Rovat: Kultúra

Végh Dániel

Egyensúlyban a hullámok tetején

Még negyvenéves sincs, de már tíz éve tanít a Zeneakadémián, és négy gyermek édesapja. Évekre előre tele a naptára hazai és külföldi koncertfelkérésekkel, éppen most indít új recept alapján ismeretterjesztő sorozatot, szabadidejében pedig természetfilmeket forgat. Soha nem ivott még energiaitalt, mégis tele van energiával. Hogy mi a titka? A kifejlett önérzékelés – és a tudatos halogatás.

Tovább olvasom „Egyensúlyban a hullámok tetején” →

Gájer László

Egyszerűség és figyelem

A csend és a figyelem igénye oka és magyarázata lehet a tér tisztaságára vonatkozó kívánalomnak. A zajból elemelkedve, egy őseredeti tudásnélküliség állapotához közelítve a teljes figyelem állapotára kell törekednünk. Olyan tisztaságot érintünk, amely áttetsző, és átengedi magán a fényt, amely az egyetemes médiuma. Ebben az összefüggésben pedig nem elsősorban a térstruktúra egyszerűsége a fontos, hanem a szív egyszerűsége és érdekmentessége.

Tovább olvasom „Egyszerűség és figyelem” →

Major Szabolcs

Előbb volt temetőnk, mint házunk

Ha egy tetszőleges este bekapcsoljuk odahaza a tévét, és végigpörgetünk egy tucat csatornán, jó esélyünk van arra, hogy belefussunk egy komoly lövöldözésbe, esetleg egy seregeket megmozgató csatába, és tanúi lehetünk, ahogy százával hullanak az emberek a képernyőn. Akár filmeket, sorozatokat, akár videojátékokat vizsgálunk, első pillantásra úgy tűnhet, túlnyomórészt olyan alkotások készülnek, melyekben az emberi élet értéktelen. Most azonban nézzünk néhány olyan példát, amely épp a halandósággal való szembenézést állítja a középpontba, ezzel messze felülmúlva zsánere átlagos darabjait. Részlet a Szív magazin novemberi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „Előbb volt temetőnk, mint házunk” →

Lukácsy György

Nem tyúkanyó, hanem anya

Berg Judittal eredünk népszerű meséinek forrásvidékére. A Maszat, a Hisztimesék, a Rumini, a Lengemesék vagy az Alma szerzője szerint a mese a túlélés eszköze lehet. Emellett arról is kérdezzük az írót, mitől hiteles egy meseíró, tényleg megfenyegették-e a Rumini folytatásáért, és miért küzd a szuperháziasszony sztereotípiája ellen.

Tovább olvasom „Nem tyúkanyó, hanem anya” →

Végh Dániel

Streamház az egész világ

Ment-e az online közvetítések által a világ elébb? Mit nyerünk és mit vesztünk azzal, hogy jobb híján az internetre költözött minden színházi és komolyzenei előadás? A hazai online kultúrteret szakértők és érintettek segítségével jártuk körül, és arra jutottunk, hogy meglehetősen kétarcú a helyzet. Részlet A Szív magazin márciusi számában megjelent cikkünkből.

Tovább olvasom „Streamház az egész világ” →

Zipernovszky Kornél

Egy ágostoni dilemma: jazz a templomban?

A XXI. század harmadik évtizede felé lépdelve talán már nem elsietett kijelentés, hogy a jazz kiérdemelte, hogy felhangozhasson a templomokban. Minden azon múlik, ki mit hall vagy lát bele ebbe a muzsikába. Eszközkészlete vitán felül ugyanúgy alkalmas Isten dicséretére, képes a hívők hangulatát felerősíteni, mint szinte bármelyik más zenei műfaj. Tovább olvasom „Egy ágostoni dilemma: jazz a templomban?” →

Hekler Melinda

Két pápa egy színpadon

Interjú Lukács Sándorral és Jordán Tamással

Váratlan világsikert aratott a közelmúltban A két pápa című Netflix-film, amely Anthony McCarten 2017-ben megjelent drámája alapján készült. A színpadi művet most Budapesten, a Rózsavölgyi Szalonban állítják színpadra, Vecsei H. Miklós rendezésében, Magyarországon elsőként. A két fősze­replővel beszélgettünk. Tovább olvasom „Két pápa egy színpadon” →

