Napjainkban is sokan hisznek abban, hogy járnak köztünk angyalok. De hogy például a szerzeteseknek is közük lehet ehhez, az már kevesebbek meggyőződése. Pedig érdemes megismerni, mit gondoltak e kérdésről a kereszténység első századaiban – máig érvényesen. Continue reading „Földre szállt angyalok?”
Rovat: aLapgondolat
Emberré tesz
Keresztelő. A gyerek néha sír, néha nevet, néha még alszik. A szülők és a keresztszülők az első sorban, a nagyszülők mindjárt a másodikban. Continue reading „Emberré tesz”
Következetesen Krisztussal
Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a legtöbb dolog változik. Mégis újra meg újra keressük magunkban és környezetünkben az állandóságot, azt a szilárd alapot, amelyre életünket építhetjük. Hogyan találjuk meg utunkat a változások és a következetesség között? Mire tanít bennünket ezzel kapcsolatban Jézus példája? Continue reading „Következetesen Krisztussal”
Saját hasonlatosságunkra
A hagyomány és a jövő kihívásairól tartott kerekasztal-beszélgetést lapunk az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, ahol Nemes Orsolya generációkutatót, Baán Izsák bakonybéli bencés szerzetest és Nényei Pál irodalomtanárt kérdeztük. Continue reading „Saját hasonlatosságunkra”
Ó, szent vendégség…
Jézus vendégeskedik, vagy épp megvendégel másokat. Mindkét esetben igaz, hogy az ezzel kapcsolatos történetek mélyét akkor érinthetjük meg, ha ráébredünk: rólunk szólnak. Continue reading „Ó, szent vendégség…”
Őrködni a gondolatok felett
A szent öregek mondták: „Minden hozzád érkező gondolattól kérdezd meg: »A mieink közül való vagy, vagy az ellenségtől jössz? (Józs 5,13)« Biztosan el fogja árulni neked.” Continue reading „Őrködni a gondolatok felett”
Fegyelmezés
Mi lenne velünk, ha az életünkből kimaradtak volna azok az alkalmak, amikor keményen ránk szóltak, amikor nem volt kedvünk valamihez, de az volt a dolgok rendje, hogy mégis meg kellett tennünk?
Kassa vértanúinak emlékezete
Kereken négyszáz évvel ezelőtt, 1619. szeptember 7-én szenvedett mártírhalált katolikus hitéért Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok, aki a jezsuiták tanítványa volt. Ők a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának védőszentjei.
Tevenyelő vak vezetők – Farizeusok régen és ma
Előfordul az evangéliumokban, hogy Jézus haragra lobban. Talán képtelen fegyelmezni magát? Inkább úgy tűnik, nagyon is tudatosan viselkedik: akkor enged szabad folyást indulatának, amikor mindenképpen meg kell változtatni a helyzetet, amikor szavainak különös súlyt és erőt kell adni. Például a farizeusokkal szemben. Continue reading „Tevenyelő vak vezetők – Farizeusok régen és ma”
Egyik kőről a másikra
„Amint kimondtuk, hogy ne legyen benne a kő, a lányunk kibökte a rá jellemző humoros hangsúllyal: Miért, nem kő fagyi?” – mesélnek nevetve a névválasztásról a pultban álló tulajdonosok. A mindszentkállai fagyizóban nemcsak kávét és hűsítő desszertet, de egy jó történetet is kaptunk. A Káli-medence legeredetibb fagyizójához nem kövezték le az utat. Álmokról, ragaszkodásról, elengedésről és ráhagyatkozásról tanultunk házigazdáinktól. Continue reading „Egyik kőről a másikra”
Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?
A címben feltett kérdésre sokan sokféleképpen válaszolnának – még a keresztények körében is. Mit fogalmazhatunk meg a boldogságkeresésről a józan ész fényénél, és mit mond róla a spirituális hagyomány? De azon túl, hogy mit állítunk róla, érdemes azzal is szembenéznünk, hogy a valóságban mit jelent az ember boldogságra törekvése. Continue reading „Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?”
