2023. augusztus 6-án, Urunk színeváltozásának ünnepén, nyolcvankilenc éves korában elhunyt Mustó Péter jezsuita, sokak szeretett lelkivezetője, a szemlélődő lelkigyakorlatok egyik legnagyobb magyarországi apostola. Bővebben „Egy „sikerült élet” margójára”
Patsch Ferenc SJ cikkei
Hová tart a technológia?
Egy későbbi századból visszatekintve korunkat valószínűleg úgy fogják nyilvántartani, mint a generatív mesterséges intelligencia megszületésének időszakát. Vajon azoknak lesz igazuk, akik osztatlan lelkesedéssel üdvözlik a változásokat, vagy inkább azoknak, akik világvégét idéző (disztópikus) előrejelzéseket tesznek? Ilyen széles skálán mozgó vélemények között nehéz eligazodni.
A rózsafüzér dicsérete
Az alábbiakban személyes tapasztalatok alapján arról szeretnék vallani, hogy az imaélet változik, hogy a rózsafüzér éltető forrás, és hogy papként a hívek gyakran több lelki ajándékkal halmoznak el minket, mint amennyit mi valaha is képesek volnánk adni nekik. Azzal a reménnyel írok, hogy valamiképpen kiérződik gondolataimból, milyen jó dolog is imádkozni.
„Vallásközi találkozás”
Folytatjuk Ferenc pápa világvallásokhoz fűződő viszonyának elemzését. Mint már utaltunk rá, a vallásközi párbeszéd terén az elmúlt fél évszázadban jelentős szemléletbeli átalakulás történt.
„Társadalmi barátság”
Jelen írás nagy vonalakban áttekinti, Ferenc pápa hogyan viszonyul a világvallásokhoz, és milyen módon lép párbeszédre a képviselőikkel. Mint látni fogjuk, hozzáállása a „társadalmi barátság” és a „vallásközi találkozás” kulcsfogalmaival írható le. A téma egyúttal arra is jó alkalmul szolgál, hogy röviden mérlegre tegyük a pápa immár közel egy évtizedes pontifikátusának egészét is.
Az út hosszú, megértőnek kell lenni
Máshol is leírtam már: számomra hosszú út vezetett férfiasságom kibontakoztatásáig. Hatéves voltam, amikor apám autóbalesetben meghalt, így nők között, apa nélkül nőttem fel. Nem véletlen, hogy évtizedeken keresztül tudattalanul is olyan szerepmodelleket kerestem, akiktől meg lehetett tanulni, mit jelent férfinak lenni. Nagy ajándék, hogy találtam néhány embert (köztük papokat is), akik tudtak segíteni a férfiidentitás kialakításának rögös útján. Ám ezt a folyamatot sohasem lehet lezárni: az „ötödik iksz” után is nagy hatással van rám, ha hiteles férfipéldákkal találkozom. Akár a művészetben, akár az irodalomban, akár a váló életben.
A világ a pandémia után
Ebben a cikkben reménytelen feladatra vállalkozom: rövid helyzetértékelés után megkísérlem előre jelezni a világ Covid–19 utáni állapotát. A dolog a lehetetlennel határos, hiszen a jövő egyik legfőbb jellegzetessége, hogy elvileg beláthatatlan. Minden jóslatom tehát e bizonytalanság figyelembevételével kezelendő: a dolgok másként is alakulhatnak. Bővebben „A világ a pandémia után”
Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?
Nagyvárosban élve is szinte mindennap találkoz(hat)unk a bibliai teremtéstörténetben előttünk járó két-, négy-, hat- vagy nyolclábú élőlényekkel. Az azonban nem feltétlenül tudatosul bennünk, hogy etikai vonatkozásai is vannak a velük való békés (vagy épp békétlen) egymás mellett élésünknek. Ezzel kapcsolatban is tanulságos szétnéznünk a nagy vallások tájékán. Bővebben „Erkölcsi kötelességünk az állatokkal szemben?”
