ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Hagyományos ünnepi ételek határon innen és túl
"Csináld azt, amit szeretsz, és akkor egy napot sem kell dolgoznod"
Beszélgetés Gyenes Csaba atyával
Márciusban megjelent interjúnkkal emlékezünk a rákbetegségben elhunyt Bodor György atyára
Interjú Losonczi Dávid kötöttfogású birkózóval
Szentjánosbogár, édesanya, hittantanár és szerkesztő: Paszternákné Tóth Júlia
A Konklávé című film megmozgatja az agyat, de a szívet is?
Interaktív családi evangéliumos könyv a Jezsuita Kiadótól
Címlapon: találkozás Gyenes Csaba atyával, aki hatvanszoros véradó, Guinness-rekorder palacsintasütő, és huszonöt éve pap.
A tartalomból:
A Lukács-evangélium 1. fejezetének 28. versén alapuló fenti mondat a Biblia legismertebb szövegei közé tartozik. De ki az Úr angyala, és mit jelent az, hogy köszönt valakit? Tovább olvasom „Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát…”
Napjainkban is sokan hisznek abban, hogy járnak köztünk angyalok. De hogy például a szerzeteseknek is közük lehet ehhez, az már kevesebbek meggyőződése. Pedig érdemes megismerni, mit gondoltak e kérdésről a kereszténység első századaiban – máig érvényesen. Tovább olvasom „Földre szállt angyalok?”
Keresztelő. A gyerek néha sír, néha nevet, néha még alszik. A szülők és a keresztszülők az első sorban, a nagyszülők mindjárt a másodikban. Tovább olvasom „Emberré tesz”
Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a legtöbb dolog változik. Mégis újra meg újra keressük magunkban és környezetünkben az állandóságot, azt a szilárd alapot, amelyre életünket építhetjük. Hogyan találjuk meg utunkat a változások és a következetesség között? Mire tanít bennünket ezzel kapcsolatban Jézus példája? Tovább olvasom „Következetesen Krisztussal”
A hagyomány és a jövő kihívásairól tartott kerekasztal-beszélgetést lapunk az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, ahol Nemes Orsolya generációkutatót, Baán Izsák bakonybéli bencés szerzetest és Nényei Pál irodalomtanárt kérdeztük. Tovább olvasom „Saját hasonlatosságunkra”
Jézus vendégeskedik, vagy épp megvendégel másokat. Mindkét esetben igaz, hogy az ezzel kapcsolatos történetek mélyét akkor érinthetjük meg, ha ráébredünk: rólunk szólnak. Tovább olvasom „Ó, szent vendégség…”
A szent öregek mondták: „Minden hozzád érkező gondolattól kérdezd meg: »A mieink közül való vagy, vagy az ellenségtől jössz? (Józs 5,13)« Biztosan el fogja árulni neked.” Tovább olvasom „Őrködni a gondolatok felett”
Mi lenne velünk, ha az életünkből kimaradtak volna azok az alkalmak, amikor keményen ránk szóltak, amikor nem volt kedvünk valamihez, de az volt a dolgok rendje, hogy mégis meg kellett tennünk?
Kereken négyszáz évvel ezelőtt, 1619. szeptember 7-én szenvedett mártírhalált katolikus hitéért Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok, aki a jezsuiták tanítványa volt. Ők a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának védőszentjei.
Előfordul az evangéliumokban, hogy Jézus haragra lobban. Talán képtelen fegyelmezni magát? Inkább úgy tűnik, nagyon is tudatosan viselkedik: akkor enged szabad folyást indulatának, amikor mindenképpen meg kell változtatni a helyzetet, amikor szavainak különös súlyt és erőt kell adni. Például a farizeusokkal szemben. Tovább olvasom „Tevenyelő vak vezetők – Farizeusok régen és ma”
„Amint kimondtuk, hogy ne legyen benne a kő, a lányunk kibökte a rá jellemző humoros hangsúllyal: Miért, nem kő fagyi?” – mesélnek nevetve a névválasztásról a pultban álló tulajdonosok. A mindszentkállai fagyizóban nemcsak kávét és hűsítő desszertet, de egy jó történetet is kaptunk. A Káli-medence legeredetibb fagyizójához nem kövezték le az utat. Álmokról, ragaszkodásról, elengedésről és ráhagyatkozásról tanultunk házigazdáinktól. Tovább olvasom „Egyik kőről a másikra”
A címben feltett kérdésre sokan sokféleképpen válaszolnának – még a keresztények körében is. Mit fogalmazhatunk meg a boldogságkeresésről a józan ész fényénél, és mit mond róla a spirituális hagyomány? De azon túl, hogy mit állítunk róla, érdemes azzal is szembenéznünk, hogy a valóságban mit jelent az ember boldogságra törekvése. Tovább olvasom „Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?”
