A Szív cikkei

Horváth Árpád SJ

Összetartozunk

Egyik legkorábbi emlékem – talán álmom? –, hogy édesanyám betesz egy kosárba, amelynek alja ki volt pólyálva párnával, a kosarat behelyezi a bogárhátú Fiat 750-esünk hátsó ülésére, és e piciny autó ablakán át látom az eget, a felhőket és a lombokat elhaladni mellettünk. Tovább olvasom „Összetartozunk” →

Török Csaba

Katolikus, azaz…

(…) Isten szeretete úgy mutatkozik meg a szememben, mint az igazi katolicitás egyetlen lehetősége. Ő ugyanis Atyaként és Teremtőként képes úgy szeretni engem, téged, mindnyájunkat, hogy egyszerre összekapcsol, és mégis megőriz a különállásunkban. Tovább olvasom „Katolikus, azaz…” →

Baán Izsák OSB

Szüntelenül…

Szüntelenül imádkozzatok! Amikor ezt olvassuk Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt első levelében (5,17), elfoghat minket a bizonytalanság, hogy hogyan is kell érteni ezt a buzdítást. Lehet-e mindig imádkozni? Lehet-e földi időnk teljesen Istené? Vajon az apostol buzdítása csupán szónoki túlzás, vagy valóban – ahogyan különböző korok keresztényei hitték – életeszmény, amely nemcsak megvalósítható, hanem mindenkinek törekednie kell rá? Tovább olvasom „Szüntelenül…” →

Tariska Eszter
Tábori Kálmán

„Maradok, míg átmegyek” – Beszélgetés Tariska Eszterrel

Az előző hónapban a kezeink közül minduntalan elfolyó időről gondolkodtunk. Ám mire a márciusi szám megjelent, minden megváltozott. Korlátozott fizikai lehetőségeink között az óráink már nem peregnek annyira. A napjaink mintha időtlenné váltak volna. De mit kezdjünk a váratlanul kapott idővel, a szokatlan korlátokkal? Hogyan lehet a krízishelyzetből lelki megújulás, újjászületés? Tariska Esztert, a dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Ház lelki kísérőjét kértük, adjon útmutatást az idei nagyböjtben, az otthoni hétköznapok lelkigyakorlatában. Tovább olvasom „„Maradok, míg átmegyek” – Beszélgetés Tariska Eszterrel” →

Meszleny Zita

Nem szabad félnünk, nincs mitől félnünk – Interjú Csókay András idegsebésszel

Maszkos emberek lépnek ki sietve a Honvéd Kórházból, ahova épp bemenni készülök. Nagy levegő, jobb híján a szám elé húzom a sálam, és kinyitom az ajtót. Rögtön ápolók lépnek mellém, fertőtlenítés, kérdőívek, lázmérés, engedély, és már követhetem is Csókay Andrást a kórház gyomrába, az idegsebészeti osztályra. A főorvos higgadtan, mosolyogva mutatja az utat. A belőle áradó nyugalom lassacskán átragad rám is. Így kezdünk beszélgetni. 

Tovább olvasom „Nem szabad félnünk, nincs mitől félnünk – Interjú Csókay András idegsebésszel” →

Tornya Erika RSCJ

A leghosszabb nap, avagy a ránk szakadt nagyszombat

Nagyszombaton nincs szentmise. Ez a nap Jézus sírban pihenésének ideje. Az oltár, amelyet minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nincs remény, nincsenek megtartó rutinok. Hallgatás, félelem, gyász, fájdalom uralkodik. Az idei nagyszombatunk már március közepén elkezdődött, amióta a koronavírus okozta népegészségügyi helyzet következtében nincsenek nyilvános szentmisék. Tovább olvasom „A leghosszabb nap, avagy a ránk szakadt nagyszombat” →