Szigeti László

Poirot apostol

Gondoltak már arra, hogy a hitnek lehet bármilyen komolyabb kapcsolata a krimivel? S arra, hogy a mindennapok és a színpadon, filmen játszott szerepek felismerései, valóságai, igazságai hogyan járják át egymást? Ennek a fajta „átélésnek” is részese David Suchet, aki a felejthetetlen belga magándetektív, Hercule Poirot megformálójaként lopta be magát a legtöbbünk szívébe. A sajátjának a legmélyére pedig több megnyilatkozásában is bepillantást engedett már a közönségnek. Az alábbi cikk A Szív magazin 2022. márciusi számában jelent meg.

Tovább olvasom „Poirot apostol”

Nemeshegyi Péter SJ

Egy japán katolikus regényíró istenképe

Az alábbi tanulmány eredetileg a Vigilia című folyóirat 1987. januári számában látott napvilágot. Bár Endó 1997-ben elhunyt, s így nem a teljes életpályája értékelését olvashatjuk a következők­ben, kortársa, Péter atya lényeglátó, ma is érvényes képet rajzol a kiadónk gondozásában hamarosan megjelenő Csodálatos bolond című regény szerzőjének keresztény hitvallásáról.

Tovább olvasom „Egy japán katolikus regényíró istenképe”

Kaposi Brúnó

A zene sója

Dénes-Worowski Marcell karmester, Seidl Dénes trombitaművész. Egyre népszerűbb közös ze­nepedagógiai vállalkozásuk a ZeneMűvek, céljuk pedig nem kevesebb, mint hogy a komolyzenét tegyék fogyaszthatóvá és érthetővé, s ha kell, kicsit komolytalanná is. Arról is kérdeztük őket, hogyan tudják megélni hitüket gyakorló muzsikusokként.

Tovább olvasom „A zene sója”

Végh Dániel

„Belegondolni is rossz”

Míg az idősebb generációk a történelmi hitelesség szemüvegén keresztül nézik, és erősen kritizálják a sorozatot, a címszereplő számára lényegében elképzelhetetlen, hogy akár csak hasonló történjen vele, mint filmbéli karakterével. A fiatal színművészt arról kérdeztük, hogyan öltötte magára, miként viselte és hogyan ítéli meg a besúgószerepet.

Tovább olvasom „„Belegondolni is rossz””

Janka György

Iskoladrámától a musicalig

Mi a közös Mikes Kelemenben és Esterházy Pálban? Mi köti össze Leopold Mozartot Emmanuel Macronnal vagy a Marvel moziverzum barátságos és közkedvelt Pókemberének megszemélyesítőjével, Tom Hollanddal? Egykori jezsuita diákokként valamennyien aktív szereplői voltak iskolájuk színjátszó közösségének, amelyben pallérozhatták kiállásukat és előadói készségüket.

Tovább olvasom „Iskoladrámától a musicalig”

Végh Dániel

Egyensúlyban a hullámok tetején

Még negyvenéves sincs, de már tíz éve tanít a Zeneakadémián, és négy gyermek édesapja. Évekre előre tele a naptára hazai és külföldi koncertfelkérésekkel, éppen most indít új recept alapján ismeretterjesztő sorozatot, szabadidejében pedig természetfilmeket forgat. Soha nem ivott még energiaitalt, mégis tele van energiával. Hogy mi a titka? A kifejlett önérzékelés – és a tudatos halogatás.

Tovább olvasom „Egyensúlyban a hullámok tetején”

Gájer László

Egyszerűség és figyelem

A csend és a figyelem igénye oka és magyarázata lehet a tér tisztaságára vonatkozó kívánalomnak. A zajból elemelkedve, egy őseredeti tudásnélküliség állapotához közelítve a teljes figyelem állapotára kell törekednünk. Olyan tisztaságot érintünk, amely áttetsző, és átengedi magán a fényt, amely az egyetemes médiuma. Ebben az összefüggésben pedig nem elsősorban a térstruktúra egyszerűsége a fontos, hanem a szív egyszerűsége és érdekmentessége.

Tovább olvasom „Egyszerűség és figyelem”

Major Szabolcs

Előbb volt temetőnk, mint házunk

Ha egy tetszőleges este bekapcsoljuk odahaza a tévét, és végigpörgetünk egy tucat csatornán, jó esélyünk van arra, hogy belefussunk egy komoly lövöldözésbe, esetleg egy seregeket megmozgató csatába, és tanúi lehetünk, ahogy százával hullanak az emberek a képernyőn. Akár filmeket, sorozatokat, akár videojátékokat vizsgálunk, első pillantásra úgy tűnhet, túlnyomórészt olyan alkotások készülnek, melyekben az emberi élet értéktelen. Most azonban nézzünk néhány olyan példát, amely épp a halandósággal való szembenézést állítja a középpontba, ezzel messze felülmúlva zsánere átlagos darabjait. Részlet a Szív magazin novemberi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „Előbb volt temetőnk, mint házunk”

Lukácsy György

Nem tyúkanyó, hanem anya

Berg Judittal eredünk népszerű meséinek forrásvidékére. A Maszat, a Hisztimesék, a Rumini, a Lengemesék vagy az Alma szerzője szerint a mese a túlélés eszköze lehet. Emellett arról is kérdezzük az írót, mitől hiteles egy meseíró, tényleg megfenyegették-e a Rumini folytatásáért, és miért küzd a szuperháziasszony sztereotípiája ellen.