A boldogság felragyogásai
Különös az öröm, amit érzek. Az evangéliumi „mennyek országa”-mondások jutnak eszembe, Jézus különös hasonlatai. Continue reading „A boldogság felragyogásai”
Boldogságlistáink és a kapcsolat
Ha elkezdenénk sorolni, szerintünk mi volna szükséges az olthatatlan vágyainkban ígérkező boldogsághoz, a lista végére sem érhetnénk el, az pedig, hogy mindez megvalósuljon, végképp lehetetlen. De adódik út, mely kivezet a feloldhatatlannak tetsző dilemmából. Continue reading „Boldogságlistáink és a kapcsolat”
Mutasd meg, hogy anya vagy!
Egyik kedvelt latin Mária-énekünkben szólunk így a Szűzanyához: „Monstra te esse Matrem” – Mutasd meg, hogy anya vagy! Ez a kérés nagyon jól kifejezi, hogyan tekint a katolikus egyház Mária alakjára, s hogyan tanít róla életünk részeként. Lássuk közelebbről! Continue reading „Mutasd meg, hogy anya vagy!”
Ferenc pápa eljön hozzánk
Nincs még egy kegyhely a Kárpát-medencében, ahová annyi magyar elmenne, mint Csíksomlyóra. Az is lehet, hogy magyar történelmünk legnagyobb zarándoklatának lehetünk majd tanúi, sőt minden bizonnyal így lesz. Ferenc pápa látogatása Csíksomlyón ezért számunkra nagy ünnep, megtiszteltetés, és köszönjük a jezsuita pápának, hogy közénk jön! Continue reading „Ferenc pápa eljön hozzánk”
Mindig van lejjebb… de feljebb is!
A magyarországi börtöncursillo, e keresztény lelki megújulási mozgalom történetében elsőként tért vissza egykori fogvatartottként apostolkodni a rácsok mögé. Bakonybélben beszélgettünk vele, a bencések barátjával, aki egyébként a pannonhalmi főapátság árnyékában él. A zárkából már szabadult, talán egy egészen másféle cellába tart, de akkor is Istennek ad hálát az életéért, ha végül marad az albérletében. Continue reading „Mindig van lejjebb… de feljebb is!”
Belehelyez az időbe
(…) Ferenc pápa sokakat zavar, provokál, nyugtalanít, Róma püspöke ezer ponton „fáj” sokaknak. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy miközben mindenki az utcaszintről akarna felkapaszkodni a diadalangyal közelébe (esetleg még szívesen el is lopná a szárnyait), ő pont az ellenkező útirányt járja be: elképesztően „égi” lélekkel veti bele magát az emberi létezés „utcaszintjébe”. Continue reading „Belehelyez az időbe”
Szent ez a hely – Csíksomlyó egykor és ma
Több száz oldalt lehetne szentelni az egyik legismertebb erdélyi településnek, a búcsújáró helynek, a kegyhelynek, történelmének, templomának, Mária-szobrának, a somlyói nyeregnek, és mindezekről hosszan lehetne mesélni. Most a legfontosabbakat foglaljuk össze. Continue reading „Szent ez a hely – Csíksomlyó egykor és ma”
Már nem félek gyermeknek lenni
Megértjük-e a gyermekség leckéjét? Igazából ezen múlik, hogy birtokba tudjuk-e venni a nekünk ajándékozott életet. Hiszen így tudjuk majd felfogni és elfogadni a gyöngeség, a törékenység, az elégtelenség mindennapos élményeit. És ily módon válunk képessé arra, hogy ne valami elborzasztót, kudarcszerűt lássunk mindebben, hanem meghívást a szembesülésre. Continue reading „Már nem félek gyermeknek lenni”
Farkasszemet nézve a semmivel
A keresztény embernek, de az egyháznak is mint közösségnek hivatása van a pusztára, küldetése a sivatagon át vezet. A lecsupaszodás, a lét meztelenné válása, a kilépés elengedhetetlen számára. Continue reading „Farkasszemet nézve a semmivel”