ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Vendégségben Halász Árpád állatkoordinátornál
Körkép a teremtésvédelem gyakorlati megvalósításáról
Gyermekeink és a természet
Mátray László színművész testről, lélekről, földről, zöldről
Porres Szent Márton és XX. századi művészek gyógyulása
Interjú Vető Anna gyógypedagógussal
Misszió Brazíliában és Peruban
Jezsuiták a XVI–XVIII. századi Peruban
Címlapon: Mátray László színművész, testről, lélekről, földről, zöldről
Tíz éve jelent meg Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája, nyolcszáz éve született Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Miért sokkal több „közös otthonunk megóvása”, mint egyfajta keresztény köntösbe öltöztetett környezetvédelem? „Ha valóban komolyan vesszük a pápai üzenetet, akkor a teremtésvédelem nem kötelező tantárgy, ’kipipálandó’ program lesz, hanem életforma, amely meghatározza a politikát, a gazdaságot és a kultúrát is. Isten terve szerinti világot biztosít” – foglalja össze az átfogó ökológiaként is emlegetett eljárásmódot Tornya Erika RSCJ főszerkesztő A Szív jezsuita magazin legfrissebb, 2025. októberi számának ajánlójában. A címlapinterjúban Mátray László színművész mesél lebilincselő őszinteséggel lelki mélységekről, belső küzdelmekről, istenkeresésről. A magazinból képet kaphatunk arról is, hogyan valósul meg az ökolelkiség a jezsuiták háza táján; miként jelenik meg a teremtésvédelem a hazai oktatásban; és arról, is, hogyan nevelhetjük arra gyermekeinket, hogy harmonikus kapcsolatot ápoljanak a természettel.
A tartalomból:
A magyar fővárosban él családjával, műfordító, mintegy hat évig vezette a budapesti Lengyel Intézetet. Megbízatása augusztus végén zárult le. Magyar–lengyel kapcsolatokról, kultúráról, értékekről beszélgettünk. Arról, ami összeköt.
Tovább olvasom „„Mindig a Jóisten írja a legjobb forgatókönyvet””
Vannak olyan evangéliumi történetek, melyekről kimondottan szeretünk prédikációt hallani, mert segíti életünket a felemelő, reményt adó üzenetük. Ilyen például a jó pásztor, aki minden rábízottjára személyesen figyel, vagy a mindenki szívét felmelegítő karácsonyi történet a Kisded születéséről, vagy éppen a halott Lázár feltámasztása.
Lapunk karácsonyi összevont számának alapgondolatául a pásztorok hívószót választottuk. A pásztorokról általában olyan ideális képek jutnak eszünkbe, amelyeket a hellenisztikus kor befolyásolta bukolikus költészet jelenített meg: az élet egyszerű, nyugodt, idillikus.
A papképzésben végbement paradigmaváltásról beszélgettünk Franz Meures jezsuitával, aki behatóan ismeri a formáció kérdéseit, hiszen kilenc évig volt novíciusmester, az északnémet provincia vezetőjeként pedig a rendtartomány összes képzésben lévő tagjáért felelős volt, 2005-től 2011-ig a római Collegium Germanicum et Hungaricum (CGU) rektora volt, ezt követően pedig nyolc évig a RUACH-ot, a németországi szerzetesrendek képzési intézményét irányította. Tovább olvasom „Iskolásfiú-pedagógiával nem megyünk semmire”
Rubovszky Rita a tanév végén tizenkét év után távozni kényszerült a Patrona Hungariae Iskolaközpont főigazgatói posztjáról, munkáját ősztől a Ciszterci Főhatóság vezetőjeként folytatja. Beszélgettünk többek között pedagógiai tapasztalatairól, a szerzetesi oktatási-nevelési intézményekről, a pedagógiai kontextualitásról, Ferenc pápa globális nevelési egyezményéről és személyes szakmai terveiről is. Tovább olvasom „A szerzetesi oktatás mint alternatíva”
Szeptemberi lapszámunk a neveléssel foglalkozik. Mi segíti az ember megfelelő testi-lelki-értelmi fejlődését? Mi segíti a szülőket, az iskolarendszert, az egyházat, hogy önállóvá nevelje a rábízottakat?
Albert Einstein híres mondata – „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi” – az élethez való nagyon izgalmas és fontos hozzáállást ír le. A kíváncsiság, nyitottság, rácsodálkozás a gyermekek istenadta képessége, és erre alapvető szükségük van testi-lelki növekedésük harmóniájához.
Vannak ragyogó emberek a környezetünkben, akik példaképek lehetnek számunkra. Igent mondtak a valóságukra, kibontakoztatják Isten adta képességeiket, és használják is azokat, közös ügyekben, mások szolgálatára. De sokan vannak, akik az önmegvalósítás kelepcéjébe esnek.