Tovább olvasom „Nem tyúkanyó, hanem anya”

Végh Dániel

Streamház az egész világ

Ment-e az online közvetítések által a világ elébb? Mit nyerünk és mit vesztünk azzal, hogy jobb híján az internetre költözött minden színházi és komolyzenei előadás? A hazai online kultúrteret szakértők és érintettek segítségével jártuk körül, és arra jutottunk, hogy meglehetősen kétarcú a helyzet. Részlet A Szív magazin márciusi számában megjelent cikkünkből.

Tovább olvasom „Streamház az egész világ”

Zipernovszky Kornél

Egy ágostoni dilemma: jazz a templomban?

A XXI. század harmadik évtizede felé lépdelve talán már nem elsietett kijelentés, hogy a jazz kiérdemelte, hogy felhangozhasson a templomokban. Minden azon múlik, ki mit hall vagy lát bele ebbe a muzsikába. Eszközkészlete vitán felül ugyanúgy alkalmas Isten dicséretére, képes a hívők hangulatát felerősíteni, mint szinte bármelyik más zenei műfaj. Tovább olvasom „Egy ágostoni dilemma: jazz a templomban?”

Hekler Melinda

Két pápa egy színpadon

Interjú Lukács Sándorral és Jordán Tamással

Váratlan világsikert aratott a közelmúltban A két pápa című Netflix-film, amely Anthony McCarten 2017-ben megjelent drámája alapján készült. A színpadi művet most Budapesten, a Rózsavölgyi Szalonban állítják színpadra, Vecsei H. Miklós rendezésében, Magyarországon elsőként. A két fősze­replővel beszélgettünk. Tovább olvasom „Két pápa egy színpadon”

Végh Dániel

A megújulás színe és fonákja

Száznál is több templom épült, és csaknem háromezer újult meg a magyar kormány támogatásával az elmúlt tíz évben. Budapesten járva különösen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készület jegyében megszépült épületek feltűnők, hiszen a jól megszokott, megkopott homlokzatok helyén vakítóan világos vakolatok, csillogó bádogok, tetők és oromkeresztek jelzik, hogy a templomépítő-ipar is dübörög. Tovább olvasom „A megújulás színe és fonákja”

Unger Anna

Két kürtös egy csárdában Benyus János és Benyus Péter zenéről, hitről, családról – és a legkisebb fiúk aranyéletéről

Álomszerű történetbe csöppen az, aki megismeri a Benyus családot. Tíz testvér, akik gyermekkoruktól fogva együtt muzsikálnak, a nyolcvanas években végigjárják Európát, s felnőttként mind zenei pályára lépnek. Filmbe illő életük titka az az összetartás és a szeretet, amely a Gondviselésbe vetett hitükből forrásozik. Ettől lesz életük több, mint egy jó sztori: valódi tanúságtétel. A család két legifjabb tagjával beszélgettünk. Tovább olvasom „Két kürtös egy csárdában Benyus János és Benyus Péter zenéről, hitről, családról – és a legkisebb fiúk aranyéletéről”

Tábori Kálmán

Minden egy

Prieger Zsolt az Anima Sound Systemből ismert zenész, író, kulturális szervező… és még sorolhatnám, de mind egy kicsit sántít. Inkább azt mondom: multiinstrumentalista, akinek bármi kerül a keze ügyébe, úgy játszik vele, mint egy hangszerrel. Tovább olvasom „Minden egy”

13 almafa Rátóti Zoltán
Lukácsy György

A történelem színpadán

Rátóti Zoltán a Nemzeti Színház Tizenhárom almafa című produkciójában előadja gróf Apponyi Albert 1920-ban elmondott híres trianoni védőbeszédét. A színművésszel és Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 munkacsoport vezetőjével beszélgettünk arról, vajon a színpadon rendkívül hatásos, drámai szónoklat annak idején befolyásolta-e a párizsi béketárgyalás résztvevőit.  Tovább olvasom „A történelem színpadán”

Szent II. János Pál pápa templom, Páty
Prieger Zsolt

A bizalom építészete

Beszélgetőpartnerünk akár filozófusnak is állhatna, annyira érzi és érti az alkotás, a közösség és a transzcendens kapcsolatát. Pedig építész. És nem is akármilyen. Hivatásról, a lakóhelye templomáról, bencés gyökerekről, operaházi tervekről és II. János Pál pápáról is beszélgettünk vele. Tovább olvasom „A bizalom építészete”