Rovat: Vezércikk

Horváth Árpád SJ

Behind the scenes

Lapunk novemberi száma Budapestről szól, hiszen százötven éve ebben a hónapban egyesült Pest, Buda és Óbuda, így létrejött az a nagyváros, ami jelenleg is az ország központja. Érthető tehát, hogy sok szó esik mostanában Budapest érdemeiről, szépségéről, súlyáról vagy éppen túlsúlyáról az országban.

Continue reading „Behind the scenes” →

Tornya Erika RSCJ

Két jóbarát

Vannak olyan evangéliumi történetek, melyekről kimondottan szeretünk prédikációt hallani, mert segíti életünket a felemelő, reményt adó üzenetük. Ilyen például a jó pásztor, aki minden rábízottjára személyesen figyel, vagy a mindenki szívét felmelegítő karácsonyi történet a Kisded születéséről, vagy éppen a halott Lázár feltámasztása.

Continue reading „Két jóbarát” →

Tornya Erika RSCJ

Rá(d)csodálkozás

Albert Einstein híres mondata – „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi” – az élethez való nagyon izgalmas és fontos hozzáállást ír le. A kíváncsiság, nyitottság, rácsodálkozás a gyermekek istenadta képessége, és erre alapvető szükségük van testi-lelki növekedésük harmóniájához.

Continue reading „Rá(d)csodálkozás” →

Tornya Erika RSCJ

A titok

Vannak ragyogó emberek a környezetünkben, akik példaképek lehetnek számunkra. Igent mondtak a valóságukra, kibontakoztatják Isten adta képes­ségeiket, és használják is azokat, közös ügyek­ben, mások szolgálatára. De sokan vannak, akik az önmegvalósítás kelepcéjébe esnek.

Continue reading „A titok” →

Tornya Erika RSCJ

Egy kicsit olasz

Néhány napja vonaton ültem, és a harsogó, üde tavaszi tájban gyönyörködtem, amikor megütöt­te a fülemet egy fiatal társaság beszélgetése. Többen utaztak együtt, és a szerelmi életükről meséltek egymásnak, főleg arról, hogy milyen ne­héz ismerkedniük, mert egész nap dolgoznak, és a munkahelyen szerelembe esni nem tanácsos. Ezek után a közelgő pápalátogatásra terelődött a szó.

Continue reading „Egy kicsit olasz” →

Tornya Erika RSCJ

Kölcsönhatásban

Az ifjúság, a fiatalság kifejezés említése egy havi­lap alapgondolataként nem túl eredeti, inkább el­csépeltnek tűnhet. A fiatalokról mindenkinek meg­van a véleménye, persze főleg azoknak, akik már idősebbek ennél a korosztálynál. Sokan politikai tőkét akarnak kovácsolni az erős igazságérzettel rendelkező, tüzes, lázadó ifjúságból, és az utcára viszik őket különböző demonstrációkra. Vannak, akik a munkabírásukat próbálják kiaknázni. Mivel a fiatalok egyik „élőhelye” az internet, sokan ott dolgoztatják őket, velük tesztelik az innovációkat például a mesterséges intelligencia terén, illetve mindenféle termék és szolgáltatás fogyasztóiként tekintenek rájuk. Legyen az legális vagy illegális. Continue reading „Kölcsönhatásban” →

Tornya Erika RSCJ

Hullámtörők

A világ folyamatosan változik. Az új hullámok, új megközelítésmódok, más fókuszú perspektívák történelmünk, kultúránk evolúciójának természetes részei. Az emberiség életének minden területén, például a képzőművészetben, a filmes világban, az irodalomban, a zenében, de akár még a gasztronómiában és divatban is megjelennek időnként új hangok, színek, trendek.

Continue reading „Hullámtörők” →

Tornya Erika RSCJ

A vajbárány vére

Amikor hónapokkal ezelőtt, egy borús téli délelőttön a szerkesztőségben közösen gondolkodtunk lapunk áprilisi számának fő témájáról, az exodus mellett döntöttünk. Hogy milyen szép és gazdagító lelkiségi-kulturális kitekintés lesz zsidó testvéreinkkel együtt ránézni a kivonulásra, a pészah, húsvét ünnepének közös gyökereire, a zsidó-keresztény vallási és kulturális hagyományokra.

