A Szív cikkei

Meszleny Zita

Nem szabad félnünk, nincs mitől félnünk – Interjú Csókay András idegsebésszel

Maszkos emberek lépnek ki sietve a Honvéd Kórházból, ahova épp bemenni készülök. Nagy levegő, jobb híján a szám elé húzom a sálam, és kinyitom az ajtót. Rögtön ápolók lépnek mellém, fertőtlenítés, kérdőívek, lázmérés, engedély, és már követhetem is Csókay Andrást a kórház gyomrába, az idegsebészeti osztályra. A főorvos higgadtan, mosolyogva mutatja az utat. A belőle áradó nyugalom lassacskán átragad rám is. Így kezdünk beszélgetni. 

Tovább olvasom „Nem szabad félnünk, nincs mitől félnünk – Interjú Csókay András idegsebésszel” →

Tornya Erika RSCJ

A leghosszabb nap, avagy a ránk szakadt nagyszombat

Nagyszombaton nincs szentmise. Ez a nap Jézus sírban pihenésének ideje. Az oltár, amelyet minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nincs remény, nincsenek megtartó rutinok. Hallgatás, félelem, gyász, fájdalom uralkodik. Az idei nagyszombatunk már március közepén elkezdődött, amióta a koronavírus okozta népegészségügyi helyzet következtében nincsenek nyilvános szentmisék. Tovább olvasom „A leghosszabb nap, avagy a ránk szakadt nagyszombat” →

Nemeshegyi Péter SJ

Szolgálnak és védenek

A katolikusok vallásgyakorlatában nagy szerepet játszanak az őrangyalok és a védőszentek. Feladatukról és szerepükről nincs hivatalos, ünnepélyes egyházi tanítás, létük és hozzájuk fűződő kapcsolatunk azonban hozzátartozik az élő egyház általánosan elfogadott hitéhez. Tovább olvasom „Szolgálnak és védenek” →

Tábori Kálmán

„Semmiről nem maradtam le” – Interú Varga Liviusszal

„Magam adom” – énekli a háttérben baseball-sapkában egy tíz évvel ezelőtti felvételen a Quimby slágerét, miközben ezeket a sorokat írom. Valaha a legviccesebb magyar zenésznek láttam. Ma már a tudományokban és vallásfilozófiákban elmélyedt nagy tudású közéleti emberként, televíziós személyiségként és pszichológusként is sokan ismerik Varga Liviust. „Minden kellett, ahhoz, hogy itt legyek, – mondja – nem csinálnék máshogy semmit.” És ahogy hallgatom, érzem, tényleg nagyon magát adja. Tovább olvasom „„Semmiről nem maradtam le” – Interú Varga Liviusszal” →

Török Csaba

Mérhető és mérhetetlen

(…) Mára egész tudománya és technikája lett a time-managementnek, vagyis az idő ügyes kezelési fogásainak, a rendezett és szervezett „élésnek”. Csakhogy ettől mégsem érezzük feltétlenül jól magunkat. Okosan szervezettek, hatékonyak és feladatorientáltak vagyunk, kiaknázzuk a percek lehetőségeit, mesteri módszereink vannak. Olykor azonban mégis elönt minket az a furcsa hangulat, amelytől inkább robotnak, olajozottan forgó gépezetnek – s nem a valóságot megélő lénynek találjuk magunkat. Hol itt a gond? Mi lehet a probléma? Tovább olvasom „Mérhető és mérhetetlen” →