Különös az öröm, amit érzek. Az evangéliumi „mennyek országa”-mondások jutnak eszembe, Jézus különös hasonlatai. Tovább olvasom „A boldogság felragyogásai”
Ha elkezdenénk sorolni, szerintünk mi volna szükséges az olthatatlan vágyainkban ígérkező boldogsághoz, a lista végére sem érhetnénk el, az pedig, hogy mindez megvalósuljon, végképp lehetetlen. De adódik út, mely kivezet a feloldhatatlannak tetsző dilemmából. Tovább olvasom „Boldogságlistáink és a kapcsolat”
Egyik kedvelt latin Mária-énekünkben szólunk így a Szűzanyához: „Monstra te esse Matrem” – Mutasd meg, hogy anya vagy! Ez a kérés nagyon jól kifejezi, hogyan tekint a katolikus egyház Mária alakjára, s hogyan tanít róla életünk részeként. Lássuk közelebbről! Tovább olvasom „Mutasd meg, hogy anya vagy!”
Nincs még egy kegyhely a Kárpát-medencében, ahová annyi magyar elmenne, mint Csíksomlyóra. Az is lehet, hogy magyar történelmünk legnagyobb zarándoklatának lehetünk majd tanúi, sőt minden bizonnyal így lesz. Ferenc pápa látogatása Csíksomlyón ezért számunkra nagy ünnep, megtiszteltetés, és köszönjük a jezsuita pápának, hogy közénk jön! Tovább olvasom „Ferenc pápa eljön hozzánk”
A magyarországi börtöncursillo, e keresztény lelki megújulási mozgalom történetében elsőként tért vissza egykori fogvatartottként apostolkodni a rácsok mögé. Bakonybélben beszélgettünk vele, a bencések barátjával, aki egyébként a pannonhalmi főapátság árnyékában él. A zárkából már szabadult, talán egy egészen másféle cellába tart, de akkor is Istennek ad hálát az életéért, ha végül marad az albérletében. Tovább olvasom „Mindig van lejjebb… de feljebb is!”
(…) Ferenc pápa sokakat zavar, provokál, nyugtalanít, Róma püspöke ezer ponton „fáj” sokaknak. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy miközben mindenki az utcaszintről akarna felkapaszkodni a diadalangyal közelébe (esetleg még szívesen el is lopná a szárnyait), ő pont az ellenkező útirányt járja be: elképesztően „égi” lélekkel veti bele magát az emberi létezés „utcaszintjébe”. Tovább olvasom „Belehelyez az időbe”
Több száz oldalt lehetne szentelni az egyik legismertebb erdélyi településnek, a búcsújáró helynek, a kegyhelynek, történelmének, templomának, Mária-szobrának, a somlyói nyeregnek, és mindezekről hosszan lehetne mesélni. Most a legfontosabbakat foglaljuk össze. Tovább olvasom „Szent ez a hely – Csíksomlyó egykor és ma”
Megértjük-e a gyermekség leckéjét? Igazából ezen múlik, hogy birtokba tudjuk-e venni a nekünk ajándékozott életet. Hiszen így tudjuk majd felfogni és elfogadni a gyöngeség, a törékenység, az elégtelenség mindennapos élményeit. És ily módon válunk képessé arra, hogy ne valami elborzasztót, kudarcszerűt lássunk mindebben, hanem meghívást a szembesülésre. Tovább olvasom „Már nem félek gyermeknek lenni”