ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Hagyományos ünnepi ételek határon innen és túl
"Csináld azt, amit szeretsz, és akkor egy napot sem kell dolgoznod"
Beszélgetés Gyenes Csaba atyával
Márciusban megjelent interjúnkkal emlékezünk a rákbetegségben elhunyt Bodor György atyára
Interjú Losonczi Dávid kötöttfogású birkózóval
Szentjánosbogár, édesanya, hittantanár és szerkesztő: Paszternákné Tóth Júlia
A Konklávé című film megmozgatja az agyat, de a szívet is?
Interaktív családi evangéliumos könyv a Jezsuita Kiadótól
Címlapon: találkozás Gyenes Csaba atyával, aki hatvanszoros véradó, Guinness-rekorder palacsintasütő, és huszonöt éve pap.
A tartalomból:
Alig volt olyan időszak az emberiség történelmében, amikor ne lettek volna háborúk valahol a Földön. Új birodalmak születtek, mások a feledés homályába merültek. Afganisztánban a történelem hajnala óta háborúk dúlnak. Az elmúlt évszázadban nem volt olyan afgán generáció, amely ne tapasztalta volna meg a háború borzalmait.
Sokan kérdezik a Science című nagynevű tudományos folyóiratban tavaly megjelent tanulmányról, amelyet munkatársaival írt. Ebben az emberi retinán is végzett kísérleteikről számolnak be, melyek egy forradalmian új terápia ígéretét hordozzák: az elvesztett látás visszadásának lehetőségét. Sokrétű tevékenységéről, pályája alakulásáról, a hit, a családi élet és a tudományos munka összeegyeztethetőségéről is kérdeztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanító szakembert, aki kutatásait Európa több laboratóriumában végzi.
Egy ökumenikus társaság elhatározta, hogy egy népszerű bloggal, de még inkább személyes találkozókkal hirdetik az örömhírt. Meglepő helyszíneken. Berecz Pétert, a Szólj be a papnak! nevű közösségi kezdeményezés ötletgazdáját és egyik vezetőjét arról kérdezzük, milyen visszhangot kelt, amikor a hírhedt Tibi atya „nyájával” egy igazi pap találkozik. Mit keres az evangélium egy ketrecharcos edzőteremben? És meglátják-e Jézust a számítógépes játékosok karikás szemei?
Tibi atya különleges „képződmény”: kitalált személy, fiktív, lecsúszott pap, görbe tükör a társadalomnak, aki főleg a Facebookon lakik, de van blogja is, és az Instagramon szintén elérhető. Az interneten 2012-ben megjelent figura mára egymillió-kétszázezres rajongótábort tudhat magáénak, ami megalapozott piaci pozíciót biztosít számára. Az egyik névtelenségbe burkolózó „ministránsával” beszélgettünk.
Széles körben népszerűek a shoeshine.hu, e missziós célú, többek közt kortárs videóblogot és virtuális kultúrteret működtető alkotói közösség bulijai. Az invenciózus szervezők hiánypótló formára leltek, amely generációkat csábított már a tánctérre. Dr. Major Péterrel, e rendezvények fő szervezőjével megpróbáltuk kivesézni, hogyan válhat egy bulihajó evangelizációs térré, s hogy a drum and bass műfaj és Jézus nagyon is megférnek egymás mellett.
Három évvel ezelőtt, fellebbviteli bírói kinevezése előtt Amy Coney Barrett szenátusi meghallgatásán támadások érték a hétgyermekes amerikai jogászprofesszor katolikus elkötelezettségét. 2020 októberében, mielőtt az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának tagja lett, ellenfelei inkább aziránt érdeklődtek, hogy milyen magatartást tanúsít majd a politikai szempontból érzékeny ügyekben, például az abortusz kérdésében. Bennünk pedig felmerülhet a kérdés: egy keresztény hívő mennyiben szolgálhatja, akár egyháza tanítása ellenében, a laikus jogállamot?
Nyolcvanhét éves, és nemcsak a világ egyik legnevesebb szociálpszichológusa, több egyetem díszdoktora, akit az Amerikai Pszichológiai Társaság életműdíjjal jutalmazott, hanem fiatalok bálványa is. Figyelme az utóbbi időben egyre inkább a világ mai bajai felé fordult, és a kiváltó okok között az apaképnélküliséget jelölte meg.
Az idén négyszázötven éve született Pázmány Péterről elnevezett katolikus egyetem életében véget ér egy korszak. Az intézmény bölcsészkara a piliscsabai kampuszt hátrahagyva teljes egészében Budapestre, a józsefvárosi Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori ingatlanjaiba költözik. De mi volt a baj a vidéki helyszínnel és a Makovecz Imre által megálmodott épületekkel, s a koronavírus-helyzet miatt mennyiben kell újragondolni, hogyan is nézzen ki egy XXI. századi egyetem?
