A keresztény embernek, de az egyháznak is mint közösségnek hivatása van a pusztára, küldetése a sivatagon át vezet. A lecsupaszodás, a lét meztelenné válása, a kilépés elengedhetetlen számára. Tovább olvasom „Farkasszemet nézve a semmivel”
Rovat: aLapgondolat
Az Alföld – Isten tágas tereiben
Szabaduljunk meg életünknek azoktól a ballasztjaitól, amelyek meghatároznak bennünket, igazából azonban nem tartoznak hozzánk. Tovább olvasom „Az Alföld – Isten tágas tereiben”
„Ami másnak semmi, nekem a minden”
Tiszakécske tipikus alföldi kisváros. A település közepén sárga katolikus templom, mellette a paplak. Itt vár ránk Bobek Tamás plébános. Örömmel fogad minket, betessékel a fogadóhelyiségbe, majd a jobb fotóháttér érdekében a dolgozószobájába. Körbenézve a rengeteg személyes tárgy közül a gyóntatósarkon akad meg a szemünk. A falon egy nem elhanyagolható méretű Jézus a dobverőivel mutat keresztet. Alatta felirat: „Jesus is my rock, and that’s how I roll.” A műalkotás árnyékában ülünk le beszélgetni. Tovább olvasom „„Ami másnak semmi, nekem a minden””
Nem a Jóisten várja tőlünk a mindenhatóságot
Nehéz észrevenni, de könnyen bele lehet sodródni, és olyankor csak alapvető változtatások segítenek. De mégis mi történik, ha valaki kiég? Erről beszélgettünk a Nyolc Boldogság Közösség tagjával, a Lehetőségek kiégésen innen és túl című könyv szerzőjével, aki coachként és szupervizorként is dolgozik. Tovább olvasom „Nem a Jóisten várja tőlünk a mindenhatóságot”
Imádságon alapuló szőlőtermelés – Interjú Lőrincz György egerszalóki borásszal
Nem nagyon iszik alkoholt. Egykor az első osztályban vízilabdázott, hogy aztán az élvonalban borászkodjon. A St. Andrea-birtok főborászát, a 2009-es Év Bortermelőjét nemcsak a szakmai kihívásokról kérdeztük, hanem arról is, mit jelent számára az átváltozás tanújának lenni. Tovább olvasom „Imádságon alapuló szőlőtermelés – Interjú Lőrincz György egerszalóki borásszal”
Krisztus újraszületései
A régit vagy az újat válasszuk? Az állandóságot vagy az átalakulást? Önmagunk maradhatunk-e megújulva? Gondolatok a kereszténység „külalakjától” a krisztusi „örökítőanyagig”. Tovább olvasom „Krisztus újraszületései”
A kezdet biztos, a jövő bizonytalan
Hogy áll fel egy város a traumából? Milyen esélyekkel indulnak a szegregáció szélén lévő településen született gyerekek? Kertészkedés, közös főzés, kézműveskedés, játék – a devecseri Biztos Kezdet Házában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a leghétköznapibb eszközökkel nyúlnak a legsúlyosabb kérdésekhez.
Életre halálra – Indiánok a fehéremberek között
És akkor megértettük: a játék őszintesége vonzza ide az embereket. Itt nem lehet színlelni. Minden valódi. Még a közelben ólálkodó ellenséges törzs támadásának veszélye is. Az indiánok ilyen igazi élményekre vágynak. Ahogy mindenki.
