Rovat: Kultúra

Paksa Balázs

Példakép kerestetik

Legyen szó emberfeletti erejű szuperhősről, elragadó amorózóról vagy a vicces, jó fej szomszéd srácról, Hollywood, mióta létezik, tudatosan épít globális hőskultuszt. Popkulturális magánmitológiát farag, hogy közhelyekből épülő, végtelenbe nyúló történeteit újra és újra eladhassa. Continue reading „Példakép kerestetik” →

Paksa Balázs

Smoke Sauna Sisterhood – A megtisztulás rítusa

Kerültünk-e már olyan helyzetbe, hogy hirtelen életünk legféltettebb titkairól meséltünk egy vadidegen embernek egy vadidegen helyen? S utólag mintha magunk sem értettük volna, mi váltotta ki ezt az őszinteségi rohamot… A hely szelleme? Vagy az a különleges összehangolódás, amit a másikkal éreztünk? A Sundance-nyertes Smoke Sauna Sisterhood a nyári forróság közepén a hűvös Észtországba invitál minket, egy szauna mélyére, ahol feltárul a lélek. Continue reading „Smoke Sauna Sisterhood – A megtisztulás rítusa” →

Körösvölgyi Zoltán

Modernista templom – egy kis faluban?

„Amit befogadunk, annak módja szerint fogadjuk be, akik vagyunk.”
(Mustó Péter: Ami megtart)

Van egy kis falu Borsodban, a Bükk lábánál, amelynek méltatlanul kevéssé ismert, kiemelkedő építészeti értéket képviselő modernista temploma az egyik elsőként épült meg az államszoci­alizmus időszakában, közelmúltbéli rekonstrukciója pedig a 2023-as Média Építészeti Díja után lapzártánkkal egyidőben a legrangosabb nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának díját is elnyerte. Ami a franciáknak és a nemzetközi építészet­történetnek Le Corbusier ronchamp-i Magasságos Miasszonyunk-kápolnája, az nekünk Csaba László cserépváraljai Munkás Szent József-temploma – még ha a kettő léptéke, nemzetközi ismertsége nem mérhető is össze. Continue reading „Modernista templom – egy kis faluban?” →

Soós Anita

Kimondani a kimondhatatlant

„Hiszek Istenben, mindössze ennyit tudok mondani. Ez a hit sokkal inkább valamiféle láthatatlan jelenlét élményén alapul, mint azon a gondolaton, hogy mi az Isten. Ezt a jelenlétet hol erősebben, hol gyengébben érezzük. De Isten néma hangja mindig hallható, távollévő jelenléte mindig érezhető” – vallja a 2023 októberében irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett norvég Jon Josse. Continue reading „Kimondani a kimondhatatlant” →

Jenei Gyöngyvér

A révész két part között

A Szív ifjúsági rovatának főszerkesztőjeként és a Szentjánosbogár közösség alapítójaként is ismert, de eredeti hivatása szerint magyar-lengyel műfordító, és nem is akármilyen. Balassi, Márai, Krúdy, Kosztolányi és még sok más fontos magyar szerző szövegeinek megismertetését köszönhetjük neki mi is és a lengyel olvasók is. A világirodalom és a nemzetek közötti megértés munkásának tapasztalatairól beszélgettünk.

Continue reading „A révész két part között” →

Végh Dániel

„Tanárokra mindig szükség lesz”

Miközben a kivitelezés hajrájában, a július végi szikrázó napsütésben bejártuk a zuglói Szent István Zeneház pincétől a padlásig megújult és kibővült épületét, Makovecz Pál igazgató azt fejtegette, hogy mire a mostani diákjaik lediplomáznak, az oktatásügy területe felett is biztosan kiderül az ég. Mesébe illő, happy enddel végződő történet következik egy kivételes iskoláról. Continue reading „„Tanárokra mindig szükség lesz”” →

Bálint Zsolt

Mária Terézia lepkészkedő jezsuitái

A barokk kor jezsuita iskoláiban egyedülálló módon tanították a ma természetismeretnek neve­zett tantárgyat. A kíváncsiságból fakadó megfigyelés és a kísérletezgetés nem maradt elméleti vagy bölcseleti síkon. A jezsuita atyák nem hipotéziseket gyártottak, hanem miután a tapaszta­latokat összegyűjtötték és rendszerezték, átültették őket a gyakorlatba.

Continue reading „Mária Terézia lepkészkedő jezsuitái” →

Jenei Gyöngyvér

Kultusz vagy költészet?

