hogy nem tud igazán szeretni. Figyelme, bármennyire nem szeretné, folyton önmaga felé vándorol el, s ilyenkor nem látja már a másikat. Minden jósága, akármennyire is a másik felé szeretné irányozni, visszahajlik önmagára. A szeretet tökéletlen, s mint ilyen, végtelenül véges. Tovább olvasom „A szeretet végső paradoxona”
Sokszínű kontinens, sokszínű egyház
Március elején járt Magyarországon a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola meghívására a legjelentősebb kortárs afrikai teológusok egyike. A Burkina Faso-i születésű jezsuitától első kézből kaphatunk válaszokat „az emberiség lelki tüdejével” kapcsolatos aktuális társadalmi és lelkipásztori kérdésekre. Nyíltan beszél Ferenc pápa reformjainak és Robert Sarah bíboros viszonylagos tradicionalizmusának afrikai megítéléséről is. Tovább olvasom „Sokszínű kontinens, sokszínű egyház”
Isten jósága és jóságának következményei
Nemeshegyi Péter SJ szellemi kiválósága, tartózkodó alkata és a lelkipásztori nehézségekbe-problémákba túlságosan belemerülni nem kívánó visszafogottsága bizonyos szempontból magányossá tette, de nemcsak egy szerzetesrend köteléke biztosított számára közösséget, hanem univerzalizmusa is, az a tény, hogy a szívébe valóban belefért minden ember. Tovább olvasom „Isten jósága és jóságának következményei”
Bízzuk magunkat Istenre
Teológus, tanár, fordító, a Vigilia folyóirat főszerkesztője. Férj és négy gyermek édesapja. Hit és kultúra szerves kapcsolatáról, az Istenről való beszéd mai útjairól, a belső élettel, illetve az intézménnyel való viszonyáról és a könnyen irritálóvá váló Jézusról beszélgettünk.
Világsötét, istenfény
„»A nép, amely sötétségben ült, nagy fényt látott, s akik a halál országában és árnyékában ültek: fény virradt rájuk«. Ekkor kezdte Jézus hirdetni és mondani: »Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa«” (Mt 4,16–17).
Isten születik
Ha Szent Ignác-i szemüvegen keresztül szeretnénk ránézni karácsony szent ünnepére, első közelítésben azt látjuk, mintha a Lelkigyakorlatok sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne a megváltásra. Egy egész hetet tölt a lelkigyakorlatozó Krisztus szenvedésében részesülve. De Jézus születése is igen hangsúlyos, a megtestesülés, az inkarnáció, az inkarnációs teológia a Szent Ignác-i lelkiség alapvető nézőpontja. Mit is jelent ez?
Hogy önmagam legyek
„Amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt!” (Lk 17,10). Sokszor olvastam már ezt az evangéliumi verset, s valamiképpen mindig vigasztalásra találtam benne. Miért?