Van célod?

Ferenc pápa fiatalokhoz szóló tanítása fényében elmélkedi át Koronkai Zoltán SJ új könyvében Kaszap István életszentségének kulcsmotívumait. Következtetései minden Istent kereső fiatal számára iránymutatásul szolgálhatnak. Bővebben „Van célod?” »

Egy csodálatos bolond

Endó Súszaku – Nemeshegyi Péter SJ és Ikematsu-Papp Gabriella fordításában közreadott – Csodálatos bolond című regénye az 1950-es évek Japánjába kísér el egy fiktív Napóleon-leszármazottat. A főhőst az egyik japán szereplő e szavakkal jellemzi:

„Vannak olyan emberek, akik őszinte szívvel szeretnek másokat, és még akkor is bíznak bennük, ha becsapják, sőt elárulják őket. A mai világ bolondnak nézi őket. Ilyen volt Gaston. De ő nem egyszerű bolond volt. Hanem csodálatos bolond. Ez a Gaston csodálatos bolond, aki soha nem engedi majd, hogy az a picinyke fény, amely belőle árad, kialudjon.”

Képzeljük csak bele magunkat a vendéglátói helyzetébe: levelet kapunk egy távoli földrészen élő, félig-meddig ismeretlen fiatalembertől, amelyben bejelenti, hogy felkeres minket. Amikor megérkezik, azzal szembesülünk, hogy az illető nem szép, nem vonzó, nem okos, de jó. Mondhatnánk, maga a megtestesült jóság. (Ennek a japán írásjegye szerepel a könyv borítóján.)  Aztán az idegen földről jött idegen férfinak a mi – otthonosnak nem mindig nevezhető, de jól-rosszul belakott – világunkban idegenül ható viselkedése előhoz belőlünk ezt-azt. Csupa olyasmit, ami már addig is bennünk lakozott. Jót? Rosszat? Ahány ember, annyifélét. Ami bizonyos, hogy a látogatás után már semmi sem ugyanolyan, mint előtte volt.

Endó Súszaku egyszerre krisztusi és Don Quijote-i főhőse az 1950-es évekbeli, idegengyűlölettől és prostitúciótól, valamint európai szemünknek szokatlan szokások sorától hemzsegő Japánba kalauzolja az olvasót, ám a kezdetben mókás kalandok hamarosan tragikomikus thrillerbe fordulnak, s a történet a Golgota keleties ecsetvonással megfestett parafrázisának kulisszái között ér katartikus véget.

Endó Súszaku

Az eredetileg 1959-ben, folytatásokban megjelent regény szerzője a legismertebb japán katolikus író. 1923-ban született Tokióban, tizenegy éves korában részesült a keresztség szentségében. Francia szakon szerzett diplomát hazájában, majd a Lyoni Egyetemen tanulmányozta a modern irodalmat. Műveinek alapkérdése, hogy miként lehetne Japán „testére szabni” a keleti lélek számára túl szűkösnek ható kereszténységet, melynek a szerző szülőföldjén napjainkban is csak elenyésző arányban vannak követői. Endó több könyvét számos nyugati nyelvre lefordították, Graham Greene korunk egyik legjobb írójának nevezte. Magyarul korábban az egyik legismertebb regénye, a jezsuitákról szóló Némaság jelent meg, amelyből Martin Scorsese rendezett filmet. A mozi hazai bemutatóját követően kezdett bele a Csodálatos bolond lefordításába Nemeshegyi Péter SJ, aki korábban évtizedeken át működött Japánban, és személyesen ismerte a szerzőt. A Pepi bácsi halála miatt befejezetlenül maradt kéziratot Ikematsu-Papp Gabriella fésülte át és egészítette ki. A kötet a Jezsuita Kiadó Úton című szépirodalmi sorozatának második darabjaként jelenik meg, Nemeshegyi Péter Endó életművéről írott esszéjével, valamint Görföl Tibor Nemeshegyi Péter jóságteológiájának szentelt tanulmányával kiegészülve.

A könyv bemutatója 2023. március 25-én lesz Nemeshegyi Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia által szervezett konferencia keretében. A 14.30-kor kezdődő kerekasztal-beszélgetés keretében Horváth Árpád SJ igazgatót, Szigeti László szerkesztőt és Ikematsu-Papp Gabriella műfordítót Végh Dániel kérdezi.

Miről álmodott Xavéri Szent Ferenc?

Xavéri Ferenc egy hanyatló navarrai nemesi család legkisebb fia volt. A párizsi Sorbonne-on folytatott tanulmányai arra készítették fel, hogy kényelmes papi életet éljen a pamplonai egyházmegyében. Csakhogy egy bizonyos Loyolai Iñigo keresztezte az útját, s vele és hét másik barátjával megalapította Jézus Társaságát. Ignác atya küldte, s ő habozás nélkül útnak indult, hogy minden erejével átadja magát „Kelet-India” evangelizálásának. Ám amikor 1541 tavaszán, harmincöt éves fejjel hajóra szállt Lisszabonban, aligha gondolta volna, hogy örökre maga mögött hagyja Európát, s élete tizenegy évvel később egy elveszett szigeten ér véget Kína partjainál. Goa, Csennai, Melaka, a Moro-szigetek, Kagosima, Jamagucsi… s végül Sangcsuan. Útjai során fáradhatatlanul hirdette a keresztény hitvallást, számtalan kis közösséget alapított, s misszionáriusi életpéldája mellett páratlan levélgyűjteményt hagyott ránk.

