A Szív cikkei

Salát Gergely

Keskeny ösvény

Nemrég volt két éve annak, hogy a Vatikán és a Kínai Népköztársaság történelmi – vagy legalábbis akkor annak tűnő – egyezséget kötött a kínai püspökök kinevezéséről. Az utóbbi hónapokban heves vita zajlott az egyházon belül és kívül is arról, hogy a megegyezést érdemes-e meghosszabbítani. Mi a fontosabb? Hogy Kína a Szentszéktől is megkapja a maga kritikaporcióját, vagy hogy a kínai hívők nagyobb biztonságban legyenek? Continue reading „Keskeny ösvény” →

Dyekiss Virág

Bürüli néne bölcsességei

Itt a hónap, amikor a magamfajta lápi anyóka is lassan beszorul a faluvégre. Évekig beköltöztem a sötét napokban egy kis vityillóba, hogy a téli napokon kedves boszorkány barátnőimmel együtt járhassuk a falu házait, utcáit. Ez a mi időnk. Egyre rövidülnek a nappalok, és végre beköszönt a hosszú, sötét éjszakák ideje. Szerettem részt venni a téli mindennapokban, amikor a világ csupa varázslat, jóslás és szerelem. Most már csak ritkán megyek be az emberek közé, megtalálnak ők engem, ha szükségük van rám. Egyedül az őszi mesékről nem tudok lemondani. Ismeritek ezt az érzést? Igazi varázslat. Continue reading „Bürüli néne bölcsességei” →

Balogh Fruzsina

Könnyek és derű

A gyerekek egyik leginkább szívet melengető vonása, hogy milyen féktelenül jókedvűek tudnak lenni – de néha legalább ennyire el is tudnak keseredni. A titok: túláradó hangulataik még szabadon áramlanak az érzések csatornáján. A kérdés: mit tehetünk ilyenkor? Vagyis: kell-e tennünk valamit egyáltalán? Continue reading „Könnyek és derű” →

Lukács János SJ

Sebezhetőségünk jele

„Apa, miért takarja el itt mindenki az orrát és a száját?” Elképzelhető, hogy száz év múlva, amikor a Covid–19-vírusnak már se híre, se hamva, mégis ezt a kérdést suttogják majd templomainkban a kisgyerekek. A maszkot ugyanis a jelek szerint ugyanazzal az ösztönös liturgikus érzékkel fogadja az egyház, mint annyi más ruhadarabot sok évszázad óta. Continue reading „Sebezhetőségünk jele” →

Martos Levente Balázs

Bölcsességed, mint a tenger, mély…

Idős plébánosom mesélte, hogy valaha régen, kispapkorában minden délután kötelező volt sétálniuk a városban. De egy napon, valamikor az ötvenes években, hűvös szelek fújtak. A papnövendékek ezért küldöttséget menesztettek a lelki igazgatóhoz, mondván: „Spirituális atya, a kispapoknak ma nincs kedvük sétálni…” Az idős pap erre elgondolkozott, majd így válaszolt: „Kérem, akkor ma kedv nélkül fognak sétálni…” Continue reading „Bölcsességed, mint a tenger, mély…” →

Horváth Árpád SJ

A Magyar Sion papja

Hazánk legnagyobb temploma az esztergomi bazilika, melynek élén augusztus 1-jétől az előadásai, könyvei és számos más tevékenysége nyomán országszerte ismert pap, nem utolsósorban lapunk szerkesztőségének tagja áll. Régi-új állomáshelyén beszélgettünk vele. Continue reading „A Magyar Sion papja” →

Baán Izsák OSB

„Haragudjatok, de ne vétkezzetek!”

A harag üzenete, hogy nem kell elfogadnunk a rosszat, hogy tehetünk magunkért, amikor a szabadságunkat, az életünket fenyegeti valami vagy valaki. A szerzetes atyák szerint indulatunkat azért kaptuk Istentől, hogy a valódi jóért tudjunk küzdeni, és meg tudjuk magunkat védeni attól, ami örök sorsunkat veszélyezteti. Érdemes és fontos tehát megkeresni magunkban és megélni a haragot, de nem mindegy, hogyan. Continue reading „„Haragudjatok, de ne vétkezzetek!”” →

Szabó Ferenc SJ

„Mindnyájan testvérek”

Assisi Szent Ferenc ünnepének előestéjén, október 3-án, a Poverello sírjánál írta alá új, Fratelli tutti kezdetű apostoli körlevelét a szentatya. A dokumentum összefoglalja az egyház társadalmi tanításának főbb pontjait, s felhívja a figyelmet a koronavírus-járvány miatt egyre sürgetőbb gyakorlati teendőkre. Continue reading „„Mindnyájan testvérek”” →