Rovat: aLapgondolat

Hofher József SJ

Akik formáltak

Számomra a jó pásztor személyes kapcsolatokban él. Nem a módszerek és a nyüzsgés embere, hanem abszolút prioritást enged az agapé-szeretetnek mint módszernek, vagyis nem önközpontú, hanem másokért élő ember. Továbbá nem izomból dolgozik, hanem engedi, hogy a Szeretet Lelke működő erővé váljék benne. Mindig hatottak rám, akik az aktuális hatalommal szemben éberen vigyáztak arra, hogy a farkasok ne tévesszék meg a bárányokat simulékony demagógiákkal. Következzék a mögöttem álló hetven évben megismert nyájszagú pásztorok közül néhány, akik akár az életüket is adták volna a juhaikért. Tovább olvasom „Akik formáltak” →

Vízi Elemér SJ

Velünk az Isten

Életünk során nem kerülhetjük el az éjszakát, de a pásztorok tapasztalata reményt ad és bátorít, hogy tiszta szívvel haladjunk tovább, és higgyünk az isteni jelenlétben, amelyet szívünk keres. Karácsony ünnepe végső soron arra emlékeztet, hogy Isten nem mond le rólunk; velünk van minden tapasztalatunkban, és ha hiszünk ebben, jelenléte megvilágítja életünket. Tovább olvasom „Velünk az Isten” →

Tornya Erika RSCJ

Iskolásfiú-pedagógiával nem megyünk semmire

A papképzésben végbement paradigmaváltásról beszélgettünk Franz Meures jezsuitával, aki behatóan ismeri a formáció kérdéseit, hiszen kilenc évig volt novíciusmester, az északnémet pro­vincia vezetőjeként pedig a rendtartomány összes képzésben lévő tagjáért felelős volt, 2005-től 2011-ig a római Collegium Germanicum et Hungaricum (CGU) rektora volt, ezt követően pedig nyolc évig a RUACH-ot, a németországi szerzetesrendek képzési intézményét irányította. Tovább olvasom „Iskolásfiú-pedagógiával nem megyünk semmire” →

Patsch Ferenc SJ

Hová tart a technológia?

Egy későbbi századból visszatekintve korunkat valószínűleg úgy fogják nyilvántartani, mint a generatív mesterséges intelligencia megszületésének időszakát. Vajon azoknak lesz igazuk, akik osztatlan lelkesedéssel üdvözlik a változásokat, vagy inkább azoknak, akik világvégét idéző (disztópikus) előrejelzéseket tesznek? Ilyen széles skálán mozgó vélemények között nehéz eligazodni.

Tovább olvasom „Hová tart a technológia?” →

Horváth Árpád SJ

Arányok nélkül nincs nyitottság

Ahhoz, hogy az ember tágabb és mélyebb értelemben is érdeklődő legyen, rácsodálkozzon a világra, és elgondolkodjon a helyéről az univerzumban, tehát számot vessen sajátosan emberi küldetéséről, szükségesek bizonyos alapvető biológiai, civilizációs és kulturális feltételek. Ezek hiányában beszűkül a mozgásterünk, és veszélyesek lehetünk egymás számára.

Tovább olvasom „Arányok nélkül nincs nyitottság” →

Bartók Tibor SJ

Jézus Szívétől Krisztus királyig

Tavaly augusztus óta a jezsuiták látják el a belső-józsefvárosi Krisztus Király plébánia szolgálatát. Így a közeli Jézus Szíve-templommal együtt a Pesti-Belső Espereskerület mindkét krisztológiai címet viselő temploma a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya gondozására van bízva. Mindkét címünnep, bár biblikus alapokon nyugszik, és ókori-középkori teológiai és lelkiségi hagyományokhoz is kötődik, liturgiai szempontból kifejezetten újkori, sőt legújabb kori fejlődés eredménye.

Tovább olvasom „Jézus Szívétől Krisztus királyig” →

Tornya Erika RSCJ

Isten születik

Ha Szent Ignác-i szemüvegen keresztül szeretnénk ránézni karácsony szent ünnepére, első kö­zelítésben azt látjuk, mintha a Lelkigyakorlatok sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne a megváltás­ra. Egy egész hetet tölt a lelkigyakorlatozó Krisztus szenvedésében részesülve. De Jézus szüle­tése is igen hangsúlyos, a megtestesülés, az inkarnáció, az inkarnációs teológia a Szent Ignác-i lelkiség alapvető nézőpontja. Mit is jelent ez?

Tovább olvasom „Isten születik” →

Török Csaba

Hogy önmagam legyek

„Amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Ha­szontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt!” (Lk 17,10). Sokszor olvastam már ezt az evangéliumi verset, s valamiképpen mindig vigasztalásra találtam ben­ne. Miért?