A másik arca – Emmanuel Levinas az emberi kapcsolatokról
Az alábbiakban a XX. századi nyugati filozófiai gondolkodás egyik legjelentősebb alakja, Emmanuel Levinas (1906–1995) munkásságából adunk ízelítőt. Tekintettel terjedelmes életművére egyetlen opust választottunk vezérfonalul, a magyarul is kiadott Totalité et Infini, azaz Teljesség és Végtelen című munkáját (1961), amely bizonyos értelemben Levinas gondolatainak foglalata. A művet a filozófiai közvélemény a nyugati szellemtörténet legfontosabb alkotásai között tartja számon. Bővebben „A másik arca – Emmanuel Levinas az emberi kapcsolatokról”
A gyógyulás és megújulás felé – Patsch Ferenc SJ előszava a magyar kiadáshoz
Lectori Salutem!
Ez a kötet rettenetes témát dolgoz fel. Ki ne hallott volna a keresztény egyházakat világszerte megrázó, hatalmas médiavisszhangot és érthető felháborodást kiváltó botránysorozatról, a papok és lelkészek által gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekről? Az itt megjelent tanulmányok a katolikus egyháznak e szörnyűségekre adott átfogó válaszát tükrözik. Annak a konferenciának az anyagát adjuk közre immár magyar nyelven is, amelyet e témában 2012. február 6. és 9. között rendeztek a római Pápai Gergely Egyetemen. Bővebben „A gyógyulás és megújulás felé – Patsch Ferenc SJ előszava a magyar kiadáshoz”
Egy sötét vonzalom – Tudnivalók a pedofília megítéléséről, kórképéről és terápiájáról
Az utóbbi években a világ közvéleménye megtanulhatott egy szót, amelyet korábban jobbára csak szakemberek használtak. Katolikusok számára különösen is fájdalmas, hogy a sajtó híradásai nyomán magára az egyházra is rettenetes árnyék vetült: a pedofília bűnének árnya. Az óriási sajtóvisszhangra és a nyomában fellángolt indulatokra tekintve is jól felfogott érdekünk, hogy kitérjünk a témára. A körültekintőbb tájékoztatás céljából most – jórészt Anna Oliverio Ferraris olasz pszichológus nyomán – igyekszem megvilágítani a jelenséget, különös tekintettel annak megítélésére, valamint a tudnivalókra az elkövetőkkel és az áldozatokkal kapcsolatban.
Az ENSZ Titkárságának adatai szerint minden évben mintegy százmillió gyermek válik szexuális visszaélés áldozatává (egyes becslések szerint az európai népességből minden ötödik ember valamilyen formában érintett!). Ezen elképesztő számadatok megítélése azonban nem mindenki számára egyértelmű… Bővebben „Egy sötét vonzalom – Tudnivalók a pedofília megítéléséről, kórképéről és terápiájáról”
Egy hajóban
Divatos lett arról beszélni, hogy a Covid-19-epidémia után a világ nem marad ugyanolyan, mint amilyen előtte volt. Hogy pontosan mi is változik, azzal kapcsolatban persze nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni. Ma azonban már kicsit messzebbre látunk, mint az elején. Az alábbiakban – a tények és Alessandro Barbero olasz történész éles szemű belátásai alapján – közösen elgondolkodhatunk arról, mit is volna érdemes átmenteni, megtanulni a járvány során átélt tapasztalatokból. Bővebben „Egy hajóban”
Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?
A címben feltett kérdésre sokan sokféleképpen válaszolnának – még a keresztények körében is. Mit fogalmazhatunk meg a boldogságkeresésről a józan ész fényénél, és mit mond róla a spirituális hagyomány? De azon túl, hogy mit állítunk róla, érdemes azzal is szembenéznünk, hogy a valóságban mit jelent az ember boldogságra törekvése. Bővebben „Akarja-e Isten, hogy boldogok legyünk?”
