A Szív cikkei

Horváth Árpád SJ

A lélekről szól az is, ahogy megéljük a testet

A testképünkkel sok minden nincs rendben. A testiség nem csak a hívő ember számára problémás. Attól tartok, az sincs rendjén, ha valakinek látszólag éppen semmi gondja-baja a testben való létével. Nem lehet normális, ha nem jelent feladatot vagy legalábbis kihívást, ahogy a testet, a sokféle érzést, a hullámzó gondolatokat, a vágyakat, az álmokat, az emlékeket, a hitet, az akarat erejét, az egész önképünket és ezeket az embert alkotó és mozgató erőket valahogy mind együtt megéljük. Tovább olvasom „A lélekről szól az is, ahogy megéljük a testet” →

Major Szabolcs

„Óriási károkat okozunk az élővilágnak”

Finoman szólva sem tömegjelenség, hogy vannak emberek, akik feladják anyagi stabilitást jelentő állásukat, lemondanak arról, hogy tető legyen a fejük fölött, és életüket bolygónk megóvásának szentelik. A Tisza-tónál tevékenykedő Párdy Bence közéjük tartozik. Ellátogattunk hozzá, hogy megtudjuk, miért vágott bele természetes vizeink megtisztításába, hogyan teremti meg az ehhez szükséges feltételeket, és mi ad neki erőt, hogy folytassa e látszólag soha véget nem érő munkát.

Tovább olvasom „„Óriási károkat okozunk az élővilágnak”” →

Janka György

Művész, pap: hitvalló

Hétköznapok a szovjet diktatúrában, az okmányokban Vaszillá változtatott keresztnévvel; Romzsa Tódor vértanú püspök emlékezete, pravoszlávvá átalakított görögkatolikus templo­mok; kivándorlás Magyarországra, majd 52 évesen papszentelés a soknemzetiségű szülőföldön. Nyolcvanéves nagyapám, Puskás László festőművész és görögkatolikus pap fordulatos élete hű keresztmetszete a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsának. Részlet a Szív magazin júniusi számában megjelent cikkből.

Tovább olvasom „Művész, pap: hitvalló” →

Nacsinák Gergely András

Határjárás

Ha létezik kihívás az író és a teológus számára, akkor ez a megkeresés biztosan az. Röviden és közérthetően bemutatni az ortodoxia és a katolicizmus közti fontosabb különbségeket, kerülve a tények száraz ismertetését. Egyszóval „csak azért se” lexikonszócikket írni arról, ami lexikon­szócikkért kiált. Nem megmaradni az általánosságoknál, de nem elveszni a részletekben. Az ilyen feladathoz érdemes egyszerre alázattal és nagyvonalúsággal viszonyulni, minthogy mara­déktalanul teljesíteni csaknem reménytelen.

Tovább olvasom „Határjárás” →

Demkó Attila

Ismeretlen szomszédunk, Ukrajna

Az északkeleti határunknál kezdődő országban ma is magyarok tízezrei élnek, noha az elmúlt húsz évben számuk talán a felére esett vissza. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt kilátástalan, elvándorlásra kényszerítő helyzetükről legtöbbünk csak a hírekből értesül. A nemegyszer áttekinthetetlen történések jobb megértését segítheti a térség történelmi és geopolitikai folyamatainak feltárása.

Tovább olvasom „Ismeretlen szomszédunk, Ukrajna” →

László Dóra

„Szegénységet láttam, de nyomort nem”

A népdalgyűjtést nem érdemes nemzeti horizontról szemlélni, hiszen a folklór a nemzetté válás előtt is létezett – mondja az énekes, gitáros előadóművész, aki létrehozta Ukrajna legnagyobb zenei archívumát, a Polyphony Projektet. A honlap egy különleges, eltűnő világról készült pillanatfelvételként is felfogható, amely egyszerre hordozza a múltat, a jelent – és talán a jövőt. Részlet A SZÍV magazin júniusi számában megjelent interjúból.

Tovább olvasom „„Szegénységet láttam, de nyomort nem”” →

Horváth Árpád SJ

Ukrán szomszédaink

Bevallom őszintén, én magam sem tudok túl sokat Ukrajnáról. De ha már őszinte merek lenni ebben a témában, azt is be kell vallanom, hogy előítéleteim azért nekem is bőven akadnak a legnagyobb keleti szomszédunkról. Mert viszonylag sok nyers vagdalkozást lehet hallani még nyilvános fórumokon is erről az országról és a népéről.

Tovább olvasom „Ukrán szomszédaink” →

Csáky-Pallavicini Krisztina

„Ójad fúvó széltül…”

Az elkényeztetés egyike azoknak a nevelési témáknak, amelyek körül állandó „szekértáborok” alakulnak ki a szülők és nevelők, de még a gyermektelenek körében is. Még a címben idézett Arany János is megemlékezik róla, Toldi György szájába adva a dilemma egyik oldalát: „Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, / Ójad fúvó széltül drága gyermekedet; / Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, / Majd derék fajankó válik úgy belőle.” Hol kezdődik az elkényeztetés, és med­dig tart a (szükséges) gondoskodás? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány pszichológiai szempontot hozzátenni a gondolkodáshoz. Részlet A SZÍV magazin májusi számából.

Tovább olvasom „„Ójad fúvó széltül…”” →