Rovat: aLapgondolat

Tornya Erika RSCJ

Divatdiéta vagy életmódváltás?

Parkoljunk messzebb, ne használjunk liftet… Sokszor apróságokon múlik, hogy meg tudunk-e szabadulni a teherként hordozott súlyfeleslegünktől, és ami még fontosabb, hogy tartani is tudjuk-e az elért eredményt. Kampánydiétákról, tiltott élelmiszerekről és kerülendő mennyiségekről, testmozgásról és a lélek ápolásáról, az életmódváltás jelentőségéről, illetve a szükséges támogató közegről egyaránt beszélgettünk a táplálkozástudományi szakemberrel. Részlet a Szív magazin július-augusztusi számában megjelent cikkből.

Tovább olvasom „Divatdiéta vagy életmódváltás?” →

Tóth Márton Mihály

Lelki állóképesség

Három pap, három mozgásforma és a testi, lelki, szellemi erőnlét hármassága – avagy miért és hogyan mozogjunk, ha valóban egészségesek is akarunk lenni, és nem csak kisportoltak. Részlet a Szív magazin július-augusztusi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „Lelki állóképesség” →

Thorday Attila

Testünk a Szentlélek temploma

A teremtett világba helyezett minket Teremtőnk, testünket-lelkünket egyaránt, hogy szüntelenül hozzá kapcsolódva bontakoztassuk ki tőle kapott erőnket. Végső célunk, hogy olyan testben éljünk, melyet száz százalékban a Lélek itat át. Jó esetben efelé tartunk, ezt mindjobban közelítjük életünk felelősségteljes tettei által, majd földi halálunk után nyerhetjük el Krisztus érdeméből. Teológiai megfontolások testről és lélekről. Részlet a Szív magazin július-augusztusi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „Testünk a Szentlélek temploma” →

Nacsinák Gergely András

Határjárás

Ha létezik kihívás az író és a teológus számára, akkor ez a megkeresés biztosan az. Röviden és közérthetően bemutatni az ortodoxia és a katolicizmus közti fontosabb különbségeket, kerülve a tények száraz ismertetését. Egyszóval „csak azért se” lexikonszócikket írni arról, ami lexikon­szócikkért kiált. Nem megmaradni az általánosságoknál, de nem elveszni a részletekben. Az ilyen feladathoz érdemes egyszerre alázattal és nagyvonalúsággal viszonyulni, minthogy mara­déktalanul teljesíteni csaknem reménytelen.

Tovább olvasom „Határjárás” →

Demkó Attila

Ismeretlen szomszédunk, Ukrajna

Az északkeleti határunknál kezdődő országban ma is magyarok tízezrei élnek, noha az elmúlt húsz évben számuk talán a felére esett vissza. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt kilátástalan, elvándorlásra kényszerítő helyzetükről legtöbbünk csak a hírekből értesül. A nemegyszer áttekinthetetlen történések jobb megértését segítheti a térség történelmi és geopolitikai folyamatainak feltárása.

Tovább olvasom „Ismeretlen szomszédunk, Ukrajna” →

Martos Levente Balázs

„Én ugyan betegen fekszem, de azért szeretettel gondolok rátok…”

Amikor a fenti mondatot elolvastam a Bibliában, kíváncsi lettem, és sokféle emlék ötlött fel bennem. Ki ez az őszinte, gyengéd alak, ki ez a kedves bölcs, akiben belső magatartássá érett a szeretet, aki tehetetlenül is utat enged a jóindulatnak, amely mélyen összekapcsolja mind­azokkal, akiket valaha szemtől szemben, gyengéden szerethetett? Ki vette magára bibliai idők­ben ezt a manapság olyan jól ismert sorsot, hogy kénytelenségből csak távolból köszöntjük szeretteinket? Részlet A SZÍV magazin májusi számából.

Tovább olvasom „„Én ugyan betegen fekszem, de azért szeretettel gondolok rátok…”” →

Török Csaba

Mit nyerünk a gyógyulással?

Írók, költők sokszor eljátszanak a gondolattal, miszerint az álom az élet – s az élet az álom. A betegség és az egészség párhuzamára vonatkoztatva mindezt bizony komoly kérdéssé válik: mi az „alapállapotunk”? A töredékesség vagy az egész-ség? A gyógyulás visszavezet oda, ahol már jártunk, újra nekünk adja azt, ami amúgy már megvolt – vagy épp ellenkezőleg, olyasmit hoz el, ami új, ami még nem volt? Visszaad vagy ad?

Tovább olvasom „Mit nyerünk a gyógyulással?” →

Török Csaba

Szórakozott-e Jézus?

Komolyságtól a nevetésig, a szent komorságtól az áldott derűig sok minden eszünkbe juthat, ha a keresztény lelkiségre gondolunk. De hogy Krisztus követése közben elengedjük magunkat? Sokak szerint erről szó sem lehet. Márpedig az igazság keresése közben érdemes közelebbről is megvizsgálnunk e kérdést.