Néhány napja vonaton ültem, és a harsogó, üde tavaszi tájban gyönyörködtem, amikor megütötte a fülemet egy fiatal társaság beszélgetése. Többen utaztak együtt, és a szerelmi életükről meséltek egymásnak, főleg arról, hogy milyen nehéz ismerkedniük, mert egész nap dolgoznak, és a munkahelyen szerelembe esni nem tanácsos. Ezek után a közelgő pápalátogatásra terelődött a szó.
Pierre Clermidy SJ tavaly ősszel Marseille-től Budapestig kerékpározott, és azóta is a Jezsuita Kiadó közvetlen szomszédjában lakik. A jezsuita létről, teremtésvédelemről és szabadidőről is beszélgettünk vele, s azt is elárulta, mi jellemzi jól a magyarokat.
Molnár-Bánffy Katával, a Képmás Kiadó és a Salt Communications kommunikációs ügynökség vezetőjével lapkiadásról, erős nőkről, a vállalkozói hozzáállásról, az arisztokrácia hozományáról, Szent Márton köpenyéről és nem utolsósorban Ferenc pápáról beszélgettünk.
Az ifjúság, a fiatalság kifejezés említése egy havilap alapgondolataként nem túl eredeti, inkább elcsépeltnek tűnhet. A fiatalokról mindenkinek megvan a véleménye, persze főleg azoknak, akik már idősebbek ennél a korosztálynál. Sokan politikai tőkét akarnak kovácsolni az erős igazságérzettel rendelkező, tüzes, lázadó ifjúságból, és az utcára viszik őket különböző demonstrációkra. Vannak, akik a munkabírásukat próbálják kiaknázni. Mivel a fiatalok egyik „élőhelye” az internet, sokan ott dolgoztatják őket, velük tesztelik az innovációkat például a mesterséges intelligencia terén, illetve mindenféle termék és szolgáltatás fogyasztóiként tekintenek rájuk. Legyen az legális vagy illegális. Tovább olvasom „Kölcsönhatásban”
Martos Levente Balázs a Központi Szeminárium rektora, lapunk állandó szerzője. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából azt a megtisztelő felkérést kapta, hogy a rendezvény utolsó napján ő legyen a hazánkba látogató Ferenc pápa olasz–magyar tolmácsa. Arról kérdeztük, milyen benyomások érték e rendkívüli és felelősségteljes megbízatás során. A cikk A Szív magazin 2021 októberi számában jelent meg. Tovább olvasom „Egy nap a pápa közelében”
Ferenc pápa Főtisztelendő Martos Levente Balázst, a Központi Papnevelő Intézet rektorát trebai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának közleményében. Alábbi interjúnkat 2022 májusában készítettük Balázs atyával, nem sokkal legújabb – kiadónk gondozásában megjelent – könyve megjelenése után.
Ha Szent Ignác-i szemüvegen keresztül szeretnénk ránézni karácsony szent ünnepére, első közelítésben azt látjuk, mintha a Lelkigyakorlatok sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne a megváltásra. Egy egész hetet tölt a lelkigyakorlatozó Krisztus szenvedésében részesülve. De Jézus születése is igen hangsúlyos, a megtestesülés, az inkarnáció, az inkarnációs teológia a Szent Ignác-i lelkiség alapvető nézőpontja. Mit is jelent ez?
A számok alapján készülő beszélgetésről Hofi atyának József Attila verse jut eszébe A számokról:
„Adódjatok össze,
Hogy roppant módon felnövekedvén,
Az Istent is, aki végtelenség,
Valahogyan megközelítsétek.”
Mélyen megrendülve értesültünk egykori kedves kollégánk, Rudan Mária háromgyermekes édesanya haláláról. A jezsuitáknál kezdett el a gyermekvédelem témájával foglalkozni, majd 2019-től a Szerzetesi Irodán az Emberi Méltóság projekt vezetője lett. Felfoghatatlan veszteségükben együttérző szívvel és imával gondolunk az egész családjára. Máriára A Szív magazin 2021 áprilisi számában megjelent, nekünk adott interjújával emlékezünk.
Almásy Tamás atyának, a Budapest-Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia kormányzójának különleges küldetése is van: a mozgássérültek lelki gondozásának referense immáron hetedik éve. Súlyos balesetéből felépülve lépett a papi pályára, és most egy igen aktív közösség vezetője, folyamatosan építkezik, szépíti, gazdagítja környezetét. Kitartása, szívóssága mellett egyszerű, mély hitről tesz tanúságot.
A világ folyamatosan változik. Az új hullámok, új megközelítésmódok, más fókuszú perspektívák történelmünk, kultúránk evolúciójának természetes részei. Az emberiség életének minden területén, például a képzőművészetben, a filmes világban, az irodalomban, a zenében, de akár még a gasztronómiában és divatban is megjelennek időnként új hangok, színek, trendek.