A szerencsésebbek talán még egyáltalán nem vagy csak kevés alkalommal vettek részt temetésen, illetve nem kellett még elhunyt hozzátartozójuk örök nyugalomra helyezéséről gondoskodniuk. Mások már megtapasztalták, milyen ügyintézéssel jár ez a szomorú folyamat. De miért temetik el a keresztények a halottaikat? Milyen típusú temetések vannak, mik a szokások, miért tartanak gyászmisét, és hogyan fogja össze a fővárosi ügyintézést egy központi szervezet? A Budapesti Katolikus Központi Temetőlelkészség vezetője, Szederkényi Károly gazdagréti plébános segített megérteni mindezt. Bővebben „Mindent a temetésről”
Déri Ágota cikkei
Félelem nélkül meghalni
Egy súlyos betegségről hírt kapva a hívő emberek gyakran imádkozni kezdenek a gyógyulásért. Olykor pedig Isten meg is mutatja magát: számos megmagyarázhatatlan, csodás felépülés történik ma is. Máskor viszont hiába könyörögnek eltökélt tömegek, mégsem úgy lesz, amint kérték, és elveszítik szerettüket. Hogyan lehet elfogadni Isten akaratát a legnehezebb helyzetben is? Nekem ezt a nagyszüleim mutatták meg.
Bodor György, a játékkészítő
Karácsonyra két új társasa jelent meg a zugligeti lelkipásztornak, aki így már csaknem a tizedik saját fejlesztésű játékánál tart. És már körvonalazódik a fejében a következő… Arról is beszélgettünk, hogy mi kell egy társasjáték elkészítéséhez, és egyáltalán mi motiválja e különleges vállalkozását.
Az értelmetlen dolgok a legfontosabbak
Arra a kutyák is képesek, hogy a maguk „nyelvét” kommunikációra használják – hívja fel a figyelmet Nényei Pál magyartanár. Az irodalom visszavág című könyvek írójával többek közt nyelvhasználatról, tanításról és az olvasás dimenzióiról beszélgettünk. Bővebben „Az értelmetlen dolgok a legfontosabbak”
Szent ez a hely – Csíksomlyó egykor és ma
Több száz oldalt lehetne szentelni az egyik legismertebb erdélyi településnek, a búcsújáró helynek, a kegyhelynek, történelmének, templomának, Mária-szobrának, a somlyói nyeregnek, és mindezekről hosszan lehetne mesélni. Most a legfontosabbakat foglaljuk össze. Bővebben „Szent ez a hely – Csíksomlyó egykor és ma”
Nem a Jóisten várja tőlünk a mindenhatóságot
Nehéz észrevenni, de könnyen bele lehet sodródni, és olyankor csak alapvető változtatások segítenek. De mégis mi történik, ha valaki kiég? Erről beszélgettünk a Nyolc Boldogság Közösség tagjával, a Lehetőségek kiégésen innen és túl című könyv szerzőjével, aki coachként és szupervizorként is dolgozik. Bővebben „Nem a Jóisten várja tőlünk a mindenhatóságot”
„Az erkölcstelenségtől kell félni, nem a liberalizmustól” – Gájer László az egyház és a társadalom kapcsolatáról
Veszélyes a liberalizmus? Ferenc pápa liberális? Tartania kell a keresztény embernek az iszlámtól? A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának filozófiatanárát kérdeztük az egyház társadalmi tanításáról, a politikai irányzatokhoz való viszonyáról és a papi politizálásról. Bővebben „„Az erkölcstelenségtől kell félni, nem a liberalizmustól” – Gájer László az egyház és a társadalom kapcsolatáról”
„Nemcsak fiatalos, hivatalos is” – Háromszólamú beszélgetés az egyházi zene még mindig időszerű kérdéseiről
Nem a hangszer a lényeg, hanem az, hogy a misén játszott zene szabályos és művészi legyen – ebben a pap, a karnagy és a gitáros zenével foglalkozó civil is egyetért. Fábry Kornél atyával, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkárával, ifj. Sapszon Ferenc Kossuth-díjas karnagy-zeneszerzővel és Paksa Balázzsal, a Villanyhárfa projekt képviselőjével, a gitáros énekek válogatásával foglalkozó NEK-albizottság tagjával beszélgettünk. Bővebben „„Nemcsak fiatalos, hivatalos is” – Háromszólamú beszélgetés az egyházi zene még mindig időszerű kérdéseiről”
Nyomkodj vagy ne nyomkodj?
Franciaországban kitiltották az iskolákból a mobiltelefonokat – jelent meg a hír még márciusban. Az intézkedés egyik célja az volt, hogy megfékezzék az internetes zaklatásokat, amelyek sokkal komolyabb problémát jelentenek a kamaszok körében, mint ahogy azt gondolnánk. Ám – tetszik vagy sem – az okoseszközökről már nem lehet leszoktatni őket. Bővebben „Nyomkodj vagy ne nyomkodj?”
„Egyik napról a másikra megtértem”
Már ismerte a büntetés-végrehajtás világát, amikor fegyveres rablásért tíz év szabadságvesztésre ítélték. Egy esztendővel később megtért. Ezt követő tárgyalásain más bűncselekményeit is bevallotta, így további tizenkét évet kapott. Boros Lajos összesen harminc évet ült börtönben, de bent is szabadnak érezte magát. Bővebben „„Egyik napról a másikra megtértem””