Tovább olvasom „Életre halálra – Indiánok a fehéremberek között”
„Megtanultuk, hogyan kommunikáljunk, és megnyílt előttünk a világ”
Ahogy valószínűleg minden szülőt, először Ambrus Zsoltot is megrémisztette, amikor megtudta: kisfia, Matyi autista. Történetük mégsem átlagos módon folytatódott. Mivel a tiszakécskei apuka a közelben nem talált megfelelő fejlesztőhelyet, hát létrehozott egyet. A Lakiteleki Autista Tanodában jártunk. Tovább olvasom „„Megtanultuk, hogyan kommunikáljunk, és megnyílt előttünk a világ””
Az egygenerációs falu
A Központi Statisztikai Hivatal Települések a lét határán című tanulmánya szerint több mint négyszáz olyan falu van Magyarországon, amely néhány évtizeden belül teljesen elnéptelenedhet. A kilencvenes években elindult ökofalu-mozgalom eredményeként úgy tűnt, néhány helyen vissza lehet fordítani a folyamatot. De vajon szembe lehet menni a társadalmi változásokkal? Tovább olvasom „Az egygenerációs falu”
Meglátjátok, jó lesz majd minden
Jó lesz, meglátod, végül minden jó lesz. Ki kell várni, mit is csinálhatnánk mást, mint hogy bízunk, hogy nemcsak rajtunk múlik, hanem a Gondviselés valahogy elrendezi a sorsunkat. Csak emeld fel a tekinteted, ne csüggedj el! Tovább olvasom „Meglátjátok, jó lesz majd minden”
Rálelni a sajátunkra, meghallgatni a másét
Ki akarta szabadítani a meséket a gyerekszobából, hogy visszaadja őket a felnőtteknek. Ezzel a célkitűzéssel kezdte misszióját immár harmincnégy éve. A jelek szerint sikerrel járt. A mesekutató-meseterapeutával küldetéséről, nagyszülőségről, kríziseink történetéről és arról beszélgettünk, valójában mit is jelent a történetek végén, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. Tovább olvasom „Rálelni a sajátunkra, meghallgatni a másét ”
Békekötés az újszülöttel
Töredékességünk és elégtelenségünk tapasztalata nem gúzsba köt, hanem felszabadít. A másikra szorultság nem rossz, hanem a legnagyobb jó lehetőségét rejti magában: azért születtünk ilyennek, azért nem lehetünk teljesek önmagunkban, elegek önmagunknak, mert kapcsolatra kell lépnünk a másikkal. Az újszülött, annyira nem „istenarcú” Istent szemlélve elkezdhetek rendet rakni a gondolataim, a vágyakozásaim, a célkitűzéseim terén. Tovább olvasom „Békekötés az újszülöttel”
Kitekintés a tehetetlenségből
A Szentírás legelső oldalain olvasható történet szerint a Jóisten jókedvűen megteremti a világot, ráadásul nem saját magának, hanem az embernek, aki az ő képmása. Van az ember lényében valami, ami közös a Teremtőével, amit közvetlenül tőle kapunk, nem a porból készült, ez pedig a Mindenható lehelete, azaz a lélek. Tovább olvasom „Kitekintés a tehetetlenségből”
„Írd föl, amit láttál!” – Erő és erőtlenség a Jelenések könyvében
Nemegyszer megtörtént már velem, hogy olyasmit láttam, amit nem akartam volna. Valami erősebbnek bizonyul, mint én, és talán a furcsa helyzet, talán valami belső indíttatás nem engedi, hogy félrefordítsam a fejem, végig kell néznem-hallgatnom egy kellemetlen jelenetet, az erőszakot, szenvedést, bajt. Azt hiszem, amikor a Jelenések könyve kerül szóba, sokan éreznek hasonlót. Pedig az nem csak a fájdalmas jövőről szól, és nem csak érthetetlen képekkel van tele. Bár harcról és ítéletről beszél, látnoka végül is eltelik Isten szépségével. Tovább olvasom „„Írd föl, amit láttál!” – Erő és erőtlenség a Jelenések könyvében”
Erő vagy erőszak
Nem elég azt tudni, mit tegyünk, ha veszélyben forognak legszentebb értékeink. Azt is meg kell fontolnunk, hogyan cselekedjünk – ha Krisztus nyomában szeretnénk járni. Tovább olvasom „Erő vagy erőszak”
Maga az élet
A játékok veszélyei és távlatai
A játék a gyerekek életében nemcsak szórakoztató időtöltés, hanem nagyon is komoly tevékenység, gyakran harc és szenvedély is. Szükség van a mesék sárkányaira, a csapatszellem, a barátság erejének megtapasztalására, hogy majd a felnőttéletben is helyt tudjunk állni. Tovább olvasom „A játékok veszélyei és távlatai”
Régi játszmák, új tétek – a globalizáció kihívásai
A politikai játszmák bármikor életveszélyesek lehetnek. Ezt például a honvédelem területén könnyen hajlandók vagyunk elfogadni, ugyanakkor vannak olyan közpolitikai döntések, amelyek legalább annyira, ha nem jobban befolyásolják életünket és életminőségünket, mégsem értékeljük őket a megfelelő módon. Közösségi döntések, játszmák és résztvevők, érintettek és döntéshozók. Tovább olvasom „Régi játszmák, új tétek – a globalizáció kihívásai”
Az őszinte szólás szabadsága
A határon mozog: tanszékvezető a pécsi egyetemen, magas pozíciót töltött be civilként egyházmegyéjének menedzsmentjében, és közben Lovasi Andrással koncertezik. Otthonában vendégeskedve nehéz kérdésekre is egyenes válaszokat kaptunk tőle. Tovább olvasom „Az őszinte szólás szabadsága”