ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Gondolatok a halál előjeleiről
Miért hoz ki belőlünk valami heves érzéseket? És mit kezdjünk velük?
December 6-án péntek délután, vendégünk Patsch Ferenc SJ és Nagy Bálint SJ
Két ember, két világ
Miért nem Krisztus-szobor áll a Gellért-hegy tetején?
A közösségi lakhatástól a városi remetelakig
Interjú tehetségről, sikerről és az alkotás kihívásairól Oláh Patrik zeneszerzővel
Hiba György jezsuitát kalandos közel-keleti próbaévéről kérdeztük.
A címlapon:
Szent Ferenc kisnővérei
A tartalomból:
A szerzetesi önajándékozásról
Önkéntesség cserkész, jezsuita és máltai módra
A megtestesülés és vízkereszt ünnepéről
Xavéri Szent Ferenc álmai
Ambrus Attila és Vízi Elemér beszélőn
„»A nép, amely sötétségben ült, nagy fényt látott, s akik a halál országában és árnyékában ültek: fény virradt rájuk«. Ekkor kezdte Jézus hirdetni és mondani: »Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa«” (Mt 4,16–17).
Vízkereszt ünnepe a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Ilyenkor sokan leszedjük a karácsonyfákat, a csillogó díszek visszakerülnek a dobozba, a gyertyák fénye ellobban.
A templom előtti kis téren álldogálok már vagy fél órája. Egy üzenetet kaptam. Csak annyi állt a fecnin, hogy kettőkor indulnak, és hajnali fél ötkor lennének nálam. Azt sem tudom, kik ők, honnan jönnek pontosan, miért ez a képtelen időpont, és miért nem használnak mobilt.
Ha Szent Ignác-i szemüvegen keresztül szeretnénk ránézni karácsony szent ünnepére, első közelítésben azt látjuk, mintha a Lelkigyakorlatok sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne a megváltásra. Egy egész hetet tölt a lelkigyakorlatozó Krisztus szenvedésében részesülve. De Jézus születése is igen hangsúlyos, a megtestesülés, az inkarnáció, az inkarnációs teológia a Szent Ignác-i lelkiség alapvető nézőpontja. Mit is jelent ez?
A középkorban, már igen korán, abban az időben, amikor a hívő nép is kezd már igényt tartani rá, hogy valamilyen módon részt vegyen legalább a nagy ünnepek liturgiájában, megszületnek, majd fokozatosan gazdagodva, színesedve önállósulnak, legvégül pedig még a templomból is kikerülnek, elébe, majd más alkalmas színjátszó térre a különféle „játékok”. Naivitások, passiók, moralitások, egyebek.
Hosszabb-rövidebb megszakításokat leszámítva időszámításunk óta lakott a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre, ma az M0-s körgyűrű ölelésében, már-már hegyi környezetben megbúvó, Török Bálintról elnevezett tizenötezres városka területe.
Hogy válik egy kiskamaszból felelősségteljes nevelő? Milyen egyedi spiritualitást nyújt a fiataloknak a cserkészet? Hogy kerülheti el a kiégést az, aki önkéntes munkával tölti szinte minden szabad percét? Egy sokat látott cserkésszel – s nem mellékesen a Mustármag munkacsoport alapítójával – kerestük a választ ezekre a kérdésekre.
Continue reading „„Tegyük jobb hellyé a világot, mint amilyennek kaptuk””
Szent Ferenc Kisnővérei csaknem harminc éve érkeztek a Borsod megyei Arló kisközségbe, hogy osztozzanak a helybéliek, döntően az arlói cigánysorok lakóinak életében. Átlagos szomszédok – és mégsem azok: közösségi házukban tanulásra, játékra, fejlődésre teremtenek lehetőséget azoknak, akiknek lehetőségből van a legkevesebb.
A torzításig túlzó, lelkesült, misztikus, mondhatni renitens festészet El Greco munkássága. Illeszkedik, és mégis nehezen illeszthető korának festészetébe, ezért megítélése is végletek között mozog: hol őrült különcnek, hol a műveivel századokat megelőlegező zseninek tartották, vagy hogy e két szélsőséges vélemény helyett tudós magyarázatot adjanak látásmódja egyediségére, stílusát szembetegséggel magyarázták, mintha a művek egy testi eltérés tünetei lennének.
„Az önkéntesség hatékony eszköz lehet arra, hogy kilépjünk a megszokott kereteinkből, szembesüljünk nehezebb élethelyzetekkel, és ez akár terápiás jellegű is lehet. Ráadásul az önkéntes a maga teljességében élheti meg adottságait, használhatja képességeit, és reálisabb önismeret birtokában kompetensnek, értékesnek érezheti magát.”
Continue reading „„Fontos, hogy ők is megajándékozottnak érezzék magukat””
Cikksorozatunk befejező részében a két ünnep és lelkiség 1940-es évek utáni fejlődését és a mögöttük meghúzódó komplex vallási-társadalmi helyzetet próbáljuk felvázolni a teljesség igénye nélkül. Continue reading „Jézus Szívétől Krisztus királyig”
A Loyolai Szent Ignácról szóló, Egyedül, gyalog című könyv szerzője egyik utolsó műveként megírta a másik világhírű jezsuita alapító atya életrajzát is. A Jezsuita Kiadó gondozásában 2023 tavaszán megjelenő kötet részlete olvasható az alábbiakban, Tőzsér Endre piarista fordításában.