Végh Dániel

A megújulás színe és fonákja

Száznál is több templom épült, és csaknem háromezer újult meg a magyar kormány támogatásával az elmúlt tíz évben. Budapesten járva különösen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készület jegyében megszépült épületek feltűnők, hiszen a jól megszokott, megkopott homlokzatok helyén vakítóan világos vakolatok, csillogó bádogok, tetők és oromkeresztek jelzik, hogy a templomépítő-ipar is dübörög. Tovább olvasom „A megújulás színe és fonákja” →

Unger Anna

Két kürtös egy csárdában Benyus János és Benyus Péter zenéről, hitről, családról – és a legkisebb fiúk aranyéletéről

Álomszerű történetbe csöppen az, aki megismeri a Benyus családot. Tíz testvér, akik gyermekkoruktól fogva együtt muzsikálnak, a nyolcvanas években végigjárják Európát, s felnőttként mind zenei pályára lépnek. Filmbe illő életük titka az az összetartás és a szeretet, amely a Gondviselésbe vetett hitükből forrásozik. Ettől lesz életük több, mint egy jó sztori: valódi tanúságtétel. A család két legifjabb tagjával beszélgettünk. Tovább olvasom „Két kürtös egy csárdában Benyus János és Benyus Péter zenéről, hitről, családról – és a legkisebb fiúk aranyéletéről” →

Tábori Kálmán

Minden egy

Prieger Zsolt az Anima Sound Systemből ismert zenész, író, kulturális szervező… és még sorolhatnám, de mind egy kicsit sántít. Inkább azt mondom: multiinstrumentalista, akinek bármi kerül a keze ügyébe, úgy játszik vele, mint egy hangszerrel. Tovább olvasom „Minden egy” →

13 almafa Rátóti Zoltán
Lukácsy György

A történelem színpadán

Rátóti Zoltán a Nemzeti Színház Tizenhárom almafa című produkciójában előadja gróf Apponyi Albert 1920-ban elmondott híres trianoni védőbeszédét. A színművésszel és Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 munkacsoport vezetőjével beszélgettünk arról, vajon a színpadon rendkívül hatásos, drámai szónoklat annak idején befolyásolta-e a párizsi béketárgyalás résztvevőit.  Tovább olvasom „A történelem színpadán” →

Szent II. János Pál pápa templom, Páty
Prieger Zsolt

A bizalom építészete

Beszélgetőpartnerünk akár filozófusnak is állhatna, annyira érzi és érti az alkotás, a közösség és a transzcendens kapcsolatát. Pedig építész. És nem is akármilyen. Hivatásról, a lakóhelye templomáról, bencés gyökerekről, operaházi tervekről és II. János Pál pápáról is beszélgettünk vele. Tovább olvasom „A bizalom építészete” →

Szigeti László

Fehérek közt egy afrikait

Gazdasági bevándorlók, szélsőséges indulatok, alantas közbeszéd, emberek mint a politikai haszonszerzés eszközei, magukra hagyott rétegek, szavakkal és tettleg bántalmazott, némán szenvedő gyerekek. Nem, most nem Magyarországról van szó, bár az Európai Unió egyik államáról, illetve most már nem is az, de akkor még az volt. Akkor, a hatvanas–nyolcvanas években, amikor A bőrömben című 2018-as angol film játszódik. Tovább olvasom „Fehérek közt egy afrikait” →

Rády Sándor

A színháznak a becsukott szíveket kell nyitogatnia

A Magyar Bábjátékos Egyesület és a Párbeszéd Háza által tavaly decemberben útjára indított programsorozat, a Bábadvent első fellépőiként sokan szívükbe zárhatták Fabók Mancsi Bábszínházának tagjait, Fabók Mariannt és Keresztes Nagy Árpádot, akik a színpadon kívül is egy párt alkotnak. Őket kérdeztük, honnan indult s merre tart a tíz éve kigördült bábos szekér. Tovább olvasom „A színháznak a becsukott szíveket kell nyitogatnia” →