„Isten, könyörülj meg nékünk / Ne szenvedjen tovább népünk / Megátkoztál, meg is vertél / Örök csavargóvá tettél” – hallhatjuk a fülbemászó dallamú cigány himnuszban. Milyen identitása lehet egy olyan népcsoportnak, amely így ábrázolja önmagát? Ennek kiderítésében Hofher József atya és négy cigány fiatal volt segítségemre a Jezsuita Roma Szakkollégiumból. Kitti angol–német szakos tanárnak készül, Réka a Kossuth rádiónál dolgozik, Tibor rendőr törzsőrmester, Zsolt történész. Mindnyájan vidéki cigány családból származnak. Tovább olvasom „Megtalált gyökerek”
A Szív cikkei
Fák a fővárosban
Az átlagos fővárosi a WHO által ajánlott kilenc helyett csupán öt négyzetméternyi közparkhoz, közkerthez fér hozzá; egyes belvárosi kerületekben ez a szám az összes zöldfelületet tekintve is csak egy-négy négyzetméter. Tovább olvasom „Fák a fővárosban”
Pinocchio örömhíre
A mi történetünket vajon ki meséli? A tiédet vagy az enyémet. És ugyan mi köze lehet egy életre kelt fatuskó meséjéhez? Hát, ami azt illeti… Tovább olvasom „Pinocchio örömhíre”
Senki sem választhatja meg, hová szülessen
2015 végére az Európai Unió területére belépő menekültek és migránsok száma meghaladta az egymillió főt, a hazánkon áthaladóké pedig a négyszázezret. A nyomás 2016-ban és 2017-ben sem csökkent, esetleg némileg enyhült. Legalábbis Magyarországról nézve. Ugyanis Észak-Afrikában, a Közel-Keleten vagy éppen hazánk déli határától néhány kilométerre útkeresők tömege várja, hogy bebocsátást nyerjen az egységesnek korántsem nevezhető EU-ba. Tovább olvasom „Senki sem választhatja meg, hová szülessen”
A színház mint misszió
Igent mondott Eszenyi Enikő felkérésére, így jó pár évre előre le van foglalva az összes hétvégéje, hogy A Pál utcai fiúk főszerepét játssza a Vígszínházban. Már ebből is látható, hogy egy színész nem kis áldozatokat hoz a pályájáért. A Junior Prima-díjas Vecsei H. Miklóst nem aprócska célok mozgatják. Szülei segítőként dolgoznak a szociális szférában, és a maga módján ő is segíteni szeretne. Az a hivatása, hogy adjon az embereknek: a színház egyedülálló eszközeivel akarja jobbá tenni az életüket. Tovább olvasom „A színház mint misszió”
Alkalmazkodás, szorongás, agresszió
Sokan nem gondolunk bele, vagy nem is tudjuk, hogy mindennapi életünket mennyire áthatják bizonyos lelki mintázatok. Márpedig döntéseink során a szabad akarat helyett nemegyszer ezek diktálnak. Az egyik leggyakoribb az áldozat és az agresszor dinamikája, amelyről Verena Kast ír Búcsú az áldozatszereptől című könyvében. Tovább olvasom „Alkalmazkodás, szorongás, agresszió”
Életet az életért
Borzongva nézhetjük bizonyos kis népekről szóló filmekben, hogy a szereplők leölnek egy áldozati állatot, majd imát mondanak, és közösen elfogyasztják a húst. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi értelme van az ilyen jellegű áldozatbemutatásnak. Mi a szerepe az ő kultúrájukban, ugyanakkor hogyan szólhat hozzánk is? Tovább olvasom „Életet az életért”
Mit tesz az egyház a gyermekek védelméért?
Immár öt éve működik a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központja (Centre for Child Protection, CCP), melynek ő a vezetője. Ez idő alatt ellátogatott az öt kontinens mintegy negyven országába, hogy felhívja a figyelmet a gyermekvédelem témájára, és előmozdítsa a vele kapcsolatos intézkedéseket. Tovább olvasom „Mit tesz az egyház a gyermekek védelméért?”
Amíg el nem tölt benneteket a mennyei erő
Keresztények Keleten és Nyugaton nagyon régóta köszöntik egymást így a húsvéti időben: „Krisztus feltámadt!”, a válasz pedig: „Valóban feltámadt!” A kérdés csak az, mit is érthetünk azon, hogy valóban… Tovább olvasom „Amíg el nem tölt benneteket a mennyei erő”
Kereszténység – Jézus nélkül
A pápa megválasztásának hírére szokás szerint nagy tömeg gyűlik össze a Szent Péter téren. Az új egyházfő kilép az erkélyre, de csak a sötét kontúrját lehet látni. Kérdést intéz a tömeghez: „Miről feledkeztünk meg?!” Nincs köszönés, bemutatkozás, ima nem üdvözöl senkit. Döbbent csönd. Majd még egyszer a fagyos hang: „Miről feledkeztünk meg?!” S ő maga ad választ: „Megfeledkeztünk Istenről!” Tovább olvasom „Kereszténység – Jézus nélkül”