ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Hagyományos ünnepi ételek határon innen és túl
"Csináld azt, amit szeretsz, és akkor egy napot sem kell dolgoznod"
Beszélgetés Gyenes Csaba atyával
Márciusban megjelent interjúnkkal emlékezünk a rákbetegségben elhunyt Bodor György atyára
Interjú Losonczi Dávid kötöttfogású birkózóval
Szentjánosbogár, édesanya, hittantanár és szerkesztő: Paszternákné Tóth Júlia
A Konklávé című film megmozgatja az agyat, de a szívet is?
Interaktív családi evangéliumos könyv a Jezsuita Kiadótól
Címlapon: találkozás Gyenes Csaba atyával, aki hatvanszoros véradó, Guinness-rekorder palacsintasütő, és huszonöt éve pap.
A tartalomból:
Férjként, apaként és párterapeutaként is jól látom a folyamatos megtérés jelentőségét a hozzám forduló párok életében és a saját házasságomban is. Néhány szempontot szeretnék ajánlani ahhoz, hogyan lehet átélni ezt a változást a párkapcsolatban. Részlet A Szív magazin áprilisi számában megjelent cikkünkből.
Tovább olvasom „Isten arra hív, hogy együtt gyógyuljon a szívünk”
Áldomás, búfelejtő, lélekmelegítő, nektár… szórakozásunk kellékéből és szorongásaink oldószeréből szinte észrevétlenül válhat a munkánkat, családunkat, méltóságunkat lassanként feloldó méreg. Az alkohol kultúránk része, élhetünk vele. De halhatunk is vele, miatta… Ha merünk szembesülni azzal, hogy függőségbe kerültünk tőle, választhatjuk a szabadságot. Ebben segíthetnek az alábbi gondolatok, tapasztalatok.
Egy súlyos betegségről hírt kapva a hívő emberek gyakran imádkozni kezdenek a gyógyulásért. Olykor pedig Isten meg is mutatja magát: számos megmagyarázhatatlan, csodás felépülés történik ma is. Máskor viszont hiába könyörögnek eltökélt tömegek, mégsem úgy lesz, amint kérték, és elveszítik szerettüket. Hogyan lehet elfogadni Isten akaratát a legnehezebb helyzetben is? Nekem ezt a nagyszüleim mutatták meg.
Pontosan négy hónapi gyaloglással, május 1-jén indult, és augusztus 31-én érkezett meg Santiago de Compostelába Szádeczky-Kardoss Géza. Nem a sportteljesítmény és nem is a Camino legendája vonzotta, egyszerűen csak meghallotta – és némi hezitálás után – elfogadta a hívást. A jezsuitákhoz sok szállal kötődő zenetanár a gyakorlati részletekről és lelki útjáról is mesélt. Tovább olvasom „Egy igazi zarándok”
A gyerekek egyik leginkább szívet melengető vonása, hogy milyen féktelenül jókedvűek tudnak lenni – de néha legalább ennyire el is tudnak keseredni. A titok: túláradó hangulataik még szabadon áramlanak az érzések csatornáján. A kérdés: mit tehetünk ilyenkor? Vagyis: kell-e tennünk valamit egyáltalán? Tovább olvasom „Könnyek és derű”
Sokat tanulhatunk abból, ahogyan gyermekeink ráfeledkeznek a természet hétköznapi csodáira, vagy épp az örömükből, amit például a pocsolyába ugrálás okoz nekik egy esős napon. De mi történik, ha őket is meglegyinti a veszteség szele, a Földért érzett aggodalom? Hogyan beszélhetünk velük környezeti kérdésekről, a saját felelősségünkről, és miként kezelhetjük mélyről jövő érzéseinket a mostani válságos idők láttán? Tovább olvasom „Fenntartható bizalom”
„Nem megyek oviba!” „Utálom az iskolát!” Nem meglepő, ha innen kell elstartolnunk szeptember elsején, de könnyen lehet az is, hogy a látszólag nagy örömmel készülődő gyerekünk „csak” felöltözni nem hajlandó, visszabeszél, nyűgös, vagy kezdeti lelkesedése már az első napokban látványosan elpárolog. Mire is számítsunk a karantén miatt némelyeknek félévesre nyúlt nyári szünet után? Tovább olvasom „Beszoktatás, sulikezdés: kapcsolódva könnyebb”
Mára két bentlakásos fiúgimnázium maradt hazánkban: a pannonhalmi bencés és az esztergomi ferences. Utóbbinak az igazgatójával, Szánthó Gellért testnevelő tanárral beszélgettünk, aki állítja: a büntetések hatékonyságához pozitív élményeket kell nyújtani. A „Frankában” egy éve bekövetkezett változásokról is szót ejtettünk – úgy is, mint az iskola két öregdiákja. Tovább olvasom „Önfegyelem nélkül nem megy”
Külvárosi fiatalok, egyenlőtlenségek, egyensúlyozó zsonglőrök: egy különleges társulat, ahol a produkció nem cél, csupán eszköz. Pince, ami kaput nyit a világra. A pesterzsébeti szociális cirkusz foglalkozásán jártunk. Tovább olvasom „Virágbot, hordó, diaboló”
Néhány órája még egy belvárosi étteremben ebédeltünk, most sokalljuk az ötezer forintot cipőre, pedig a gyereknek nincs mibe menni az iskolába. Bizonyára hozzánk hasonlóan abszurd helyzetet él át más is a Szociopoly című érzékenyítő játékában, amelynek célja a „szegények lusták, elverik a pénzüket, iszákosak és hangosak, nem költenek a gyerekeikre” típusú előítéletek lebontása. Most előttünk a lehetőség: tessék jobban csinálni. Tovább olvasom „Dolgozz, spórolj, költs a gyerekeidre!”