S hogy közben mi mindenről álmodott? Mert Ferenc atya valóban álmodozó volt, de nem a tétlen fajtából, hanem olyan, aki célok sorát tűzi ki maga elé, mit sem törődve a megvalósíthatóságukkal. Egyik misszióból a másikba vetette magát, egyre nehezebben elérhető országokat, egyre nagyobb területeket kiszemelve: India után a Fülöp-szigeteket, majd Japánt, végül Kínát vágyott kereszténnyé tenni. „Ferenc atya nem kevesebbről álmodott, mint hogy találkozik a királlyal – így nevezte őt –, és kínaiak millióit evangelizálja.” Ferenc atya levelezéséből tudjuk, hogy az álmok esetében nem pusztán metaforaként értendők. Sokszor és élénken álmodott, s ezeket az alkalmakat fel is jegyezte. Olykor „beszélt is álmában, amikor például azt kiáltotta: »Még és még többet«; azt álmodta, hogy megpróbáltatásoktól, hidegtől és viharoktól szenved Isten tekintete alatt, akitől kitartóan egyre több és több bizonyítékot kért nagylelkűségéről. Egy nap fáradtan és kimerülten ébredt, mert azt álmodta, hogy egy indiait cipel a hátán.” Mintha előre megsejtette volna, milyen út vár rá. Leveleiből a leghíresebb felfedezőkéivel vetekedő expedíciós élményei mellett a lelki ember mélységei, kétségei és gyötrelmei, magányossága és határtalan hite is kiviláglik.

A Xavéri Szent Ferenc álmai című könyv mesteri dramaturgiája úgy tárja ki előttünk fokról fokra Ferenc atya szívét, mintha mi magunk is vele tartanánk, s társai lennénk küldetésében. Az eredetileg 2006-ban megjelent, regényes életrajzot ugyanaz a szerző jegyzi, mint a rendalapítóról a Szent Ignác-év keretében tavaly megjelent nagyszabású életrajzot. José Ignacio Tellechea Idígoras (1928–2008) baszk származású katolikus pap, teológus és történész. Kutatási területe a spanyol történelem 1492 és 1659 közötti időszaka, a Siglo de Oro, az Aranyszázad volt. Utolsó könyve az Ignáccal együtt szentté avatott Xavéri Ferenc missziós útjait történelmi és lelkiségi dokumentumokként is kiemelkedő levelei alapján kíséri végig.

Lelkigyakorlatos tapasztalat, szórakoztató formában

Fiktív amerikai kolostorban játszódó könyvvel lép ki a szépirodalom területére a Jezsuita Kiadó: az Úton című sorozat első kötete James Martin SJ amerikai jezsuita eredetileg 2016-ban megjelent regénye Az apátság. „James Martin regényének legfőbb értéke az – és éppen ezért választottuk irodalmi sorozatunk indító kötetéül –, hogy segítségével az olvasó rádöbbenhet az életnek arra a csodájára, melynek  köszönhetően a hit világossága minden sötét viszontagság ellenére utat talál, hogy beragyogjon a mindennapjainkba” – mondja Horváth Árpád SJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója. Tovább olvasná? Görgessen lejjebb! Inkább podcastként hallgatná meg Horváth Árpád SJ, Tóth Marcsi író és filmes, valamint Szigeti László szerkesztő gondolatait a könyvről? Indítsa el a beágyazott videót, és helyezze magát kényelembe! Bővebben „Lelkigyakorlatos tapasztalat, szórakoztató formában” »

Autizmus testközelből

Hogyan kommunikál és mit gondol a világról egy autista kényszerei béklyójában élő huszonöt éves, beszédképtelen lány? Mihez kezdene az édesanyja nélkül, aki egyszemélyben gondozója, lelki társa, fáradhatatlan fejlesztője és tolmácsa? Miben hisznek, mit remélnek, hogyan szeretnek? Erről szól Pataki Panka és Pataki Klára könyve, a Mondanám, de nem megy. Bővebben „Autizmus testközelből” »

Vasárnaptár – neked is van már?

Az adventi idővel elkezdődik az új egyházi év: ez a legjobb pillanat, hogy mindenki beszerezze a 2023-as Jezsuita Vasárnaptárat! Újdonságunkat azok is haszonnal forgathatják, akik a határidők számontartására már jó ideje csak okostelefonjukat használják, ugyanis evangéliumoskönyvként is beválik – akár út közben, térerőtől távol, vagy a párna alá bekészítve. Bővebben „Vasárnaptár – neked is van már?” »