Tovább olvasom „Szórakozott-e Jézus?” →

Patsch Ferenc SJ

Az út hosszú, megértőnek kell lenni

Máshol is leírtam már: számomra hosszú út vezetett férfiasságom kibontakoztatásáig. Hatéves voltam, amikor apám autóbalesetben meghalt, így nők között, apa nélkül nőttem fel. Nem véletlen, hogy évtizedeken keresztül tudattalanul is olyan szerepmodelleket kerestem, akiktől meg lehetett tanulni, mit jelent férfinak lenni. Nagy ajándék, hogy találtam néhány embert (köztük papokat is), akik tudtak segíteni a férfiidentitás kialakításának rögös útján. Ám ezt a folyamatot sohasem lehet lezárni: az „ötödik iksz” után is nagy hatással van rám, ha hiteles férfipéldákkal találkozom. Akár a művészetben, akár az irodalomban, akár a váló életben.

Tovább olvasom „Az út hosszú, megértőnek kell lenni” →

Görföl Tibor

Apa, atya, Abba

Valószínűleg nem sokan tagjai a XX. század első felében Szent József alakjának tanulmányozására létrejött társaságoknak, és a „jozefológiai” folyóiratok sem kerülnek sokak kezébe. E sorok írója sem tartozik közéjük. Mégis mindannyiunk számára tanulságos lehet, ha némi figyelmet szentelünk ennek az elhelyezhetetlen és nehezen leírható férfinak.

Tovább olvasom „Apa, atya, Abba” →

Török Csaba

Egy hallgatag férfi titkai

A Szentírás tömören így jellemzi Józsefet: „Igaz férfi volt” (Mt 1,19). Tőmondat, és mégis „szentírásnyi” elismerés és tiszteletadás, hiszen az ószövetségi hagyomány tükrében senkiről sem lehet ennél többet elmondani: ebben a kifejezésben ott él az isten- és emberszeretet bizonysága, a hűség és a hit, a kitartás és az elemi jóság állítása. Keresztényként azonban mintha elfeledkeznénk róla: nevelt fia és felesége árnyékában szinte teljesen eltűnik az alakja.

Tovább olvasom „Egy hallgatag férfi titkai” →

Martos Levente Balázs

Bölcsességed, mint a tenger, mély…

Idős plébánosom mesélte, hogy valaha régen, kispapkorában minden délután kötelező volt sétálniuk a városban. De egy napon, valamikor az ötvenes években, hűvös szelek fújtak. A papnövendékek ezért küldöttséget menesztettek a lelki igazgatóhoz, mondván: „Spirituális atya, a kispapoknak ma nincs kedvük sétálni…” Az idős pap erre elgondolkozott, majd így válaszolt: „Kérem, akkor ma kedv nélkül fognak sétálni…” Tovább olvasom „Bölcsességed, mint a tenger, mély…” →

Horváth Árpád SJ

A Magyar Sion papja

Hazánk legnagyobb temploma az esztergomi bazilika, melynek élén augusztus 1-jétől az előadásai, könyvei és számos más tevékenysége nyomán országszerte ismert pap, nem utolsósorban lapunk szerkesztőségének tagja áll. Régi-új állomáshelyén beszélgettünk vele. Tovább olvasom „A Magyar Sion papja” →

Baán Izsák OSB

„Haragudjatok, de ne vétkezzetek!”

A harag üzenete, hogy nem kell elfogadnunk a rosszat, hogy tehetünk magunkért, amikor a szabadságunkat, az életünket fenyegeti valami vagy valaki. A szerzetes atyák szerint indulatunkat azért kaptuk Istentől, hogy a valódi jóért tudjunk küzdeni, és meg tudjuk magunkat védeni attól, ami örök sorsunkat veszélyezteti. Érdemes és fontos tehát megkeresni magunkban és megélni a haragot, de nem mindegy, hogyan. Tovább olvasom „„Haragudjatok, de ne vétkezzetek!”” →

Patsch Ferenc SJ

Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?

Nagyvárosban élve is szinte mindennap találkoz(hat)unk a bibliai teremtéstörténetben előttünk járó két-, négy-, hat- vagy nyolclábú élőlényekkel. Az azonban nem feltétlenül tudatosul bennünk, hogy etikai vonatkozásai is vannak a velük való békés (vagy épp békétlen) egymás mellett élésünknek. Ezzel kapcsolatban is tanulságos szétnéznünk a nagy vallások tájékán. Tovább olvasom „Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?” →

Martos Levente Balázs

„Ujjaid műve az…”

„Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég…” – kezdi Vörösmarty idilli képpel Előszó című versét. Sokkal közvetlenebb értelemben én is elmondhatom, hogy gyönyörű, tiszta kék ég ragyog fölöttem, amikor elgondolkodom a címben jelzett szentírási témáról. Csak egy kicsit kell nyújtóztatnom a nyakam, hogy a szürke tűzfalak, szögletes udvarok határolt tereiből is a végtelenbe lássak. Tovább olvasom „„Ujjaid műve az…”” →

Patsch Ferenc SJ

A másik arca – Emmanuel Levinas az emberi kapcsolatokról

Az alábbiakban a XX. századi nyugati filozófiai gondolkodás egyik legjelentősebb alakja, Emmanuel Levinas (1906–1995) munkásságából adunk ízelítőt. Tekintettel terjedelmes életművére egyetlen opust választottunk vezérfonalul, a magyarul is kiadott Totalité et Infini, azaz Teljesség és Végtelen című munkáját (1961), amely bizonyos értelemben Levinas gondolatainak foglalata. A művet a filozófiai közvélemény a nyugati szellemtörténet legfontosabb alkotásai között tartja számon. Tovább olvasom „A másik arca – Emmanuel Levinas az emberi kapcsolatokról” →