A világ legtávolabb eső részein kutatja a nehéz emberi sorsokat. Történeteivel azt szeretné elérni, hogy olvasói ráébredjenek, hogy mi, európaiak nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a Föld lakóinak nyolcvan százaléka szegénységben él. Balogh Boglárkával, a National Geographic bloggerével beszélgettünk. Tovább olvasom „A Föld ezer arca tükröt tart elénk”
A múlt század kilencvenes éveinek elején egy fiatal politikai filozófus, Francis Fukuyama azzal a tézissel állt elő, hogy a berlini fal leomlásával „véget ért” a történelem: a nyugati típusú liberális demokrácia győzelmével az emberiség politikatörténete legfejlettebb korszakába érkezett. De hol tartunk most? Tekintsük át a merész tétel hatástörténetét a megfogalmazása óta eltelt több mint negyed évszázad tükrében – különös tekintettel a közelmúlt politikai eseményeire. Tovább olvasom „Van-e jobb a demokráciánál?”
„Ha lefogyok pár kilót, jobban érzem majd magam a bőrömben.” „Ha megszületik a gyermekünk, rendbe jön a házasságunk.” Ismerősek az ehhez hasonló mondatok? De sokszor hiába kapjuk meg, amit szeretnénk, valahogy mégsem vagyunk elégedettek. Így a boldogság csupán illúziónak tűnhet. Tovább olvasom „Nem csak illúzió”
A Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány azokat a szociális területen tevékenykedő professzionális és önkéntes segítőket jutalmazza a Jószolgálat-díjjal, akik munkájukkal sokat tesznek hátrányos helyzetű embertársainkért. Juhász Péter, a Budapesti Javítóintézet igazgatója egyéni kategóriában, a családokért végzett szociális munkájáért kapta meg az elismerést. A képesítés nélküli óvodapedagógusból lett sokszorosan képzett intézményvezetőt kérdeztük életpályájáról. Tovább olvasom „Nem büntetni kell őket”
Bizonyos körökben szokás szembeállítani őket, de nem mindig volt ez így, és a jövőben sem biztos, hogy így lesz. Fordulat zajlik a hitről és az értelemről szóló vitában? S a vége felé közelít az agresszív vallásellenesség?
Tovább olvasom „Isten keze és a tudósok”
„Isten, könyörülj meg nékünk / Ne szenvedjen tovább népünk / Megátkoztál, meg is vertél / Örök csavargóvá tettél” – hallhatjuk a fülbemászó dallamú cigány himnuszban. Milyen identitása lehet egy olyan népcsoportnak, amely így ábrázolja önmagát? Ennek kiderítésében Hofher József atya és négy cigány fiatal volt segítségemre a Jezsuita Roma Szakkollégiumból. Kitti angol–német szakos tanárnak készül, Réka a Kossuth rádiónál dolgozik, Tibor rendőr törzsőrmester, Zsolt történész. Mindnyájan vidéki cigány családból származnak. Tovább olvasom „Megtalált gyökerek”
2015 végére az Európai Unió területére belépő menekültek és migránsok száma meghaladta az egymillió főt, a hazánkon áthaladóké pedig a négyszázezret. A nyomás 2016-ban és 2017-ben sem csökkent, esetleg némileg enyhült. Legalábbis Magyarországról nézve. Ugyanis Észak-Afrikában, a Közel-Keleten vagy éppen hazánk déli határától néhány kilométerre útkeresők tömege várja, hogy bebocsátást nyerjen az egységesnek korántsem nevezhető EU-ba. Tovább olvasom „Senki sem választhatja meg, hová szülessen”
Manapság sokat hallani a muzulmán vallásról. A fanatikus iszlámhívők terrortámadásairól szóló hírek gyakran szerepelnek az újságok címoldalain; a Közel-Keleten „iszlám államot” alapítottak, mely milliókat tett földönfutóvá, és gyakorlatilag felszámolta a kétezer éves hagyománnyal rendelkező iraki és szíriai keresztény közösségeket. Tovább olvasom „Modernizálható-e az iszlám?”
Kiss Zsuzsanna, muszlim nevén Halima korábban tolmácsként dolgozott. Tizenöt évvel ezelőtt tért az iszlám hitre. Ő az első nő, aki a Korán magyarra fordítására vállalkozott. Kirándulásokat szervez muszlim lányok számára, Korán-órákat és előadásokat tart – több tucat iszlámmal foglalkozó könyv fordítója, nagy túrázó (és okleveles gombaszakellenőr). Az iszlámmal kapcsolatos „vádakról”, harcról és istenszolgálatról, a Koránról, férfiról és nőről kérdeztük.
Tovább olvasom „Hívő odaadással”