Continue reading „A vajbárány vére” →

Vízi Elemér SJ

Az egyszerűség szeretete

Kapcsolatban vagy-e a szegényekkel? – kérdezte az általános elöljáróm egyik személyes beszélgetésünk során. A kérdést azóta is hordozom. Nem arról szólt, hogy segítem-e a szegényeket, hanem hogy kap­csolatban vagyok-e velük. Lényeges kérdés, hiszen a hitünk „földelését” jelenti. Continue reading „Az egyszerűség szeretete” →

Horváth Árpád SJ

Mécsesek a kereszt alatt

Amikor hazaértem az iskolából, német rendszámú Mercedes parkolt az udvarunkban. Tudtam, hogy Ratschmann Tibi bácsi van nálunk, mert évente egyszer, szüretkor, mindig hazajött Németországból. A nagyapám volt a keresztapja. A Ratshcmannok és a Bogdanovićok kertszomszédok voltak. Tibi bácsinak német felesége volt, és született egy kisfiuk. Először vele tapasztaltam meg, hogy amit az iskolában tanítanak, az élesben is működik. „Ich heisse Árpád. Wie heisst du?” „Thomi!” – jött azonnal a válasz a szőke kisfiútól. Tibi bácsi megígérte, hogy egyszer elvisz magával Németországba, ha már egészen jól megtanulok németül. Később három évig Münchenben laktam, de Tibi bácsi akkor már nem élt. Thomikával sohasem találkoztam többé. Continue reading „Mécsesek a kereszt alatt” →

Horváth Árpád SJ

Kenyér után bor

Amikor ezeket a beköszöntő sorokat írom lapunk októberi számához, még elevenen él bennem a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lélekemelő élménye. Mindenkitől azt hallhatjuk, hogy ez a nagy katolikus találkozó minden előzetes elképzelést és elvárást felülmúlt. Ezt még azok is elismerik, akik különben nehezen tudnak mit kezdeni bármilyen vallási megnyilvánulással, ami a szigorúan vett magánszférán túl megmutatja közösségi erejét. Continue reading „Kenyér után bor” →

Horváth Árpád SJ

A lélekről szól az is, ahogy megéljük a testet

A testképünkkel sok minden nincs rendben. A testiség nem csak a hívő ember számára problémás. Attól tartok, az sincs rendjén, ha valakinek látszólag éppen semmi gondja-baja a testben való létével. Nem lehet normális, ha nem jelent feladatot vagy legalábbis kihívást, ahogy a testet, a sokféle érzést, a hullámzó gondolatokat, a vágyakat, az álmokat, az emlékeket, a hitet, az akarat erejét, az egész önképünket és ezeket az embert alkotó és mozgató erőket valahogy mind együtt megéljük. Continue reading „A lélekről szól az is, ahogy megéljük a testet” →

Horváth Árpád SJ

Ukrán szomszédaink

Bevallom őszintén, én magam sem tudok túl sokat Ukrajnáról. De ha már őszinte merek lenni ebben a témában, azt is be kell vallanom, hogy előítéleteim azért nekem is bőven akadnak a legnagyobb keleti szomszédunkról. Mert viszonylag sok nyers vagdalkozást lehet hallani még nyilvános fórumokon is erről az országról és a népéről.

Continue reading „Ukrán szomszédaink” →

Horváth Árpád SJ

Hogyan szeressünk jól?

A szeretet egyik legintenzívebb és mindenki által jól ismert formája, amire nekünk, magyaroknak külön szavunk is van, a szerelem. Bizonyos értelemben transzcendens tapasztalat. A felnőtté váló gyermek egyszer csak rájön, hogy élete súlypontja többé már nem a saját személye, hanem valaki más, akivel találkozott a tekintete, és aki felé most minden kavargó gondolata, az érzései, a vágyai irányulnak.

Continue reading „Hogyan szeressünk jól?” →

Vízi Elemér SJ

Megtalálni Istent mindenben

Rendalapítónk megtérésének ötszázadik évfordulója alkalmából Jézus Társasága világszerte meghirdette a Szent Ignác-évet, amely idén május 20-án kezdődik, és 2022. július 31-én, Loyolai Szent Ignác halálának napján, egyben liturgikus emléknapján ér véget. A jubileumi évet egy másik kerek évforduló is fémjelzi, hiszen jövőre lesz négyszáz esztendeje, hogy 1622. március 12-én szentté avatták Ignác atyánkat, együtt Xavéri Ferenccel, Avilai Terézzel, Néri Fülöppel, akik kortársai voltak, valamint a kevésbé ismert, néhány évszázaddal korábban élt spanyol Földműves Izidorral.

Continue reading „Megtalálni Istent mindenben” →

Horváth Árpád SJ

A gyógyulás csodái

A gyógyulás vágya eddigi életem során nem annyira valamilyen fizikai betegség miatt jelentkezett, komolyabb gond a testemmel eddig nem is nagyon volt, inkább a belső, azaz lelki sebzettségem tudatából jöttek a mély sóhajok, amikor azt tapasztaltam, hogy a lelkemben viaskodó árnyakkal nem bírok egyedül. Az időnként jelentkező álmatlanságomnak is valószínűleg inkább spirituális, mint biológiai okai vannak.

Continue reading „A gyógyulás csodái” →