A hazai sajtóban időről időre felröppen és rendszerint nagy felháborodást vált ki, hogy a katolikus egyház még mindig ellenzi a meddőségi kezelésként használt lombikeljárást (In vitro fertilization – IVF). Általában ugyanazok a gondolatok kerülnek elő el az erről szóló cikkekben, s az érintettek szinte bénultan fogadják őket. Bálint Bálint László, a Debreceni Egyetem kutatóorvosa szerint azonban nagyon nagy szükség lenne a tudomány és az egyház közti párbeszédre. Ennek egyik kis lépése a következő beszélgetés a tudós és Csépányi Gábor atya között, aki eredetileg maga is orvosi egyetemet végzett, és jelenleg az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa. Tovább olvasom „Isten szeretetéből”
Nem könnyű cikket írni szervezetünk középiskolásoknak szóló CHANGE projektjéről. Az ezzel a névvel szervezett foglalkozásoknak az a céljuk, hogy a menekültkérdés a menekültek személyének és konkrét problémáinak bemutatása által fejlesszék a diákok kritikus gondolkodását. De milyen sok gondolat, fogalom, érzelem rakódott e szavakra! Bevándorlás, gazdaság, politika, szociális munka, média, felebaráti szeretet, védekezés, európai értékek… Tovább olvasom „Arcok a számok mögött”
Régen tabu volt és sokunk számára ma is ismeretlen az örökbe fogadó szülők és gyermekeik története. Milyen kihívásokkal néz szembe, milyen segítséget kaphat és mivel gyarapszik az, aki rá mer lépni erre az útra? Gubcsi Judittal, két roma származású gyermek édesanyjával, a Romadopt Klub alapítójával és Váczi Jezsó Péter örökbefogadottal a nevelés és a származás kérdéseiről és tanulságairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Elfogadni a bizonytalanságot”
Ebben a cikkben reménytelen feladatra vállalkozom: rövid helyzetértékelés után megkísérlem előre jelezni a világ Covid–19 utáni állapotát. A dolog a lehetetlennel határos, hiszen a jövő egyik legfőbb jellegzetessége, hogy elvileg beláthatatlan. Minden jóslatom tehát e bizonytalanság figyelembevételével kezelendő: a dolgok másként is alakulhatnak. Tovább olvasom „A világ a pandémia után”
Hősies segítségnyújtás, maximális óvatosság, illetve a félelmek spirituális és lelkipásztori szemszögből való megközelítése – ezek jellemezték a rendalapító utáni időkben a Jézus Társasága tagjainak viszonyulását a korszakban nemegyszer jelentkező járványhelyzetekhez. Tovább olvasom „Amikor Isten „meglátogat”…”
Nemrég volt két éve annak, hogy a Vatikán és a Kínai Népköztársaság történelmi – vagy legalábbis akkor annak tűnő – egyezséget kötött a kínai püspökök kinevezéséről. Az utóbbi hónapokban heves vita zajlott az egyházon belül és kívül is arról, hogy a megegyezést érdemes-e meghosszabbítani. Mi a fontosabb? Hogy Kína a Szentszéktől is megkapja a maga kritikaporcióját, vagy hogy a kínai hívők nagyobb biztonságban legyenek? Tovább olvasom „Keskeny ösvény”
„Apa, miért takarja el itt mindenki az orrát és a száját?” Elképzelhető, hogy száz év múlva, amikor a Covid–19-vírusnak már se híre, se hamva, mégis ezt a kérdést suttogják majd templomainkban a kisgyerekek. A maszkot ugyanis a jelek szerint ugyanazzal az ösztönös liturgikus érzékkel fogadja az egyház, mint annyi más ruhadarabot sok évszázad óta. Tovább olvasom „Sebezhetőségünk jele”
Sokan Ferenc pápa öt évvel ezelőtt közzétett, Laudato si’ kezdetű enciklikájához kötik a teremtésvédelem témáinak megjelenését a katolikus közbeszédben. Pedig a teremtett világ tisztelete, a fenntartható gazdálkodás és a társadalmi felelősségvállalás motívumai a kezdetek óta jelen vannak a jezsuita hagyományban. Sőt, időről időre korszakos jelentőségű kísérletekben öltöttek nagyon is kézzelfogható formát. Tovább olvasom „Kertészek és ökoszociális forradalmárok”
Meghökkentően nagyszerű életet kéne élnünk – mondja Ferenc pápa nyomán a volt váci megyés főpásztor, akit tavaly még tele templom, virágszőnyeg és harangszó fogadott, amerre csak járt, nyugalmazása után Nagymarosra költözve viszont most mindennap szembesül az egyház valódi állapotával. Annyit máris elárulhatunk: türelmetlen.
A gyakorló katolikus demokrata Joe Biden és a magát presbiteriánusnak valló republikánus Donald Trump között dől el a novemberi elnökválasztás az Egyesült Államokban. Írásunkban azt vizsgáljuk, hogy az amerikai katolikusok mi alapján döntik el, kire szavaznak, mekkora szerepe van ebben a szexuáletikai kérdéseknek, és a két jelölt milyen kapcsolatot ápol a Vatikánnal. Tovább olvasom „Kire szavaznak az amerikai katolikusok?”
Több ország foglalkozott már vele, az ENSZ főtitkára nemrég tett hitet mellette, és a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott válaszként Ferenc pápa is felvetette, hogy meg kellene fontolni a bevezetését. Ám az kérdéses, hogy a mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelem főként baloldali közgazdászok és pártok által felkarolt eszméje igazságos-e, hozzájárulna-e a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához, és illeszkedik-e az egyház társadalmi tanításába. Előzetes Föld – Víz – Levegő témájú októberi lapszámunkból! Tovább olvasom „Manna az égből? Megfontolások a feltétel nélküli alapjövedelemről”
Katolikus körökben a közelmúltban nagy port kavart, hogy egy középkorú, tehetséges budapesti atya váratlanul elhagyta a papság kötelékét. Fájdalmas tapasztalat számunkra, amikor szembesülünk hozzánk közel állók elköteleződési krízisével, vagy amikor többgyerekes házaspárok válásáról, papok, szerzetesek kilépéséről hallunk. Felkavaró történések ezek, amelyek felvetik saját hűségünk kérdéseit is. Megkísérthet az is, hogy ítélkezzünk a kilépőkön, vagy kétely ébredhet a szívünkben, vajon nem idejétmúlt ideál örök hűséget várni a házasságban, vagy hogy élhető-e ma a papi cölibátus. Tovább olvasom „Lépések a hűség útján”