A Szív cikkei

Varga Tímea

A zenében szólított meg a Jóisten

A HolddalaNap zenekar fantasztikus hangulatot teremt a színpadon: mély szövegei, melyek szinte mindig az istenkeresésről, az istenvágyról szólnak, elsöprő erejű, eksztatikus zenével párosulnak. Az együttes énekese, zeneszerzője és szövegírója Gulyás Anna néprajzkutató, temperamentumos, négygyermekes édesanya, akinek szertelen vidámsága, élet- és istenszeretete rabul ejti a gyanútlan koncertlátogatót. Tovább olvasom „A zenében szólított meg a Jóisten” →

Hojdák Gergely

Megtalált gyökerek

„Isten, könyörülj meg nékünk / Ne szenvedjen tovább népünk / Megátkoztál, meg is vertél / Örök csavargóvá tettél” – hallhatjuk a fülbemászó dallamú cigány himnuszban. Milyen identitása lehet egy olyan népcsoportnak, amely így ábrázolja önmagát? Ennek kiderítésében Hofher József atya és négy cigány fiatal volt segítségemre a Jezsuita Roma Szakkollégiumból. Kitti angol–német szakos tanárnak készül, Réka a Kossuth rádiónál dolgozik, Tibor rendőr törzsőrmester, Zsolt történész. Mindnyájan vidéki cigány családból származnak. Tovább olvasom „Megtalált gyökerek” →

Kipke Ágnes

Fák a fővárosban

Az átlagos fővárosi a WHO által ajánlott kilenc helyett csupán öt négyzetméternyi közparkhoz, közkerthez fér hozzá; egyes belvárosi kerületekben ez a szám az összes zöldfelületet tekintve is csak egy-négy négyzetméter. Tovább olvasom „Fák a fővárosban” →

Solymári Dániel

Senki sem választhatja meg, hová szülessen

2015 végére az Európai Unió területére belépő menekültek és migránsok száma meghaladta az egymillió főt, a hazánkon áthaladóké pedig a négyszázezret. A nyomás 2016-ban és 2017-ben sem csökkent, esetleg némileg enyhült. Legalábbis Magyarországról nézve. Ugyanis Észak-Afrikában, a Közel-Keleten vagy éppen hazánk déli határától néhány kilométerre útkeresők tömege várja, hogy bebocsátást nyerjen az egységesnek korántsem nevezhető EU-ba. Tovább olvasom „Senki sem választhatja meg, hová szülessen” →

Hekler Melinda

A színház mint misszió

Igent mondott Eszenyi Enikő felkérésére, így jó pár évre előre le van foglalva az összes hétvégéje, hogy A Pál utcai fiúk főszerepét játssza a Vígszínházban. Már ebből is látható, hogy egy színész nem kis áldozatokat hoz a pályájáért. A Junior Prima-díjas Vecsei H. Miklóst nem aprócska célok mozgatják. Szülei segítőként dolgoznak a szociális szférában, és a maga módján ő is segíteni szeretne. Az a hivatása, hogy adjon az embereknek: a színház egyedülálló eszközeivel akarja jobbá tenni az életüket. Tovább olvasom „A színház mint misszió” →

Dyekiss Virág

Életet az életért

Borzongva nézhetjük bizonyos kis népekről szóló filmekben, hogy a szereplők leölnek egy áldozati állatot, majd imát mondanak, és közösen elfogyasztják a húst. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi értelme van az ilyen jellegű áldozatbemutatásnak. Mi a szerepe az ő kultúrájukban, ugyanakkor hogyan szólhat hozzánk is? Tovább olvasom „Életet az életért” →