Tovább olvasom „Hogy önmagam legyek” →

Görföl Tibor

Lehet-e még újat mondani Istenről?

A közelmúltban a katolikus gondolkodás több olyan óriása is elhunyt, akinek munkássága vitathatatlanul átalakította a látásmódunkat. Távozott közülünk Robert Spaemann, a filozófus, Ernst-Wolfgang Böckenförde, a jogtudós, Lamin Sanneh, a globális kereszténység szakértője, Hans Küng, a nonkonformista dogmatikus és Johann Baptist Metz, az új politikai teológia atyja. Ki fog emlékezni rájuk? Meddig érvényesül a hatásuk? És mi lesz a munkásságukkal? Elenyészik, mint a tovatűnő hullám?

Tovább olvasom „Lehet-e még újat mondani Istenről?” →

Barta István

Barátok az Úrban

Hogyan lehet bekerülni Jézus baráti társaságába? A jezsuiták és a barátság lelkiségéről Nagy Bálintot, a magyar rendtartomány hivatásgondozóját kérdeztük, aki próbaév, illetve legújabban egy videósorozat segítségével kíséri az érdeklődőket a személyes istenkapcsolat elmélyítésének útján.

Tovább olvasom „Barátok az Úrban” →

Deák Hedvig OP

Isten felé vezető szegénység

Diákkoromban volt egy ferences tanárom, akinek sok jó tulajdonsága közül a számomra leginkább megragadó a nagylelkűsége volt. Személyes tulajdonnal alig rendelkezett, mégis mindig adott vala­mit. Bárki találkozott vele, biztos nem jött el tőle anélkül, hogy valamit ne ajándékozott volna neki. El is gondolkodtam rajta, mi lehet a titka. Ma azt mondanám, hogy a helyesen megélt szerzetesi sze­génység szabadította fel erre a nagylelkűségre. Részlet a Szív magazin december- januári számában megjelent cikkből.

Tovább olvasom „Isten felé vezető szegénység” →

Török Csaba

A halál elviselhetetlensége

Félek a haláltól, mert ember vagyok. Félek attól, hogy elesem, s visszavonhatatlanul a porba fekszem. Hogy azzá leszek, amiből vétettem. Hogy minden szeretetem elmúlik, ahogy elmúlnak az emberek is, akiket szeretek. A hit nem triumfalizmussal válaszol e drámára, hanem érintéssel és jelenléttel. Isten az igazi vigasztalás művésze, aki nem a valóság tagadásával, hanem a valóságon túli valóság gyöngéd ragyogásával emel fel. Részlet a Szív magazin novemberi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „A halál elviselhetetlensége” →

Déri Ágota

Mindent a temetésről

A szerencsésebbek talán még egyáltalán nem vagy csak kevés alkalommal vettek részt temetésen, illetve nem kellett még elhunyt hozzátartozójuk örök nyugalomra helyezéséről gondoskodniuk. Mások már megtapasztalták, milyen ügyintézéssel jár ez a szomorú folyamat. De miért temetik el a keresztények a halottaikat? Milyen típusú temetések vannak, mik a szokások, miért tartanak gyászmisét, és hogyan fogja össze a fővárosi ügyintézést egy központi szervezet? A Budapesti Katolikus Központi Temetőlelkészség vezetője, Szederkényi Károly gazdagréti plébános segített megérteni mindezt. Tovább olvasom „Mindent a temetésről” →

Tornya Erika RSCJ

Jövőbe mutató életutat kínálni

Az Egri Főegyházmegyében több figyelemfelkeltő esemény is történt a közelmúltban, ezek közül kiemelkedő, hogy az Eszterházy Károly Egyetemet átvette a katolikus egyház, illetve hogy júniusban az egyházmegye ordináriusa a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. Hivatásról, a világegyház ügyeiről, aktuális oktatási kérdésekről, a roma kisebbség felzárkóztatásáról, de még az egri borokról is beszélgettünk vele. Részlet a Szív magazin októberi számában megjelent cikkből. Tovább olvasom „Jövőbe mutató életutat kínálni” →

Török Csaba

Lélekáradás és éltető víz

Vízből születtünk, s a víz vezet el minket a beteljesülésünkig. A forrás sziklája, Jézus a bensőnkben fakasztja fel az élet vizét. Ezért aki benne hisz, nem tud kiszáradni-elsorvadni a legellentmondásosabb, legkedvezőtlenebb és legsivárabb külső körülmények közepette sem. Hitünk középpontjáig vezet, ha figyelemmel kísérjük a Bibliában a víz, a forrás képét. Tovább olvasom „Lélekáradás és éltető víz” →