ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Vértesaljai László SJ jegyzete
A nikaiai zsinat ezerhétszázadik évfordulóján
A szentévek hagyománya
Római találkozás a szentévben Szentmártoni Mihály jezsuitával
A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításán jártunk
Beszélgetés Török Csabával római zarándokútikönyve kapcsán
A Szív friss márciusi számával együtt érkezett tavaszi előfizetési akciónk
Gyakorlati alapelvek kamasz-lelkigyakorlatokhoz
Címlapon: Pál István Szalonna hagyományokról, hitről és a muzsikusmesterségről
A tartalomból:
A budai kerthelyiségben, ahová leülünk, megállt az idő. Az Óriás zenekar énekes-dalszerzőjeként, a Rájátszás tagjaként és a Fishing On Orfű fesztivál egyik szervezőjeként tevékenykedő zenésszel helyekre, sikerre, zenészlétre vonatkozó sztereotípiákat bontogattunk. Tovább olvasom „Széljegyzetek életünk naplójában – Beszélgetés Egyedi Péter zenésszel”
„Hidegen, nyugodtan, de vígan előre!” Így viszonyult az élethez A Szív újság és a Jézus Szíve Társaságának alapítója. E közösség tagjai és jezsuita szerzetesek gondolataival emlékezünk rá. Tovább olvasom „Ha mindent el akarsz érni, szeress!”
A szent öregek mondták: „Minden hozzád érkező gondolattól kérdezd meg: »A mieink közül való vagy, vagy az ellenségtől jössz? (Józs 5,13)« Biztosan el fogja árulni neked.” Tovább olvasom „Őrködni a gondolatok felett”
Arra a kutyák is képesek, hogy a maguk „nyelvét” kommunikációra használják – hívja fel a figyelmet Nényei Pál magyartanár. Az irodalom visszavág című könyvek írójával többek közt nyelvhasználatról, tanításról és az olvasás dimenzióiról beszélgettünk. Tovább olvasom „Az értelmetlen dolgok a legfontosabbak”
Mi lenne velünk, ha az életünkből kimaradtak volna azok az alkalmak, amikor keményen ránk szóltak, amikor nem volt kedvünk valamihez, de az volt a dolgok rendje, hogy mégis meg kellett tennünk?
Kereken négyszáz évvel ezelőtt, 1619. szeptember 7-én szenvedett mártírhalált katolikus hitéért Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok, aki a jezsuiták tanítványa volt. Ők a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának védőszentjei.
Előfordul az evangéliumokban, hogy Jézus haragra lobban. Talán képtelen fegyelmezni magát? Inkább úgy tűnik, nagyon is tudatosan viselkedik: akkor enged szabad folyást indulatának, amikor mindenképpen meg kell változtatni a helyzetet, amikor szavainak különös súlyt és erőt kell adni. Például a farizeusokkal szemben. Tovább olvasom „Tevenyelő vak vezetők – Farizeusok régen és ma”
„Amint kimondtuk, hogy ne legyen benne a kő, a lányunk kibökte a rá jellemző humoros hangsúllyal: Miért, nem kő fagyi?” – mesélnek nevetve a névválasztásról a pultban álló tulajdonosok. A mindszentkállai fagyizóban nemcsak kávét és hűsítő desszertet, de egy jó történetet is kaptunk. A Káli-medence legeredetibb fagyizójához nem kövezték le az utat. Álmokról, ragaszkodásról, elengedésről és ráhagyatkozásról tanultunk házigazdáinktól. Tovább olvasom „Egyik kőről a másikra”
– Nézd – figyelmeztetett kamaszkorom legszebb nyarán Esti Kornél –, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg pénzt vagy dicsőséget. Ezek csacsiságok. Az ilyen képek kiskorunkban jelennek meg előttünk. A mese ez, az örök és légüres mese. Tovább olvasom „Boldogság, gyere haza?”
A címben feltett kérdésre sokan sokféleképpen válaszolnának – még a keresztények körében is. Mit fogalmazhatunk meg a boldogságkeresésről a józan ész fényénél, és mit mond róla a spirituális hagyomány? De azon túl, hogy mit állítunk róla, érdemes azzal is szembenéznünk, hogy a valóságban mit jelent az ember boldogságra törekvése. Tovább olvasom „Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?”
