A Szív cikkei

Schanda Balázs

Két úrnak szolgálni?

Három évvel ezelőtt, fellebbviteli bírói kinevezése előtt Amy Coney Barrett szenátusi meghallgatásán támadások érték a hétgyermekes amerikai jogászprofesszor katolikus elkötelezettségét. 2020 októberében, mielőtt az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának tagja lett, ellenfelei inkább aziránt érdeklődtek, hogy milyen magatartást tanúsít majd a politikai szempontból érzékeny ügyekben, például az abortusz kérdésében. Bennünk pedig felmerülhet a kérdés: egy keresztény hívő mennyiben szolgálhatja, akár egyháza tanítása ellenében, a laikus jogállamot?

Continue reading „Két úrnak szolgálni?” →

Patsch Ferenc SJ

Az út hosszú, megértőnek kell lenni

Máshol is leírtam már: számomra hosszú út vezetett férfiasságom kibontakoztatásáig. Hatéves voltam, amikor apám autóbalesetben meghalt, így nők között, apa nélkül nőttem fel. Nem véletlen, hogy évtizedeken keresztül tudattalanul is olyan szerepmodelleket kerestem, akiktől meg lehetett tanulni, mit jelent férfinak lenni. Nagy ajándék, hogy találtam néhány embert (köztük papokat is), akik tudtak segíteni a férfiidentitás kialakításának rögös útján. Ám ezt a folyamatot sohasem lehet lezárni: az „ötödik iksz” után is nagy hatással van rám, ha hiteles férfipéldákkal találkozom. Akár a művészetben, akár az irodalomban, akár a váló életben.

Continue reading „Az út hosszú, megértőnek kell lenni” →

Görföl Tibor

Apa, atya, Abba

Valószínűleg nem sokan tagjai a XX. század első felében Szent József alakjának tanulmányozására létrejött társaságoknak, és a „jozefológiai” folyóiratok sem kerülnek sokak kezébe. E sorok írója sem tartozik közéjük. Mégis mindannyiunk számára tanulságos lehet, ha némi figyelmet szentelünk ennek az elhelyezhetetlen és nehezen leírható férfinak.

Continue reading „Apa, atya, Abba” →

Balla Eszter

De hol vannak az apák?

Nyolcvanhét éves, és nemcsak a világ egyik legnevesebb szociálpszichológusa, több egyetem díszdoktora, akit az Amerikai Pszichológiai Társaság életműdíjjal jutalmazott, hanem fiatalok bálványa is. Figyelme az utóbbi időben egyre inkább a világ mai bajai felé fordult, és a kiváltó okok között az apaképnélküliséget jelölte meg.

Continue reading „De hol vannak az apák?” →

Szőnyi Szilárd

Pázmáneum, végállomás

Az idén négyszázötven éve született Pázmány Péterről elnevezett katolikus egyetem életében véget ér egy korszak. Az intézmény bölcsészkara a piliscsabai kampuszt hátrahagyva teljes egészében Budapestre, a józsefvárosi Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori ingatlanjaiba költözik. De mi volt a baj a vidéki helyszínnel és a Makovecz Imre által megálmodott épületekkel, s a koronavírus-helyzet miatt mennyiben kell újragondolni, hogyan is nézzen ki egy XXI. századi egyetem?

Continue reading „Pázmáneum, végállomás” →

KARÁCSONYI ADOMÁNYGYŰJTÉS A FELLEGVÁR NAPKÖZI JAVÁRA

Egy éve működik a józsefvárosi Baross utcában a Fellegvár Napközi, ahol nyolc halmozottan sérült kisgyermek lelt második otthonra és elhivatott segítőkre. A magánintézményt a legsúlyosabb állapotú kisfiú, Táltos édesapja álmodta meg, és kizárólag adományokból, támogatásokból tartja fenn. Történetük A SZÍV jezsuita magazin év végi ünnepi számában olvasható. Segítsen ön is, hogy a járvánnyal súlyosbított telet átvészelhessék, és hogy jövőre se legyen gondjuk a mindennapokra! Continue reading „KARÁCSONYI ADOMÁNYGYŰJTÉS A FELLEGVÁR NAPKÖZI JAVÁRA” →

Kiss Péter

„Éva mindig nagyon szerette, hogy pap vagyok”

Hosszan várjuk a laboratóriumi elfoglaltsága miatt későbbre ígérkezett, mikrobiológus orvos Évát, de nem tétlenül: Antal körbevezet az újfehértói görögkatolikus birodalmon – a parókiakerten, a gyönyörűen felújított templomon át a bölcsőde és az óvoda mellett elhaladva az iskoláig. Amerre csak szolgált, épített, felújított, de őszinte szerénységgel hárítja dicséreteinket. „Van némi érzékem hozzá, és mindig megkaptam a kellő támogatást” – mondja, és mi már sejtjük, hogy apaként, parókusként is „másra fogja hárítani a felelősséget” mindenért, amire büszke lehet. Amire büszkék és amiért hálásak lehetnek a feleségével.

Continue reading „„Éva mindig nagyon szerette, hogy pap vagyok”” →

Hekler Melinda

Isten szeretetéből

A hazai sajtóban időről időre felröppen és rendszerint nagy felháborodást vált ki, hogy a katolikus egyház még mindig ellenzi a meddőségi kezelésként használt lombikeljárást (In vitro fertilization – IVF). Általában ugyanazok a gondolatok kerülnek elő el az erről szóló cikkekben, s az érintettek szinte bénultan fogadják őket. Bálint Bálint László, a Debreceni Egyetem kutatóorvosa szerint azonban nagyon nagy szükség lenne a tudomány és az egyház közti párbeszédre. Ennek egyik kis lépése a következő beszélgetés a tudós és Csépányi Gábor atya között, aki eredetileg maga is orvosi egyetemet végzett, és jelenleg az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa. Continue reading „Isten szeretetéből” →