Van-e jobb a demokráciánál?
A múlt század kilencvenes éveinek elején egy fiatal politikai filozófus, Francis Fukuyama azzal a tézissel állt elő, hogy a berlini fal leomlásával „véget ért” a történelem: a nyugati típusú liberális demokrácia győzelmével az emberiség politikatörténete legfejlettebb korszakába érkezett. De hol tartunk most? Tekintsük át a merész tétel hatástörténetét a megfogalmazása óta eltelt több mint negyed évszázad tükrében – különös tekintettel a közelmúlt politikai eseményeire. Bővebben „Van-e jobb a demokráciánál?”
Evangéliumi provokáció
Mint emlékezetes, 2013. március 13-án az egyik vatikáni épület kicsiny kéményéből felszálló fehér füst azt jelezte, hogy a bíborosok konklávéja José Mario Bergogliót Róma püspökévé és az egyetemes egyház pápájává választotta. Azóta több mint négy év telt el. Ez az idő talán már elegendő ahhoz, hogy mérleget készítsünk, és röviden kiértékeljük, mennyiben hozott újat Ferenc pápa, és milyen irányba fordítja a katolikus egyház hajóját. Bővebben „Evangéliumi provokáció”
Nincsenek egyszerű receptek… (második rész)
Folytatjuk A Szív előző számában megkezdett vizsgálódásunkat Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításával kapcsolatban, amelynek egyik fő tulajdonsága, hogy egyszerre igyekszik hűséges maradni az evangéliumhoz, illetve a humanisztikus és párbeszédre kész szellemiséghez. Papok és világiak egyaránt sokat meríthetünk belőle. Bővebben „Nincsenek egyszerű receptek… (második rész)”
Isten keze és a tudósok
Bizonyos körökben szokás szembeállítani őket, de nem mindig volt ez így, és a jövőben sem biztos, hogy így lesz. Fordulat zajlik a hitről és az értelemről szóló vitában? S a vége felé közelít az agresszív vallásellenesség?
Bővebben „Isten keze és a tudósok”
Nincsenek egyszerű receptek…
Az utóbbi időben – különösen tradicionalista körökben – nagy port vert fel Ferenc pápa legújabb tanítóhivatali megnyilvánulása. Az Amoris laetitia kezdetű, a családban megélt szeretet öröméről szóló, szinódus utáni apostoli buzdítást sokan illették kemény bírálattal, és egyesek a krisztusi tanítástól való eltéréssel („eretnekséggel”) is megvádolták. Érdemes röviden szemügyre vennünk, miről is van szó. Bővebben „Nincsenek egyszerű receptek…”
Modernizálható-e az iszlám?
Manapság sokat hallani a muzulmán vallásról. A fanatikus iszlámhívők terrortámadásairól szóló hírek gyakran szerepelnek az újságok címoldalain; a Közel-Keleten „iszlám államot” alapítottak, mely milliókat tett földönfutóvá, és gyakorlatilag felszámolta a kétezer éves hagyománnyal rendelkező iraki és szíriai keresztény közösségeket. Bővebben „Modernizálható-e az iszlám?”
Mit jelent gondolkodni?
Olyan könnyű mások véleményét ismételgetni! Gyermekkorunk óta ezt erősítették bennünk:ezért dicsértek az óvó nénik, ezért adtak jó jegyet az iskolában, s ma is ez a siker,az előrehaladás titka a legtöbb munkahelyen– hát csoda, ha erre szocializálódtunk? Ráadásul attól tartok, a másoknak megfelelni akarás (konformizmus) ideje nem járt le azállam párti ideológia bukásával. A gondolkodásra manapság különösen is nehéz időkjárnak… Hogy e kritikus témát megpendítsem, a német filozófus, Martin Heidegger(1889–1976) kínálkozik segítségül. Bővebben „Mit jelent gondolkodni?”