„Egyszer mindenki volt Petőfi, egyszer mindenki lesz” – írja Szilágyi Ákos költő. Petőfi Sándor már óvodáskorunktól közösséghez tartozásunk egyik jelszava, később a nemzet hősének neve, még később utca, tér, szobor. Margócsy István irodalomtörténésszel, a Petőfi emlékezete című tavaly megjelent szöveggyűjtemény szerkesztőjével a hatalmas kultusz működéséről és az „igazi” Petőfi megismerésének lehetőségeiről beszélgettünk.

Continue reading „Kultusz vagy költészet?” →

Szigeti László

Poirot apostol

Gondoltak már arra, hogy a hitnek lehet bármilyen komolyabb kapcsolata a krimivel? S arra, hogy a mindennapok és a színpadon, filmen játszott szerepek felismerései, valóságai, igazságai hogyan járják át egymást? Ennek a fajta „átélésnek” is részese David Suchet, aki a felejthetetlen belga magándetektív, Hercule Poirot megformálójaként lopta be magát a legtöbbünk szívébe. A sajátjának a legmélyére pedig több megnyilatkozásában is bepillantást engedett már a közönségnek. Az alábbi cikk A Szív magazin 2022. márciusi számában jelent meg.

Continue reading „Poirot apostol” →

Nemeshegyi Péter SJ

Egy japán katolikus regényíró istenképe

Az alábbi tanulmány eredetileg a Vigilia című folyóirat 1987. januári számában látott napvilágot. Bár Endó 1997-ben elhunyt, s így nem a teljes életpályája értékelését olvashatjuk a következők­ben, kortársa, Péter atya lényeglátó, ma is érvényes képet rajzol a kiadónk gondozásában hamarosan megjelenő Csodálatos bolond című regény szerzőjének keresztény hitvallásáról.

Continue reading „Egy japán katolikus regényíró istenképe” →

Kaposi Brúnó

A zene sója

Dénes-Worowski Marcell karmester, Seidl Dénes trombitaművész. Egyre népszerűbb közös ze­nepedagógiai vállalkozásuk a ZeneMűvek, céljuk pedig nem kevesebb, mint hogy a komolyzenét tegyék fogyaszthatóvá és érthetővé, s ha kell, kicsit komolytalanná is. Arról is kérdeztük őket, hogyan tudják megélni hitüket gyakorló muzsikusokként.

Continue reading „A zene sója” →

Végh Dániel

„Belegondolni is rossz”

Míg az idősebb generációk a történelmi hitelesség szemüvegén keresztül nézik, és erősen kritizálják a sorozatot, a címszereplő számára lényegében elképzelhetetlen, hogy akár csak hasonló történjen vele, mint filmbéli karakterével. A fiatal színművészt arról kérdeztük, hogyan öltötte magára, miként viselte és hogyan ítéli meg a besúgószerepet.

Continue reading „„Belegondolni is rossz”” →

Janka György

Iskoladrámától a musicalig

Mi a közös Mikes Kelemenben és Esterházy Pálban? Mi köti össze Leopold Mozartot Emmanuel Macronnal vagy a Marvel moziverzum barátságos és közkedvelt Pókemberének megszemélyesítőjével, Tom Hollanddal? Egykori jezsuita diákokként valamennyien aktív szereplői voltak iskolájuk színjátszó közösségének, amelyben pallérozhatták kiállásukat és előadói készségüket.

Continue reading „Iskoladrámától a musicalig” →

Végh Dániel

Egyensúlyban a hullámok tetején

Még negyvenéves sincs, de már tíz éve tanít a Zeneakadémián, és négy gyermek édesapja. Évekre előre tele a naptára hazai és külföldi koncertfelkérésekkel, éppen most indít új recept alapján ismeretterjesztő sorozatot, szabadidejében pedig természetfilmeket forgat. Soha nem ivott még energiaitalt, mégis tele van energiával. Hogy mi a titka? A kifejlett önérzékelés – és a tudatos halogatás.

Continue reading „Egyensúlyban a hullámok tetején” →

Gájer László

Egyszerűség és figyelem

A csend és a figyelem igénye oka és magyarázata lehet a tér tisztaságára vonatkozó kívánalomnak. A zajból elemelkedve, egy őseredeti tudásnélküliség állapotához közelítve a teljes figyelem állapotára kell törekednünk. Olyan tisztaságot érintünk, amely áttetsző, és átengedi magán a fényt, amely az egyetemes médiuma. Ebben az összefüggésben pedig nem elsősorban a térstruktúra egyszerűsége a fontos, hanem a szív egyszerűsége és érdekmentessége.

Continue reading „Egyszerűség és figyelem” →